FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

2005-2021. fakitermelés, növedék, intenzitás

Az idén májusban készült összeállítást az időközben megjelent 2021. évi adatokkal kiegészítve mutatjuk be. Van néhány érdekes új jelenség a korábbiakhoz képest a mindösszesenben és az egyes fafajcsoportoknál is.

Az NFK honlapján a “Magyarország erdeivel kapcsolatos adatok” lapon találhatjuk a Fafaj(csoport) statisztikák között Növedék és a Fahasználat xlsx táblázatokat. Alábbiakban a sok számot igyekeztem grafikonokkal szemléletesebbé tenni.

Az összes bruttó fakitermelés 2020-ban volt a legalacsonyabb e 16 év alatt. Nyilván erre jelentős hatása volt az az év elején indult vírus pandémiának. Ugyanakkor már 2011. óta összességében enyhén csökkenő volt a hazai bruttó fakitermelés. 2021-ben (még mindig vírusos időben) jelentős volt a visszatérés: a 7,5 Mm3 bruttó fakitermelés a 2019. évi 7,3 Mm3-t is meghaladta, a 2020. évinél pedig majdnem 1 Mm3-rel lett több.

Ha a fafajcsoportok vonalait külön külön ábrázolom: az akác a legnagyobb mennyiséget adó fafajunk, de kitermelése 2011. évi szinthez képest 2020-ra mintegy 0,5 millió m3-rel alacsonyabb. 2021-re pedig enyhén nőtt az akác kitermelés. Ugyanakkor több más fafaj(coport)nál is a már régebb óta tartó csökkenés figyelhető meg. (Fenyő, tölgy, cser, gyertyán.) 2021-ben ugyanakkor a két legnagyobb ugrásként mintegy 0,8 Mm3-rel nőtt a nemesnyár és közel 0,3 Mm3-rel a fenyő fakitermelés, továbbá a tölgy és a cser fafajcsoportoknál is érdemi visszatérést láthatunk. A bükk esetében a 2009. évi természeti csapások miatti kitermelési kiugrás látható 2010-ben.

A növedék így összességében lényegében változatlan a teljes ciklusban. A 2006. évi hirtelen visszaesés feltételezem, hogy valamilyen statisztikai módszertani változás következménye lehet. Növedék terén a természet nem valószínű, hogy ilyesmire képes lenne szinte minden fafajcsoportnál egységesen. Minden esetre a növedék lényegesen több, mint a kitermelés.

A növedéket fafajonként külön-külön ábrázolva látható, hogy az akác e téren is az első helyen van. A tölgy növedék mennyisége is másodikként magasan fölötte van a többi fafaj(coport)énak. A fenyő növedéke végig határozottan csökkenő. A cser, az egyéb keménylombos és a hazainyár növekvő évi növedéket mutat, a nemesnyár évi növedéke ugyanakkor csökken (feltehetően ahogy folyamatosan átadja helyét más fafajoknak), míg a többi fafaj(csoport) lényegében változatlan.

Most nézzük összesen, majd egyenként az egyes fafajok évi növedékét és kitermelését, illetve az ebből számított kitermelési intenzitást.

Az időszak elejeit mintegy 10%ponttal magasabb intenzitás váltotta, ami bizonyára a vírus okozta szervezési és termelési problémák miatt eshetett vissza 2020-ra, de jelentős volt a visszatérés 2021-ben.

Tölgy esetén a kitermelés és annak egyébként is alacsony intenzitása is folyamatosan csökkent e 16 év alatt. 2021. enyhe növekedést hozott.

A cser kitermelése is lényegében folyamatosan csökkenő, a termelés intenzitása ugyanakkor lényegesen meghaladja a tölgyét, annak mintegy duplája. 2021-ben a fakitermelés és így annak intenzitása is emelkedett.

Bükknél e rajzon még jobban látható a már említett korábbi széldöntés miatti 2011. évi termelési kiugrás, amikor az egyébként normális évi mennyiségnél többet kellett az erdőből kihozni, így kicsit 100% fölé ment az intenzitás, mely az időszak legelejét kivéve 80% körül ingadozott. 2021. a 2020. évi egészen enyhe növekedést folytatta.

A bükkhöz képest mintegy fele mennyiséget adó gyertyán kitermelése az időszak alatt végig csökkent. Ennek intenzitása az időszak elején 90% fölötti, sőt 2006-ban 100% is volt. (Ebben közrejátszhatott a növedék számítási módszertan valamilyen változása is.) Az időszak második felére azonban az intenzitás 80% környékére, sőt az alá esett vissza. 2021. kis növekedést hozott kitermelésben és így intenzitásban is.

Íme a legnagyobb kitermelési mennyiséget adó fafajunk. Az akác kitermelése 2011-ig növekvő, majd azóta csökkenő. Ugyanígy mozgott az intenzitás is. Különösen e fafajnál érdekes lenne állami és nem állami (többnyire magán) bontásban is megnézni ezen adatsorokat. A magas magán részarány, ezen belül a gazdálkodó nélküli erdők működési viszonyainak és az ezekre vonatkozó játékszabályok változásainak is hatása lehetett az alacsony és csökkenő kitermelési intenzitásra. 2021. kis növekedést hozott, de a 2019. évit sem érte el, a korábbi évekről nem is beszélve. Az idei tűzifa kampány fényében figyelemre méltó az 50% alatti kitermelési intenzitás. Tehát évről évre halmozódva évi több mint 1 Mm3 akác hengeresfa marad vissza erdeinkben, ezzel növelve a lábon álló akác fatömeget. Legalább is ezen két számsor tükrében.

Az egyéb kemény lombosok növedékének kimutatásánál is volt valami furcsaság 2006-ban, de ez mára már feltehetően közömbös. Az évi növedék folyamatosan egyre nagyobb, amivel szemben alacsony intenzitással, de a kitermelés is folyamatosan emelkedik.

A nemesnyár évi növedék mennyisége folyamatosan csökken. Feltehetően e fafaj folyamatos, természetvédelmi indíttatású “kivezetése” miatt. Ez nem túl jó jel azon vállalkozások részére, melyek ezen fafaj feldolgozására szakosodtak. Sőt a kitermelés az időszak mintegy közepe óta jelentősen meghaladja az évi növedékét, s így az intenzitás a 120%körül és fölött alakult (!!). A kitermelés még az erős visszaesést mutató 2020-ban is fölötte van a növedék mennyiségének, amit 2021-re igen határozott növekedés követett, elérve a 150%-os intenzitást. Ez nem fog jóra vezetni az e fafajt fogyasztók számára, ebből már 5-10 éven belül is komoly problémák lehetnek a feldolgozóipari oldalon.

A hazai nyár évi növedéke ugyanakkor gyors és folyamatos emelkedést mutat, 2020-ra utolérte azt a mintegy 1 millió m3-es szintet, ahonnét a nemesnyár csökkenni indult. A hazainyár fakitermelése ugyanakkor csak enyhén emelkedett az időszak közel végéig, amikor pedig hirtelen visszaesést mutatott. 2021. ugyanakkor némi növekedést hozott. (Mintegy negyede a nemesnyár fakitermeléshez képest.) A kitermelés intenzitása végig alacsony, 30% körüli. Sok-sok hazainyár növedék és fatömeg, ami úgy tűnik, hogy kevéssé hasznosítható.

A legkisebb (évi 50 e m3 körüli) kitermelési mennyiséget adó fafajcsoport emelkedő, majd visszaeső kitermelési intenzitással. Az évi növedék mennyisége végig csökkenő az egész időszakban. 2021-ben megugrott a fakitermelése e fafajnak és így persze a kitermelési intenzitás is, ami viszont így is csak 30%.

2011-ig nőtt, majd azóta nem nagyon változott az egyéb lágylombos fafajcsoport fakitermelése. A 2020. évi visszaesésből 2021. visszatérést hozott. E fafaj névi növedéke lényegében végig változatlan, így az intenzitás együtt mozog a kitermeléssel.

Fenyő erdeink évi növekménye folyamatosan csökken. A 2005-től csökkenő kitermelés határozott növekedésbe váltott, de 2014-től a lehetőségekhez közel haladva (90% fölötti intenzitással) újra a csökkenés volt a jellemző, amiben 2021. hozott változást: a megugró kitermelés elérte a növedék mennyiségét.


Az erdőgazdálkodás sajátosságai alapján nagy valószínűséggel 5-10 évre előre viszonylag nagy biztonsággal be lehetne mutatni összesen, fafajonként, esetleg térségenként is a fakitermelési lehetőségeket. Ezen adatokat a befektetést fontolgató faipari vállalkozások bizonyára nagyon hasznosnak tartanák.


Az említett adatforrások alapján készítette és közzétette: Mőcsényi Miklós
Ha bármi hiba lenne gondolatmenetemben, örömmel veszem az észrevételeket.

Kapcsolódó:

Fakitermelés, növedék, intenzitás 2005-2020., fafajcsoportok (FATÁJ 2022. 05. 03.)
A nettó fakitermelés elmúlt 20 évi alakulása (FATÁJ 2020-11-19)
Bruttó fakitermelés 1996-2019. (FATÁJ 2020-08-31)
Bruttó fakitermelés 1996-2018. fafajonként (KSH) (FATÁJ 2019-08-23)
Erdőterület és élőfakészlet 2018. (2019-08-23)


Kiegészítés:

Talán érdekes a fentiekkel kapcsolatban megnézni az erdőterület alakulását is. Az alábbi két grafikon a fával borított terület fafaj(csoport) összetételét és ezek időbeni változását mutatja.

E 17 év alatt a fával borított terület 86.253 ha-ral nőtt. Az erősebb növekedés az időszak elejét jellemezte.

Az összképen belül érdekes az egyes fafajok területfoglalásának alakulása. A legnagyobb tétel az akác, melynek a területe az elején lendületesen, de később is folyamatosan nőtt. A tölgy esetében az időszak elejei növekedés később lényegében megállt. Ugyanakkor enyhén, de folyamatosan nő a cser területe. Ennél erősebb tempóban, de csökken a fenyő területe. Sz időszak elején a nemesnyár területe a hazainyár kétszerese volt, de előbbi folyamatos csökkenése és utóbbi növekedése eredményeként e két fafaj(csoport) területe már majdnem azonos. Ha e tendencia folytatódik, hamarosan több lesz a hazainyár területe, mint a nemesnyáré. Az egyéb keménylombosok területe enyhén nő, a bükk, a gyertyán, az egyéb lágylombosok és a fűzek területe pedig változatlan.

(MM)

Előző cikk

Makkgyűjtés - Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Következő cikk

Erdők Hete Gemenc



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések