EUSTAFOR pozíciós irat. 2021-01-28
Az ebben a dokumentumban szereplő bármely állítás a rendelkezésre álló legjobb szakmai szakértelem tükrének tekintendő, és nem feltétlenül tükrözi az egyes tagállamok politikai elkötelezettségét.
Ez a papír bemutatja az Európai Állami Erdészeti Szövetség (EUSTAFOR) véleményét a 2020 utáni uniós erdészeti stratégiáról (2020 utáni EU FS). Ez tükrözi az EUSTAFOR 36 tagszervezetének, 25 európai ország állami erdőgazdálkodójának elvárásait, akik napi szinten végeznek fenntartható erdőgazdálkodást (SFM). [A kapcsolóval letölthető az angol eredeti pdf-ben.]
Európa több mint 1/3-át erdők borítják, amelyek rengeteg gazdasági, környezeti és társadalmi hasznot nyújtanak minden európai számára. Európa erdeinek közel 1/3-a állami tulajdonban van, ami azt jelenti, hogy ezen erdők Európa polgáraihoz tartoznak. E közös európai vagyon kezelőiként az európai állami erdőgazdálkodási szervezetek (SFMO-k) megosztják a következő elképzelést arról, hogy a 2020 utáni, soron következő EU FS (Erdészeti Stratégia) miként teheti lehetővé, hogy az európai erdők segítsék a jövőbe illő Európa felépítését.
Az elmúlt években az EU és a nemzetközi erdőpolitikai keretek erőteljesen fejlődtek. Az erdők és az erdőalapú ágazat döntő szerepét az EU Zöld Megállapodása, az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődésének Céljai, a Párizsi Egyezmény éghajlat-csökkentési céljai, valamint egyéb nemzetközi kötelezettségvállalások és kezdeményezések ismerik el. Az EUSTAFOR határozottan úgy véli, hogy a jövőbeni stratégiának eszközként kell szolgálnia az egyéb, az erdőkkel kapcsolatos politikák összehangolását, hogy a politikai döntéshozók által az erdőkkel szemben támasztott követelmények ne csökkentsék azok multifunkcionális jellegét, és ne engedjék, hogy egy cél uralja a többit.
Ezért a következő politikai üzeneteket javasoljuk az SFMO-k (állami erdőgazdálkodók) inputjaként az EU FS (Erdészeti Stratégia) 2020 utáni fő célkitűzéseiről folyó vitához:
1. Az EU-nak egyszerű (egyenes, őszinte) erdőterület-használati stratégiára van szüksége
A 2020 utáni EU-erdészeti stratégiának világos földhasználati keretrendszerként kell szolgálnia, hogy lehetővé tegye az erdőforrások további fejlesztését, figyelembe véve a gazdasági, társadalmi, környezeti és különböző regionális szempontokat. Ennek világos, EU-szintű stratégiai célkitűzésekből kell állnia az erdők és azok többféle kibocsátása szempontjából. A nemzeti erdészeti programok páneurópai koncepciójára és a tagállamok tapasztalataira kell építeni. Az egyértelmű földhasználati stratégia megkönnyítené a hosszú távú tervezést és a jogbiztonságot az erdőtulajdonosok, a gazdálkodók és az egész értéklánc számára. [A ráépülő vertikum számára.]
A 2020 utáni FS-nek (Erdészeti Stratégiának) el kell fogadnia a kihívást az erdők és minden más földhasználat, érdekelt felek és érdekcsoportok közötti meglévő és lehetséges konfliktusok megoldására a táj szintjén történő területi tervezés révén. Törekednie kell arra, hogy elkerülje az erdőkre vonatkozó politikai célkitűzések és a természetvédelem és a földvédelem célkitűzései közötti következetlenségeket, világos útmutatást adjon az erdőterület-használat prioritásaira, és segítse a tulajdonjoggal kapcsolatos kérdések megoldását.
2. Az erdőtelepítés, az erdőfelújítás és a helyreállítás kínál megoldást a jövőnek megfelelő Európa számára
A Stratégiának el kell ismernie, hogy az erdei ökoszisztémáknak természetes korlátai vannak, és az erdőforrások további fejlesztése, beleértve az erdőterület bővítését is, csak a biotikus és nem biotikus tényezők által károsított erdők hatékony és alaposan megtervezett erdősítésével, újratelepítésével és regenerálásával valósítható meg. A Stratégiának ezért figyelembe kell vennie az erdő teljes ciklusát, és támogatnia kell az erdők számos ökológiai és társadalmi-gazdasági szolgáltatását. Csak így lehet növelni az erdők azon lehetőségét, hogy hozzájáruljanak a jövőbe illő Európa eléréséhez azáltal, hogy felszívják és tárolják a CO2-t, megújuló éghajlatbarát nyersanyagokat szállítanak, és helyettesítik az energiaigényes anyagokat és termékeket.
3. Az erdők alkalmazkodását, egészségét és rugalmasságát minden eddiginél jobban biztosítani kell
EU-szintű megközelítésre van szükség a biotikus kockázatok védelmében és megfékezésében, valamint az abiotikus fenyegetések iránti érzékenység és rezisztencia uniós szintű felülvizsgálatával. Ennek a megközelítésnek figyelembe kell vennie, hogy minden EU-szintű politikát át kell ültetni a joghatóságok nagyon sokféle változatára. Ezért a stratégiának átfogó platformot kell biztosítania a hatékony technikai, tudományos és szakpolitikai együttműködés és tapasztalatcsere, valamint a szükséges politikai eszközök és megfelelő finanszírozás biztosítása érdekében.
Európa-szerte több ezer hektárnyi állami erdőre nyomás nehezedik az erdők különböző abiotikus (pl. tűz, szél, aszály, hó) és biotikus fenyegetések (pl. kártevők, rovarok, betegségek, állatok) okozott ismételt károk által. Jelentős forrásokra van szükség a megsemmisült állományok megújításához és a változó éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodáshoz.
Az EU Stratégiának ezért olyan témákkal kell foglalkoznia, mint az adaptív erdőgazdálkodás, az ökoszisztéma-változások kezelése, a fafajok összetétele, a genetikai alkalmasság, az erdei ökoszisztéma modellezése, az erdőgazdálkodás tervezése és feltérképezése, az egész Európára kiterjedő monitoring hálózat, a kutatás és az információk terjesztése, valamint szükséges infrastruktúra.
4. Az erdők az éghajlatváltozás enyhítésének és a szén-dioxid-kibocsátás sokoldalú részének számítanak
El kell utasítani a túlságosan leegyszerűsített nézetet, miszerint az erdőket kizárólag szénelnyelőnek tekintik, figyelmen kívül hagyva szerepüket a kitermelt fatermékekben (HWP = harvested wood products) és a fosszilis anyagok és energiahordozók helyettesítésében. Az EUSTAFOR legújabb kiadványa kiemeli a fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) potenciálját az éghajlatváltozás kezelésében. Számos konkrét példát mutat be az éghajlat enyhítésére és az alkalmazkodásra vonatkozó bevált gyakorlatokra.
A 2020 utáni EU-FS-nek elő kell mozdítania az erdők és az erdőalapú ágazat szerepét az éghajlatváltozás mérséklésében az alábbiak révén:
– A CO2 nyelés mint hosszú távú cél és a faanyag szerepe a szén tárolásában és a fosszilis alapú termékek helyettesítésében.
– Robusztus és koherens módszertan az erdőgazdálkodás szénmegkötésének és kibocsátási szintjének mérésére, amely magában foglalja a földtípusokat, az erdőgazdálkodási gyakorlatokat és a fajok tulajdonságait. A módszertannak tartalmaznia kell a teljes életciklus-értékelést mind a fatermelés, mind az erdővédelem szempontjából.
– Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz alkalmazkodásra irányuló intézkedésekhez hatásvizsgálat és (uniós és nemzeti) pénzügyi támogatás.
5. A biológiai sokféleség és a természet beépül az SFM-be (a tartamos erdőgazdálkodásba)
Tudomásul kell venni, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás nemcsak kompatibilis a biodiverzitás és a természet megőrzésével, hanem a legtöbb esetben aktívan hozzájárul annak fenntartásához és fejlesztéséhez. (48 oldal, angol, pdf: Natura 2000 gazdálkodás az európai állami erdőkben.) Ezenkívül az európai erdők olyan mértékben kínálnak otthont a biodiverzitásnak és a természetnek, amelyet más földhasználat nem kínálhat fel.
Az állami erdők kezelése különösen példamutató multifunkcionalitásuk fenntartása terén, ideértve a biológiai sokféleség előmozdítását is, megfelelő erdészeti módszerek alkalmazásával a védett területeken belül és kívül.
Ez nincs ellentétben a biológiai sokféleség hiteles nyomon követésének erős igényével, amely a biológiai sokféleség és a természetvédelmi célok folyamatos felülvizsgálatának alapjául szolgálhat, továbbá a Natura 2000 területek kijelölésével és azzal, hogy világos, az erdőgazdálkodási célokkal összhangban álló célokat kell megállapítani a védelmi tervekben.
6. A biogazdaság, a kutatás és az innováció erősítése
El kell ismerni az erdőalapú értékláncok hozzájárulását a Zöld Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, és ahol csak lehetséges, a faanyagot előnyben részesített építési termékként kell besorolni a szénigényes termékekkel, mint a betonnal és az acéllal szemben. A rostalapú biotermékekkel kapcsolatos kutatást és innovációt tovább kell fejleszteni és alkalmazni kell a körkörös biogazdaság kiterjesztése érdekében.
Az EUSTAFOR üdvözli, hogy a Bizottság elnöke a közelgő felújítási hullám (Renovation Wave Strategy) részeként elismerte a faanyag építési felhasználásának előnyeit. A fejlett mérnöki tervezés lehetővé teszi az építészek számára, hogy fával jobb, nagyobb és magasabb épületeket hozzanak létre. Figyelembe véve, hogy az elmúlt két évtizedben az erdőterület növekszik, és ami a legfontosabb, az erdők éves növekedése folyamatosan magasabb, mint a kitermelés mértéke, az európai erdők továbbra is jelentősen hozzájárulnak ehhez a tervhez.
Mindazonáltal, hogy az SFM (tartamos erdőgazdálkodás) döntő szerepet játszik a fenntartható célok elérésében a körkörös biogazdaság megvalósításával, sürgető ügy a fakitermelési folyamat és a különböző típusú fa-biomassza ezt követő felhasználásának megértése, és így elfogadása.
7. A faanyagon túl – az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásokat, az erdők társadalmi használatát és kikapcsolódást kínálnak
Az EU 2020 utáni Erdészeti Stratégiájának értékalapú keretet kell létrehoznia az ökoszisztéma-szolgáltatások számára, amely egyértelműen előtérbe helyezi a versengő erdészeti célkitűzéseket a bizonyítható adatok alapján.
Minden ökoszisztéma-szolgáltatás egyformán fontos az állami erdők számára. Az erdőgazdálkodás egyik fő kihívása tehát mindezen szolgáltatások nyújtása anélkül, hogy bármelyiket veszélyeztetné. Egyrészt egyre nagyobb az elvárás, hogy az erdők szociális szolgáltatásokat nyújtsanak*, másrészt hiányzik a közvélemény megértése arról, hogyan lehet egyensúlyt elérni a versengő erdészeti célok között (pl. a fakitermelés és az élőhelyvédelem) és annak meghatározása, hogy hol lehetnek és hol nem létezhetnek együtt.
(*A Forest Europe Report (2015) szerint az országok 75%-a arról számolt be, hogy 2010-ben erdőik és egyéb erdős területek legalább 90%-a való hozzáférhető volt rekreációs célokból a nyilvánosság számára.)
8. A tartamos erdőgazdálkodásról (SFM) és annak előnyeiről szóló kiegyensúlyozott kommunikációnak az erdő valós megfigyelésén kell alapulnia
Rávilágítva a hiteles erdészeti információs rendszer fejlesztésének előnyeire, ideértve a többcélú erdőgazdálkodás előnyeit is, az EU 2020 utáni Erdészeti Startégiája elkezdheti orvosolni a tartamos erdőgazdálkodással (SFM) kapcsolatos félreértést és a társadalmi elfogadottság növekvő hiányát. Az ilyen erdészeti információs rendszernek természetesen a leginnovatívabb módszereket és technikai megoldásokat kell alkalmaznia. Az összegyűjtött és jelentett adatokat azonban meg kell erősíteni a nemzeti erdőmegfigyelési és a tagállam illetékes hatóságának erdőgazdálkodási statisztikáival. Teljes és kiegyensúlyozott áttekintést kell nyújtani az erdőgazdálkodás valamennyi aspektusáról – társadalmi, környezeti, de gazdasági szempontból is – annak érdekében, hogy helyes és átfogó képet lehessen adni a tartamos erdőgazdálkodás (SFM) előtti kihívásokról.
9. Az erdők fenntartható és multifunkcionális kezelése megfelelő finanszírozást igényel
Az EU nagyon ambiciózus elvárásokat támaszt az erdőkkel kapcsolatban az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleséggel, a biogazdasággal, a vidékfejlesztéssel és a megújuló energiákkal kapcsolatos politikájában. Az EU-nak ugyanakkor jelentős figyelmet kell fordítania azokra a pénzügyi szempontokra, amelyek lehetővé fogják tenni az erdőgazdálkodók és -tulajdonosok számára, hogy teljesítsék ezeket az elvárt igényeket.
Jelenleg az erdők gazdasági célú kezelésének ellenzése társadalmi vitává vált. A politikai vitákban gyakran figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a jó minőségű felelős erdőgazdálkodás külön erre szánt finanszírozást igényel az ökoszisztéma-szolgáltatások és a társadalmi előnyök javítása érdekében. A biológiai sokféleséget, a szénmegkötést, a víztisztítást stb. csak nagyon ritkán finanszírozzák, és például a mezőgazdasági alapból a vidékfejlesztésre jelenleg rendelkezésre álló támogatás nem felel meg ennek a kihívásnak.
Az új EU erdészeti stratégiának el kell ismernie, hogy az erdőgazdálkodás a nyílt piacgazdaság része. Jelenleg főleg a faanyag és a vadászat biztosítja a szükséges finanszírozást az állami erdők multifunkcionális kezeléséhez. Az erdőkkel kapcsolatos új politikáknak ezért nem szabad korlátozniuk az erdők gazdasági fejlesztését anélkül, hogy alternatív működési finanszírozási forrásokat javasolnának, vagy konkrét, célzott finanszírozást nyújtanának.
10. Az EU-nak globális erdészeti felelőssége van
Az EU-nak elő kell mozdítania a fenntartható erdőgazdálkodás páneurópai koncepcióját, és azon kell dolgoznia, hogy világszerte megerősítse a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlat alkalmazását, az erdőirtás és az erdőpusztulás megállítása érdekében, valamint fokozza az együttműködést az európai régió valamennyi országa között.
Az EU 2020 utáni Erdészeti Stratégiájának eszköznek kell lennie az EU és tagállamai – ideértve a tengerentúli területeket is – közös álláspontjának kidolgozását koordinálni az érintett érdekelt felekkel folytatott átlátható és befogadó párbeszéd útján, figyelembe véve a különböző regionális realitásokat. Az EU-nak és tagállamainak hosszú, pozitív története van a tartamos erdőgazdálkodás (SFM), az erdők szerepérnek, valamint annak minden terméke és szolgáltatása terén a mindennapi életünkben.
—-
Összefoglalva: az EUSTAFOR mélyen meg van győződve arról, hogy az európai erdők és az erdő alapú ágazat Zöld Megállapodásba integrálásának fő eszközének a 2020 utáni időszakra vonatkozó szilárd EU Erdészeti Stratégiának kell lennie, mint az uniós szintű következetes és jól koordinált fellépés keretének.
Tekintettel a legutóbbi, 2020. november 11-i, az EU erdészeti vonatkozású politikáiról és a 2020 utáni Erdészeti Stratégiáról szóló Tanácsi Következtetésekre , és a 2020. október 8-i, az Út a Jövőbe nevű Európai Erdészeti Stratégiáról szóló Európai Parlamenti Határozatra, az EUSTAFOR felhívja az Európai Bizottságot erős, önálló, koherens és holisztikus 2020 utánra szóló EU Erdészeti Stratégia kialakítására. A Stratégiának központi politikai eszközként kell szolgálnia az SFM (tartamos erdőgazdálkodás) támogatására és népszerűsítésére, világosan és egyenlően hivatkozva annak három pillérére – gazdasági, környezeti és társadalmi. Biztosítania kell az erdei ökoszisztémák egészségét és vitalitását, valamint képességüket arra, hogy a társadalom számára többféle hasznot hozzanak.
Ezenkívül az EUSTAFOR azt szeretné, ha az állami erdők relevanciáját a fent említett kérdések széles skálája szempontjából elismernék a jövőbeli uniós döntések. Az európai erdők jövője – hosszú életciklusukkal – a ma meghozott politikai és vezetői döntéseken, valamint erdészeti szakemberek és munkások ezreinek erőfeszítésein múlik a terepen. Az állami erdőgazdálkodók tudásukkal és szakértelmükkel aktívan hozzájárulhatnak annak átfogó megértéséhez, hogy az európai erdők miként segíthetnek teljesíteni a velük szemben támasztott többirányú igényeket.
Az EUSTAFOR várakozással tekint az összes érintett partnerrel való együttműködésre annak biztosítása érdekében, hogy az erdőket okosan és felelősségteljesen kezeljék mindenki javára.
—-
Forrás: EUSTAFOR
FordSzerk: MM
Kiegészítés:
Az EUSTAFOR-nak a magyar állami erdőgazdálkodók csoportja is tagja.
Az EUSTAFOR-nak 36 tagja van 25 európai országból, amelyek az EU erdőterületének körülbelül egyharmadát kezelik, ennek részeként 16 millió hektár védett és védő erdőt és 8 millió hektár Natura 2000 területként kijelölt erdőt. Mindegyik fő szempontja a fenntartható erdőgazdálkodás és a multifunkcionalitás. Éves fakitermésük mintegy 130 millió m3 hengeresfát eredményez, és a tagszervezetek együttesen több mint 100.000 embert foglalkoztatnak.
Ha a fordítás bármely része nem elég tökéletes, köszönettel veszem a javító észrevételt: Mőcsényi Miklós
Kapcsolódó:
EU – erdészeti ágazati érdekérvényesítési lehetőségek
A NAK szervezte erdészeti szakmai konzultáció-sorozat első megbeszélése január 28-án zajlott. Az ágazat központi szereplői tájékoztatták egymást az általuk preferált szempontokról, amelyek segíthetnek az uniós ágazatpolitika formálásában, a nyilvános EU konzultáción való hatékony részvételben.
(FATÁJ 2021. 01. 29.)
Konzultáció az EU 2021. utáni Erdészeti Stratégiájáról
2021. január 25-én megnyílt a nyilvános konzultációs lehetőség az Európai Bizottságnál az EU leendő, 2021. utáni Erdészeti Stratégiájáról.
(FATÁJ 2021. 01. 26.)
E cikkbúl a témával összefüggő számos további írás is elérhető.
1 megjegyzés