FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

Öt Ausztriányi trópusi őserdő égett le 14 év alatt

Ausztria területének ötszörösével megegyező térségben, vagyis 43 millió hektáron pusztult el trópusi őserdő 2004 és 2018 között – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerdán ismertetett jelentéséből.

A teljes (angol nyelvű) jelentés itt érhető el.

A pusztítás nagy része a dokumentum szerint az iparosított mezőgazdaság számlájára írható, amely újabb és újabb legelő- és termőföldek feltárását igényli. Ezt súlyosbítják az infrastruktúra és bányászati projektek területi igényei.

A WWF ezért környezettudatos változást sürget az erdőgazdálkodásban és az élelmiszertermesztésben, hogy a problémát a gyökerénél lehessen kezelni. A jelentés szerint a fogyasztók nagy szerepet játszanak az őserdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója, vagy kakaó ültetvényekhez, illetve legelőként használják.

Az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítása. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak és járványok elleni védgátként szolgálnak. Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük – jelentette ki Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője.

A WWF-jelentés 2004 és 2018 között készült műholdas felvételeken alapul és 24 trópusi, illetve szubtrópusi válsággócot jelöl meg, ahol az erdőirtás jelentős méreteket öltött. A legjelentősebb pusztítást, 18,3 millió hektárral az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén. Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással, valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. További érintett térségek között szerepelt Szumátra és Madagaszkár.

Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid-19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre – figyelmeztetett Georg Scattolin.

A WWF Ausztria facebook oldalán a tanulmányra felhívó bejegyzéséhez Máté Bence egyik fotóját használta illusztrációként.

A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó csúcstalálkozóján. Az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóját 2021 májusában rendezik.

Forrás: AgrárSzektor

Előző cikk

A barátság jelképe lett a harangláb-szobor

Következő cikk

Szedlák Tamás olvasói gondolatai



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share