Hosszú lesz, de remélem, lélekemelő. A sorsformáló 2020 az első teljes évünk tehát, amit immáron 160 települést összefogó közösségünkkel közösen dolgoztunk végig a 10 millió Fában. A magam, de a szakértői és központi csapat nevében is elmondhatom, hihetetlenül szép és kimerítő év volt.
Enyhén szólva sem átlagos. Mindannyian extra terheket vittünk, és extra eredményeink vannak.
Napok óta játszom magamban, hogy fölidézem a 10 millió Fa január 15-i országos sajtótájékoztatójának hangulatát, lelkesültségét. Olyan érzés visszagondolnom rá, mintha 10 éve történt volna. Nagyon-nagyon a múltban, egy másik világban.
Mi ott akkor az országos közösség nevében 150.000 Fa elültetését céloztuk meg erre az évre. Nyilvánosan ennyit vállaltunk fel.
Két hónappal később, lényegében a tavaszi ültetések kezdetére időzítve, beütött a karantén!
Mégis, mintegy a fele sikerült!
Itt Magyarországon legkevesebb 62.858 az ültetéseink száma a kezdetek óta, s ebből valamivel több, mint 50.000, fa. Tavasszal 22ezret, most ősszel szintén több mint 20 ezer körül (mai állás szerint 20.426db) számban ültettünk. (11361 fa, 9065 cserje).
Nem Magyarországon pedig, s ez legyen egy későbbi meglepetés, további 15.000 fát. Összesen tehát több mint 77ezret.
Én nem szégyenkezem.
“A Margitszigeten közel 9000 fa található” – írja az evfaja.okotars.hu oldal, vagyis közel 8 Margitszigetnyi fát ültettünk mostanáig. Szerintem ez nem csekélység. Sőt! Büszke vagyok magunkra, Rátok, a képviselőinkre, közösségeinkre, szakértőink és szervezői központi önkénteseink munkájára, és büszke vagyok az ország akár legtávolabbi pontján is hozzánk csatlakozó, hívószavunkra mozduló önkénteseinkre. Büszke vagyok, hogy nemcsak ültetést, de utógondozást is szerveztek, hogy nemcsak fákat, de gondolatokat is ültettek. Mindenkire, aki a 10 millió Fa eszméjét közvetítve tesz egy jobb világért, utódaink remélt jobb létezése érdekében. Ez az egész, – és elnézést ezért, de, nem szűnök meg csodálkozni, lenyűgöződni, – számomra egy csodálatos álom megvalósulása.
Nagyon köszönöm, hogy vagytok, hogy jöttök, egyeztettek, a közös ügynek adjátok a tehetségeteket, időtöket, eszeteket, szuper képességeiteket. Különösen hálás vagyok a legközvetlenebb munkatársaimnak, Franciskának, a szakértőknek, a központi szervező csoport tagjainak.
Látom, hogy egyes képviselőink milyen emberfeletti munkát végeznek. És azt is, hogy ez az alig másféléves szerveződés mind szakmailag, mind ökológiailag milyen fontos dolgot tesz.
Tesz! Nem gondolkozik rajta, nem tépelődik, nem elhessegeti a gondolatot, hanem cselekszik! Gondoljatok bele, hány és hánymillió ember éli meg a tehetetlenség szorongató érzését. Mi viszont azt, hogy a létezésünk, a napi fáradozásaink, összefogásunk nem valami csacska felszínességre irányul, mint a fogyasztás-sujtotta emberiség túlnyomó részének figyelme, nem a Föld ellen irányuló valamilyen önző biznisz felvirágzását szolgáljuk, hanem a tevékenységünknek mélyen megalapozott ÉRTELME van! És méltósága. Szolgálunk a jövő számára!
Számomra pusztán a tény, hogy másfél év alatt összeverődött önkéntes gárdánkkal mostanra önálló arculatunk lett, hogy van weboldalunk, bővülő közösségünk, és egy bitangerős márkát is létrehoztunk, a csoda maga. Ugyanakkor ebben a csodában – cseppben a tenger alapon – megmutatkozik hogy az alapítványunk előtt hatalmas siker lehetősége áll! Kizárólag rajtunk múlik: tudunk-e, akarunk-e eljutni a csillagos égig? Eljutni a tizedik millió fáig? Én tuti megyek.
Mélyen hiszem, hogy nem leszek egyedül. Hogy ebben a véletlenszerűen szerencsés csillagzat alatt kialakult országos közösségben, amelyben talán nem nyúlós-ragadós dolog, hanem helyén értékelhető és kimondható, fontos kovász egymás tisztelete, elismerése, sőt a legerősebb kötőanyag, a szeretet, amely mint a kimondott célunk (10 millió fa!) mellett a másik legfontosabb motívum, hatalmas megóvandó érték.
A 2020 vége fordulópont. Elképesztően fiatal szervezet a miénk. Másfél év, semmi. És másfél év elég volt, hogy egy világot teremtsünk. Sejtjeiben, kezdeti állapotában, de új világot, aminek hatalmas távlatai vannak. Ökológiailag és erkölcsileg egyaránt. Magam erősen megélem, hogy milyen távlatai lehetnek a 10 millió Fának egyénileg, és azt is, hogy a közösségünk számára, azon keresztül pedig a társadalmunk felé.
Az egyik, hogy a magyarországi ültetéseink mellé odatehetjük az első határon kívüli, trópusi ültetésünket is, amit Indonéziában, Lombok szigetének déli részén a Bumbangi öböl dagálysávjában, a helyi 10 millió Fa képviselő, Gauder Márk szervezésében sikerült a Karácsony előtti időszakban lebonyolítani. Nem elsősorban a trópusi ártéri mangrove csemeteültetések számszaki lehetőségei (most pld. 15ezer Fa) jelentik elsősorban az új dimenziót, hanem azzal kecsegtetnek, hogy a szervezetünknek lesz nemzetközi kifutási lehetősége – mind szervezetileg, mind szakmailag. Ebben partnerünk a Márk által alapított helyi szervezet a Palmtri-Pagar Alam Lestari Alapitvany, valamint a helyi Állami Erdészeti Hivatal, a Bumbangi Földműves Szövetkezet, és a hadsereg Polgári Biztonsági Szolgálata.
Kezdettől tudjuk jól, hogy a faültetés, túl azon, hogy közösségforrasztó öröm, kiváló családi program, különösen covid járvány idején, szépíti az életünket, a környezetünket, megfogja a port, stb., elsősorban mint a Föld klímáját, a jövőnket veszélyeztető széndioxid túltengéssel szemben a leghatékonyabb védekezési mód. Vagyis a helyben megélhető értékein túl globális kérdés. Mi, magyarországi 10 millió Fások itt, a helyi körülmények között működünk. Lokális választ adunk a globális problémára. És ugyanerre adhatunk érvényes választ a világ másik felén is, ha meg tudjuk szervezni.
Azt is tudjuk, hogy míg mi egy szabad-gyökerű fácska elültetése kedvéért akár egy órát is kell ásnunk a kőkemény talajban, máshol, trópusi területeken, az ültetés szaporábban tud lezajlani. Nem véletlen, hogy a világ nagy faültető szervezetei kiteszik lábukat Afrika, Közép-Amerika, Dél-Kelet Ázsia trópusi térségeibe, hogy a nagy kibocsátók által a levegőbe eresztett széndioxidmegkötési versenyfutásban eredményesebbek lehessenek.
Nekem ez kezdettől célom, vágyam és szándékom volt.
Ami most Gauder Márk barátunk tevékenysége folytán Indonéziában, Lombok szigetén történik, pontosan ezt célozza.
A Karácsonyfa alá még épp időben beérkezett idei szép eredmény csak a kezdet volt. Pár hét múlva, januárban a sziget északi részén, Gangga térségében partvédelmi bambusz ültetés zajlik majd két folyó partján, aztán pedig 4HA erdősítés innen nem messze, Kayangan térségében. Majd újra dél! A mostani öböl-beli helyszínhez közel Bumbang térségében szintén erdősités lesz, melynek a nagyságrendje még nem végleges, de szintén HA-rokban mérhető.
A tervezett program ezt követően egy szigettel odébb, Sumbawán folytatódik, ahol Sekongkan térségében 27Ha erdősítés várható nem állami, hanem magánterületeken. Az ehhez közeli Jelenga térségben 7HA, szintén privát földterületen, ugyancsak erdősítés van tervben, majd Lombok sziget fővárosában Mataramban útszéli faültetések. És még persze bővülhet a program, ahogy ezt Gauder Márktól megtudtuk, hála a La Nina-nak, ami miatt idén korábban jöttek az esők. Hogy az együttműködésünk mi mindenben tér ki még a jövőben, azt a mostantól kialakuló gyakorlat fogja megszabni. Kitérhet ökológiai, erdészeti szakmai, emberi erőforrás kérdésekre, és financiálisakra is.
A mostani mangrove erdő ültetés három fázisban zajlott. Másfél hónapja történt az első, jó két hete egy, pár nappal ezelőtt pedig az utolsó ültetés: alkalmanként 5-5000 csemetével. Itt folytatódni fog még a visszatelepítés olyan területeken, ahol eredetileg is volt mangrove, csak a helyi szokásoknak megfelelően kivágták téglaégetésre céljából. A heteken át elhúzódó műveletekben 108 helyi földműves vett részt.
A mangrove kb 1000db hosszúkás hegyes magot hullajt el, amiből statisztikailag 1 mag éppen úgy esik, hogy beleáll a sárba és kihajt. A többit elviszi a dagály. Ezeket gyűjti a Földműves Szövetkezet, amelyeket aztán az ültetők először bujtatnak, hogy mind meggyökeresedjen, majd ezt ültetik ki. Ilyen módon biztosítható, hogy a magok 80%-a megmaradjon, fává nevelkedjék. A mostani indonéziai fásítási programba beszáll az erdészeti hatóság a bujtások előnevelésével. Gauder Márk szervezi az önkénteseket valamint a helyi lakosság előzetes környezetvédelmi oktatását, hogy a csemetéket ne vágják ki kétéves korukban téglaégetés céljából.
Mostantól kezdve a 10 millió Fa hazai önkéntesei számára, különösen ha majd túljutunk a covid miatti korlátozásokon, kinyílik a lehetőség, hogy az itthon passzív téli időszaban, belső pályázaton keresztül, szakmai és ökológus csoportjaink menjenek önkénteskedni az indonéziai fatelepítési munkálatokhoz.
Kedves 10 millió Fások! Kimondhatatlan jóérzés hogy az egészéves covidos sárdagasztás után nem szomorú, kudarcokat soroló zárszámadásra kényszerültem, hanem a minden ágazatot lebombázó körülményekkel szembeni gyönyörű, kiemelkedő ereményekről, s a szakmai, erkölcsi sikereken túl némi kézzelfogható, megélhető eredményről is beszámolhatok.
Országos közösségünk valamennyi önkéntesét sok szeretettel ölelelem. Nagyon Boldog és Eredményes Újesztendőt kívánok!
Hálával és a szokásos lelkesítéssel: Ültessünk!
Forrás: 10 millió Fa
