FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

A fa biomasszából származó energia környezeti fenntarthatósága

(EU KKK = EU Közös Kutató Központ, tehát EU JRC = EU Joint Research Centre.) [Szerk.: Előre elnézést kérek, az a gyanúm, hogy e jelentés készítői felfedezték a spanyolviaszt, tehát a fa energia célú felhasználásával kapcsolatban azt, hogy a teljes folyamatra statisztikából országos, pláne EU szinten lehetetlen tökéletesen záró, pontos anyagmérleget összehozni. Persze lehet hogy nincs igazam ezen örök problémát illetően. Ugyanakkor kiválóan divatos modern angol kifejezések gyűjthetők és tanulhatók a jelentésből. A 182 oldalas angol nyelvű jelentést a hasonló témával foglalkozóknak mégis érdemes lehet alaposan tanulmányozni. Aranybánya: sok érdekes jelenségre mutat rá és igen jól fejlett a módszertani eszköztára.]

A bioenergia szoros kapcsolatban van a 21. század két fő környezeti válságával a biodiverzitással és az éghajlati veszélyhelyzettel.

Az erdei bioenergia mindkét válságra megoldást nyújthat, de csak akkor, ha a biomasszát fenntarthatóan termelik és hatékonyan használják fel.

A fás biomassza felhasználása energiatermeléshez az EU-ban című jelentésben (182 oldal, pdf, angol), amelyet a Biodiverzitás 2030-ig Stratégia égisze alatt írtak, a KKK tudósai elemzik az EU-ban bioenergiához felhasznált fás biomassza forrásait és trendjeit, valamint a fenntarthatósági utakat.

A bioenergiát szolgáló faanyag források számszerűsítése

Ebben a jelentésben a KKK szakértői rekonstruálták a fás biomassza áramlását az EU-ban, kiemelve a fa felhasználás belső kapcsolatait és körforgását az EU erdő-alapú ágazatán belül.

A JRC szakemberei kiemelik, hogy a jelentett adatok szerint a fatermékek gyártására és energiatermelésre felhasznált fa-biomassza mennyisége meghaladja a jelentett adatok szerinti források teljes mennyiségét.

A KKK elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a fa-biomassza bejelentett felhasználása és jelentett forrásai között ez a különbség – amely az EU-ban 2015-ben a jelentett összes forrás körülbelül 20%-át teszi ki – szinte teljes egészében az energiafelhasználásnak tulajdonítható.

A jelentés szerint a faalapú bioenergia-termelés 49% -a másodlagos fás biomasszán alapul, mint például az erdőalapú ipar melléktermékei és a visszanyert, fogyasztásból újra-hasznosított fa, 20%-a fatörzs [erdei hengeresfa], beleértve a sarjerdők* fáját is, 17%-a koronából* és ágakból származik, és 14%-a ismeretlen eredetű.

[* Szerk.: Az erdeti szó: coppice forests. A coppicing a Wikipédia szerint a sarjaztatásos erdőgazdálkodás. Alaposan értelmezni kellene a teljes tanulmány eme részét, lehet, hogy amire a szerzők gondoltak az valójában a dél-európai bokor-erdőket, esetleg a nem erdőnek számító fásításokat jelenti. A korona, azaz facsúcs és ág anyag meg lehet hogy a faizás, a fakitermelés utáni apadék lakossági gyűjtése, azaz lényegében a hazai vékony-tűzifa jellegű anyag. Minden esetre meglepő, hogy EU összesenben a szerzők a normál erdei tűzifára csak az összes energiának használt fa 20%-át hozták ki.]

A természeti zavarok által érintett EU erdők

Az EU erdőit és faanyag forrását érintő fontos fejlemény az éghajlatváltozás által súlyosbított természetes zavarok, például szélviharok és rovarok növekvő száma.

Ezekben az esetekben gyakran megmentik a fát [egészségügyi termelés: összesen és országonkénti grafikonok a 39. oldaltól, egyes országoknál ijesztően magas az arány az utóbbi években], ami az utóbbi években az elsődleges fás biomassza piaci kínálatának ideiglenes növekedéséhez vezetett.

“A természeti zavarok általában nagyon rövid idő alatt jelentős mennyiségű fát kényszerítenek a piacra, ami csökkentheti a fa árát, és az energifa [tűzifa] felé tolhatja a fa-biomassza áramlását” – magyarázza a KKK fő kutatója, Gediminas Jasinevičius.

A KKK jelentése szerint a természeti zavarok miatt kitermelt fa mennyisége 2018-ban csak a 17 vizsgált tagállamban meghaladta a 100 millió m3-t (a teljes fakitermelés 22,8%-a).

Az adatok hiányosságainak* kezelése

“Rendkívül fontos javítani az erdő-alapú ágazat gazdaságára, különösen az energia célú fa felhasználására vonatkozó adatok elérhetőségét és minőségét, hogy lehetővé váljon a fenntartható és ellenálló, erőforrás-felhasználás megőrzéséhez szükséges elemzés.” a kvantitatív elemzés mögött álló kutató, Ragnar Jonsson elmagyarázza.

A tudósok jelzik, hogy az adatkészletek bősége ellenére nagy az adathiány*, és nincs egyetlen adatforrás, amely teljes képet adna.

[*A data gap kifejezésben a gap lehet hiány, tehát adathiány, de rés adatrés is, tehát mikor egy jelenséget kétfelől vizsgálnak és eltérő eredményre jutnak.]

Azt is javasolják, hogy a helyzet potenciálisan javulhat, ha az országok összehangoltabb jelentést készítenek.

‘Számos, különböző hatókörű jelentési rendszer létezik, amelyek különböző egységek és összesítési szintek segítségével szolgáltatják az adatokat. Mindezen adatforrások értelmezéséhez szakértői ismeretekre van szükség, ami azt jelenti, hogy az információ nem könnyen elérhető a nem szakértők számára’- mondta Nicolas Robert, a KKK tudósa.

A jelentés egy fejezetet szentel az erdő biomasszájára vonatkozó harmonizált statisztikák adatbázisának és a statisztikákkal összhangban lévő európai erdő biomassza térkép a bemutatására.

A fejezet a földmegfigyelés [távérzékelés] jelenlegi képességeit és lehetőségeit ismerteti, amelyek a földi adatokkal integrálva lehetővé teszik az erdőforrások nagy területeken történő, időben, következetes és térben kifejezett módon nyomon követését.

‘Annak ellenére, hogy a meglévő műholdak csak mérsékelt érzékenységet mutatnak az erdei biomasszával szemben, ez a terület gyorsan fejlődik a fokozott képességekkel rendelkező új műholdas és légi érzékelőknek köszönhetően. Ezek az új technológiák a földi adatokkal kombinálva várhatóan jelentősen javítják az erdei biomassza térbeli eloszlásának és dinamikájának ismeretét, és ezáltal jobban felmérik a jelenleg rendelkezésre álló erdei biomassza erőforrásokat. ‘- magyarázza Valerio Avitabile, a KKK távérzékelésével foglalkozó szakértő.

Fenntartható erdei bioenergia utak azonosítása

A KKK jelentésében szereplő mennyiségi elemzés szerint a bruttó fakitermelés a 2015-ben az évi erdő biomassza növekedés (folyónövedék) 75-85%-át tette ki. [Ez a nemzetközi statisztikák szerinti szokásos adat. A jelentés 36. oldalának rajza mutatja részletes elszámolást e téren.]

A jelentés emlékeztet arra, hogy az olyan pozitív jelekkel együtt, mint az EU növekvő erdőterülete és az általános növekvő erdei szénkészlet, az uniós erdők számos természetes és ember által vezérelt nyomásnak vannak kitéve, ami a degradáció felé mutat: az EU erdőterületének 47%-a sebezhető három vagy több olyan lebomlást előidéző tényező által, mint a savasodás, az eutrofizáció, az aszály, a felmelegedés, a fával borítottság vesztesége; 20% 4 vagy annál több tényezőnek, és az erdőterületek csak 20%-a, ami 2 vagy kevesebb degradációs tényezőnek van kitéve.

A jelentés tárgyalja azon körülményeket és utakat, amelyek enyhíthetik az éghajlatváltozást az erdők biológiai sokféleségének és az ökoszisztéma állapotának fenntartása vagy javítása mellett.

Például a korábbi szántóterületek erdővé alakítása vegyes fajokkal [erdőtelepítés] vagy természetesen megújuló erdőkkel [önerdősülés] fokozná a szénelnyelést és javítaná az ökoszisztémákat, az erdők biomassza célú fakitermelése előtt.

Finom fás törmelék [apadék?, száradék?, hullott gally?] gyűjthető az erdőkből a helyben meghatározott küszöbértékig, és felhasználható energiára az erdő ökoszisztémáinak károsítása nélkül.

A jelentés azt javasolja, hogy a durva fás törmelék, az alacsony tuskók eltávolítását és a természetes erdők bioenergia-ültetvényekké történő átalakítását el kell kerülni, mivel ez káros a helyi biológiai sokféleségre, és rövid távon nem jár széndioxid-csökkentő előnyökkel.

Politikai [szakpolitikai] következmények

A KKK szakértői összefoglalják a jelentés megállapításainak következményeit az energia-, a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai területeken.

A jelentés célja, hogy tisztázza az EU jogi korpuszán belüli különböző eszközök közötti kapcsolatokat, amelyek meghatározzák az EU-ban használt erdei bioenergia éghajlati és környezeti fenntarthatóságának irányítását.

Kiemeli, hogy a tanulmányban meghatározott néhány magas kockázatú utat a jelenlegi jogszabályok nem gátolják.

A tanulmány rámutat, hogy meg kell tiltani a biomassza beszerzését a bioenergiához az érzékeny és védett területekről, és az erdőtelepítési kezdeményezéseket körültekintően kell megközelíteni.

A KKK szakértői szerint holisztikus irányításra van szükség a fenntarthatóbb erdőalapú biogazdaság előmozdításához, így a fenntarthatósági kritériumokat minden Európában fogyasztott erdészeti termékre [fatermékre] alkalmazni lehet, és emlékeztetnek arra, hogy az erdei bioenergia fenntarthatóságának uniós jogszabályi kerete támaszkodik [hatást gyakorol] a nemzeti erdészeti jogszabályokra.

“A fa bioenergia ‘szén-dioxid-semlegességének’ feltételezése nem vonatkozik az EU-ra, ha az egész EU éghajlat- és energiaügyi keretrendszerét figyelembe vesszük, mert az erdőgazdálkodás vagy a fafelhasználás bármilyen változásának szénhatása az egyes országok éghajlati számláiban tükröződik.” mondja Giacomo Grassi, a KKK vezető szakértője az európai éghajlati jogszabályokkal kapcsolatban.

“A faanyag bioenergia szereplők általi túlzott használatának kockázatát, amely az erdők számszerűsíthető terheléséhez és más ágazatokban további kibocsátáscsökkentés szükségességéhez vezet, kiegyensúlyozott nemzeti politikák és ösztönzők révén lehet kezelni tagállami szinten” – figyelmeztet Giacomo.

A bioenergia fenntarthatóságának irányítása

A jelentés hangsúlyozza, hogy a bioenergia fenntarthatóságának irányítását a következmények bizonytalansága, az eltérő érdekek, az ellentmondó tudásigények és a magas tét jellemzi. A tudósok ‘gonosz problémának’ nevezik, amelyet egyedül a tudomány nem képes megoldani.

“A jelentés az egyedülálló megoldási javaslatok helyett, a politikai folyamatok támogatását célozza a probléma határainak meghatározása, a rendelkezésre álló bizonyítékok javítása és a döntéshozók lehetőségeinek kibővítése révén” – mondja Jacopo Giuntoli kutató.

“Az erdei bioenergia fenntarthatósági értékelésével és irányításával kapcsolatos vita méregtelenítése érdekében ezeket a különbségeket kifejezetten tudomásul kell venni és meg kell vitatni. A KKK, mint a tudomány és a politika közötti határszervezet, megfelelő helyzetben van ennek az erőfeszítésnek a vezetésére”, vonja le a következtetést Jacopo.

Forrás: Európai Bizottság 2021-01-26

A jelentésben Magyarország neve is szerepel, de csak két olyan táblázatban és egy bekezdés-szövegben, hogy milyen típusú adatok voltak elérhetőek az egyes országokra. A 40. oldalon a magyar adatok is grafikonon a bruttó fakitermelésre és abban az egészségügyi fakitermelésre.

Előző cikk

EUSTAFOR a 2020 utáni EU Erdészeti Stratégiáról

Következő cikk

Fatárgyak nyomtatása - egyenlőre laboratóriumban



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Nyersanyagárak és az infláció

Az egyébként is erősödő inflációs környezetet tovább rontotta a nyersanyagárak emelkedése. Tavasszal szinte megállíthatatlannak tűnt a szárnyalás, azonban…
Total
0
Share