FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

A barátság jelképe lett a harangláb-szobor

A magyarok hangját szólaltatja meg Krupiczer Antal, a nyíregyházi szobrászművész alkotása Finnországban. A Sóstói-erdőben állt egykor az a több mint százéves tölgyfa, amiből a kétágú harangláb készült.


Krupiczer Antal a Magyarok hangja nevű műalkotása Kajaaniban | Fotó: a szerző archívuma

Magyarország helsinki és Finnország budapesti nagykövetsége a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok centenáriuma alkalmából 2020-ban pályázatot hirdetett Magyar emlékek Finnországban, finn emlékek Magyarországon címmel. A két nagykövetség a közelmúltban értesítette a pályázókat az eredményről.

Finnországban a Judit Mäkinen és Irene Salomäki által benyújtott pályamunka lett a győztes, amely Nyíregyháza Kajaaninak adományozott ajándékát, a Krupiczer Antal szobrászművész készítette Magyarok hangja nevű köztéri alkotást mutatja be.

Finn és magyar hagyományok

A harangláb 1991-től, pontosan harminc éve simul a tájba a Kajaani folyó partján, a Barátság sétányán. A Sóstói-erdőben állt egykor az a több mint százéves tölgyfa, amiből a kétágú harangláb készült. Krupiczer Antal maga öntötte a két oszlop között elhelyezett harangot is, ami a magyarok hangját szólaltatja meg. A finn hagyományokat pedig az egyik oszlopon elhelyezett kalevalai motívum, az énekmondók egymásba kapcsolódó keze jeleníti meg. Az alkotás a két nép és a két város barátságát jelképezi.

Bár hosszú, eredményes alkotóévek részese lehetett az 1944-ben született művész, ezen alkotásának elismerését már nem élhette meg, mivel 2009-ben elhunyt. Mozgalmas élete volt. A romániai Máramarosban, az arany lelőhelyén, Kapnikbányán született. Nyíregyházán két alkalommal is készíthettem vele interjút.

“Még elemista koromban sokat jártam a települést övező havasokat, erdőket, legelőket: ott figyeltem fel egy idős bácsira, aki csodálatosan faragott botjaival terelte az állatait. Az egyiknek kígyó, a másiknak ember, a harmadiknak madárfejű kampója volt, de a bot egész felületét érdekes figurák, rajzok töltötték ki. A botokat és más tárgyakat is ő faragta nyájterelgetés közben. Mellé szegődtem, és alaposan megfigyeltem, hogyan dolgozik bicskájával. Aztán megpróbáltam én is, és nekem is sikerült” – mesélte az indulást.

Krupiczer Antal faragásai ismerőseinek, tanárainak is tetszettek. Aradon tanult, aztán a hatvanas években már kiállításokon is bemutatkozott. Egyértelmű volt a siker. Cseresznye-, körte-, tölgy- vagy gyertyánfa, mind-mind megjuhászodtak erős, értő keze alatt, és a fa új értékkel gyarapodott. A művész az évek során egész gyűjteményt hozott létre, amelyet aztán Nagybánya legszebb helyén, az egyik völgyben felsorakoztathatott. Egyhektárnyi területen 25 monumentális szobor dicsérte keze munkáját. Az erdő mélyén található bemutatónak híre ment, sokan keresték fel, még a külföldről idelátogató turisták is. A művész később a bronz és más anyagok művészi megmunkálását is elsajátította.

Időközben a nagybányai bútorgyár igazgatója lett, aztán az igazgató-művész 1988-ban gondolt egyet, és csapot-papot maga mögött hagyott, beült a Daciájába, és átköltözött Magyarországra. Nyíregyházán az erdő mélyén kapott az erdészeti vállalattól egy lakást, ahol hosszabb ideig lakott, majd Sóstóhegyre költözött.

Lassacskán egyre több kiállítása nyílt Nyíregyházától Budapestig, a nagy lehetőségek mégis külföld felől csillantak meg. Olaszországban többször is rendezhetett tárlatot Padovától Velencéig. Az egyik olasz műkritikus többek között ezt írta róla: “Krupiczer Antal tudatos művész, aki a fát és a bronzot a maga személyes módján használja. Eredeti művész. Mágikus művész.” Egy másik, velencei műkritikus pedig Közép-Európa expresszionistájának nevezte, és elmélyült humanizmusát hangsúlyozta.

A művész állította fel

Olaszország után jött Finnország, aztán Svájc, Németország, Svédország következett. És mint elöljáróban írtuk, Nyíregyháza finn testvérvárosában, Kajaaniban felavatták a Magyarok hangja című köztéri alkotását. A testvérvárosi kapcsolat tizedik évfordulóján, az 1991-ben rendezett ünnepségre meghívták a finn testvérvárosba a megyeszékhely képviselőit.

A vendégek nem érkeztek üres kézzel, Krupiczer Antal a Magyarok hangja című alkotását is magukkal vitték, amelyet maga a művész állított fel a helyszínen. Nyíregyháza a Malom utcai fürdő udvarán épített, Kajaanitól kapott finn szaunát viszonozta ezzel.

Forrás: SZON

Előző cikk

Fássáv-rekonstrukciós projekt

Következő cikk

Öt Ausztriányi trópusi őserdő égett le 14 év alatt



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share