FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Lokális megoldások globális problémákra

A klímaváltozás egyik velejárója a szélsőséges csapadékeloszlás. Erre példák az idei tavasz és nyárelő hatalmas esőzései, valamint az előrejelzések szerint rekorddöntő, forró és száraz nyár. Egyenletesebb eloszlás híján az esőzések során lehulló csapadék nem tud hasznosulni, aszály idején pedig nincsenek tartalékok.

Az Elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt erdőkben alkalmazott, a víz visszatartását és a klímaváltozás szélsőséges hatásait ellensúlyozó vízgazdálkodás néhány példáját mutatjuk be.

Az erdők többféle értelemben is fontosak akkor, amikor az elsivatagosodás és az aszály elleni globális küzdelem lehetőségeiről beszélünk, ma, az Elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapján. Egyrészt, az erdők maguk víztározó funkcióval rendelkeznek, ami nem csak az erdő talajában és az élő növényekben elraktározott, majd kipárologtatott nedvességet, hanem többek között a szivacsként működő erdei holtfakészletben visszatartott, az erdei vizes élőhelyek által őrzött, valamint a fák lombozatának árnyékolása miatt lassabban elpárolgó csapadékot jelenti. Másrészt a csapadék hiánya magukat az erdőket is érinti.

A klímaváltozás hatása az erdők természetes vízháztartására a Pilisi Parkerdő által kezelt területeken is érzékelhető. A szélsőséges csapadékeloszlás egyfelől rövid idő alatt olyan nagy mennyiségű csapadékot eredményez, amit a talaj nem képes azonnal befogadni és a lezúduló víz nem csak eróziót okoz, hanem az ilyen extrém időjárási körülményeknek ellenállni képtelen erdei infrastruktúrában is kárt tesz. A csapadékban gazdag, intenzív, ugyanakkor rövid időszakokat pedig hosszú aszályok és kánikula váltja fel – ez pedig egyre növekvő kihívást jelent az erdei ökoszisztéma élővilága számára.

Az erdőgazdálkodásnak ma már egyre inkább része a fenntartható vízgazdálkodás fejlesztése, amely egyfelől a csapadék minél hatékonyabb megtartását és víztartalékok kialakítását jelenti a nyári forró, aszályos időszakokra, másfelől pedig az erdei infrastruktúra fejlesztését és megerősítését igényli” – hangsúlyozta a jelenséggel kapcsolatban Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. Mint mondta, a klímaváltozás miatt egyre több figyelmet kell fordítani az erdők vízvisszatartási, víztárolási kapacitásának növelésére.

A klímavédelem szempontjából kulcsfontosságú az erdők vízvisszatartási képessége. Mivel a fák a talajban összegyűlő víz, csapadék egy részét elpárologtatják és visszajuttatják a levegőbe, így javul a minősége, csökken a hőmérséklete. Az erdők nem csak szűrik és tisztítják a vizet, de szerepet játszanak a víz körforgási folyamatának fenntartásában is. Ezen túlmenően, a víz visszatartásával növények és állatok számára hasznosíthatóvá teszik a csapadékot.

Az erdők a Föld vízgazdálkodásának stratégiai szereplői: a világon hozzáférhető víz 75 százalékát az erdősült vízgyűjtő területek adják. Beszédes tény az is, hogy a világ nagyvárosainak egyharmada erdőterületekről nyeri ivóvízkészletei jelentős részét” – mondta a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese.

Dr. Csépányi Péter az előremutató víztározás jó példájaként említette a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistavak rehabilitációs munkálatait, mert a vízvisszatartásban – ezért a klímavédelemben – ezek a vizes élőhelyek is szerepet játszanak, azonkívül kétéltűek és hüllők kedvelt lakóhelyei. A Pilisi Parkerdő területén több mint száz, rendkívüli értéket képviselő, 100 négyzetmétert meghaladó vízfelületű tó található. Állapotmegőrzésüket vízgazdálkodási szempontokon túl igen gazdag állatviláguk is indokolja.


Miklós-deák-völgyi tavak (rehabilitáció előtt)

A Miklós-deák-völgyi, országos védettségű területen lévő tavaknál a munkálatok célja a vízfelület létesítése, a vízvisszatartás, azaz a tározó szerep és a vízfolyás átjárhatóságának biztosítása volt. Megtisztították az árhullámok miatt eliszaposodott, a tavakat tápláló patak medrét, az egykor három tóból álló vizes élőhely új, a tájba illeszkedő és folyóvízi fajok számára átjárható, életkörülményeikre tekintettel lévő és a vízfolyás egységét biztosító műtárgyakkal egészült ki.


Miklós-deák-völgyi tavak (rehabilitáció után)

Nemrég fejeződött be a Visegrádi-hegység Apátkúti-völgyében lévő, a kirándulók által közkedvelt tó rekonstrukciója is. A Bertényi Miklós Fűvészkert tavánál szintén a szélsőséges időjárás okozta problémákat kellett megoldani: a tápláló patak jelentős mennyiségű hordalékot hozott az elmúlt években, ami lassuló vízáramlást, így feltöltődést és ezzel csökkenő vízvisszatartást, valamint a helyi élővilágot veszélyeztető eutrofizációt eredményezett. A helyreállításhoz több mint 800 köbméter iszap kikotrására volt szükség, ezt követte a köves partvédelem kialakítása, valamint a patak és a tó kapcsolatát biztosító vasbeton zsilip kijavítása. Ezzel helyreállt az élőhely biológiai egyensúlya, miközben javult a vízvisszatartási képessége is.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Az európi parketta piacnak sikerült tartania a szintet 2020-ban

Következő cikk

Emlékerdőt ültettek Bekénypusztán



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések