FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Szedlák Tamás olvasói gondolatai

Saját jól felfogott érdekünkben, hivatásunk, lelkiismeretünk érdekében is követnünk kell a világ és főleg az európai folyamatokat, mert a mi és gyermekeink, unokáink életét is befolyásolhatják, és ahogy szoktuk mondani, jobb erdőket akarunk unokáinkra hagyni, mint amilyeneket nagyapáinktól kaptunk.

Néhány olvasói gondolat pár nyilvános konzultáció margójára.

Kedves Kollégák, kedvenc olvasmányaim Szerkesztői!

Szedlák Tamás

Magam részéről köszönöm erőfeszítéseteket, hogy próbálkoztok a mostanában megjelent, illetve várható EU-s nyilvános konzultációk követésével. Legalább a szándék (ami ugye a legfontosabb a tutajozáshoz) megvan.

A helyzet az, hogy azt nem gondolhatjuk (mint magyar erdészek), hogy Brüsszel jól elhálja magát majd a stratégiáival meg a konzultációival és mindez nem érint minket itt, a jól védett Kárpát-medencében.  Ugyanis az igaz, hogy Brüsszel messze van, de most már idestova 17 éve mi vagyunk az “EU-s erdészek” (meg erdőtulajdonosok / gazdálkodók) akiket érintenek ezek a távolinak tűnő dolgok. Az szintén igaz, hogy a stratégiák önmagukban nem jogilag kötelező dokumentumok, de a rájuk épülő rendeletek és direktívák már kötelező joganyagok, és nincs a “majd okosba megoldjuk” opció a valóban lehetségesek között. Ugyanis még az állami támogatások, illetve még az állami támogatásnak sem minősülő “kis összegű”-“de minimis” támogatások is EU-s rendeleteken alapulnak. Erre most a legfrissebb “nyugati” példát hozom, amivel magán-erdőgazdálkodókat kompenzálnak elsősorban a hőhullámokat, szárazságokat követő szúkárosítások miatt. Az is a de minimis-en alapul. (200.000 euró/3 év alatti korláttal)

Ez az év (is) igencsak “sűrű” lesz az erdészetet közvetlenül, vagy közvetve érintő különböző szintű politikai, stratégiai dokumentumok gründolásában és a hozzájuk tartozó konzultációkkal. A biodiverzitással, invazív fajokkal, klímaváltozáshoz való adaptációval, bioenergiával, fenntarthatósággal, stb., no és persze az új erdészeti stratégiával kapcsolatos konzultációk kellő kihívást jelentenek, főleg mivel gyakran bikkfa nyelven vannak írva. De ez nem mentség, hogy Pató Pálok legyünk.

Az nagyon nem mindegy, hogy mit sikerül megtartani a fenntartható és többfunkciós erdőgazdálkodás szellemiségéből (lásd az “erdő hármas funkciója”) az új erdészeti stratégiában és milyen klímaváltozás adaptációs, biodiverzitással, idegenhonos fajokkal, stb. kapcsolatos stratégiák kerülnek elfogadásra és főleg milyen “valódi” joganyagok épülnek rájuk. Nem mondhatjuk, hogy minket nem érint. Nekünk, Kárpát-medencei erdészeknek van a legnagyobb gyakorlatunk Európában az akácosok nevelésében, nemesítésében és rendszabályozásában, amikor rájövünk, hogy nem megfelelő helyre lettek ültetve és át kell alakítani azokat. (Mert akác nélkül nincs tejjel mézzel folyó Kánaán.)

Vagy adott esetben az elvileg “önkéntes” útmutatók kidolgozásával kapcsolatos munkák, munkacsoportokban részvétel, amely útmutatókat aztán a gyakorlatban kőkemény joganyagként próbálnak kezelni, értelmezni. (Például most van kidolgozás alatt az erdőtelepítési, “öreg-erdők” (old-growth-forest) vagy a természeteshez közeli (closed to nature) erdőgazdálkodással kapcsolatos EU-s szintű “Útmutatók” kidolgozása. Ezeknek hatása lesz mind az EU-s, mind a nemzeti támogatási rendszerekre. No, ugye így már más formája van a menyasszonynak?

Most az új KAP (Közös Agrárpolitika) rendelet és tartozékainak kidolgozása során is tapasztaljuk, hogy eléggé limitált a tagországi szakmai érdekképviseletek vagy egyéni szintű hozzászólása/aktivitása a kidolgozási időszakban. Szerencsére ezekről, mármint az EU-s szintű szakmai érdekképviseletek (pl. CEPF, EUSTAFOR, COPA-COGECA) pozíciós dokumentumairól mind a Fatáj, mind a Forestpress rendszeresen tájékoztat. De nemcsak a “nagy” képviseletek vannak arra felhatalmazva, hogy kifejezzék vagy megfogalmazzák véleményüket. A nemzeti szintű érdekképviseleteknek is lenne lehetőségük erre, és nem csak akkor panaszkodni, amikor már késő. Kellene tanulni bizonyos mértékben az igen aktív zöld szervezetektől.

Az számunkra természetes, hogy a minisztériumokban, szakigazgatásban azért szakemberek (is) vannak. Ebből persze nem szabad azt a következtetést levonni, hogy ez minden szinten így van. Ám, mi tudjuk, hogy mit jelent az, hogy erdészeti szakmunkás,  erdész, erdőmérnök, de ez egyáltalán nem biztos, hogy ugyanígy egyértelmű más országokban, vagy akár az EU-s intézményekben. A nagy adminisztrációkban ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy (főleg) szakemberek foglalkoznak szakirányú kérdésekkel. Azt is tapasztalhattuk, hogy minél kevesebb erdészeti ismerete van egyeseknek, annál hangosabban és “bátrabban” próbálják elképzeléseiket végig vinni. Legalábbis ez a tapasztalat, illetve a gondolat többünkben felmerült, ezért is nagy örömmel olvasom és felhasználom ismeretterjesztésre az Erdészeti Lapok, a Fatáj és a Forestpress híreit, hogy példákat tudjak mutatni a valóságból, amit vannak, akik örömmel vesznek, mások meg nem.

Például egy, a választékolást bemutató szakképzési kisfilmet küldtem el EU-s kollégáknak, mert sokaknak nem fér a fejébe, vagy egyáltalán nincs valós tapasztalata arról, hogy a fából nem csak energetikai anyagot lehet készíteni, hanem a fából többféle választék is készülhet. Azaz talán nem kellene az energetikai célú faanyagra külön fenntarthatósági kritériumokat alkotni, elég, ha fenntarthatóan kezelt erdőből származik, és még az is előfordulhat, hogy fakanál vagy tekenő is készül belőle az aprítékon kívül J.

Most meg a Fatájon találtam egy nagyon jó cikket a mecseki erdőkről, klímaváltozásról. Az erdész kolléga kiválóan összefoglalta az igen összetett helyzetet, amivel együtt kell, hogy éljünk illetve tovább nézve legalább félszáz évet, cselekednünk kell. (Bezzeg, ha angolul is lenne, akkor teríteni lehetne EU szerte, mert természetesen van ezer erdővel kapcsolatos híradás, de elsősorban nem valódi, tőmellőli erdészek tollából.) Azaz, nagyon remélem, hogy azt a hatalmas gyakorlati tudást és tapasztalatot meg tudjuk őrizni és megismertetni másokkal is, de ehhez nagyon aktív hozzáállás kell.

Röviden, saját jól felfogott érdekünkben, hivatásunk, lelkiismeretünk érdekében is követnünk kell a világ és főleg az európai folyamatokat, mert a mi és gyermekeink, unokáink életét is befolyásolhatják, és ahogy szoktuk mondani, jobb erdőket akarunk unokáinkra hagyni, mint amilyeneket nagyapáinktól kaptunk. (Szerintetek tudnak az egyszerű európai emberek ilyen hitvallásról?)

Jó szerencsét! Jó munkát, jó egészséget!

Írta: Szedlák Tamás

Kapcsolódó:

Konzultáció az EU 2011-2020. közti Biodiverzitás Stratégiája megvalósulásának értékeléséről FATÁJ 2021-01-11

A ma megnyitott online konzultáció célja, hogy információt és visszajelzést gyűjtsön az érdekelt felektől és a szélesebb nyilvánosságtól a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia végrehajtásáról és az idegenhonos inváziós fajokról szóló uniós rendelet alkalmazásáról.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Öt Ausztriányi trópusi őserdő égett le 14 év alatt

Következő cikk

Nagyívű megoldások, ragasztott fa tartószerkezetek



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések