FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

Öreg-erdő, új politikai következmény

Az EFI jelentése hozzájárul a vitához: hogyan lehet elérni az öreg-erdő védelmi célok megvalósítását az EU-ban.

Ha Európa-szerte megkérdezi az érintetteket: „Hogyan kezeljük a megmaradt öreg-erdőket?”, akkor számíthat arra, hogy felhúzzák a szemöldöküket. Legtöbben egyetértünk abban, hogy annak ellenére, hogy Európa szárazföldi területeinek csak kis részét fedik le, az öreg és más elsődleges erdők fontos szerepet játszanak a biodiverzitás megőrzésében és más ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásában. Ugyanakkor a téma egyéb aspektusait folyamatosan vitatják. Az öreg-erdőkkel kapcsolatos megbeszéléseknek új politikai következményei is vannak, mivel az EU 2030-ra vonatkozó biodiverzitási stratégiája azt tűzte ki célul, hogy szigorúan védje az EU összes megmaradt elsődleges és öreg-erdőt. Ez egy szélesebb körű cél része, hogy az EU szárazföldi területének 10%-a legyen szigorúan védett.

A védelemhez vezető út azonban nem ilyen egyenes. Azzal kezdődik, hogy politikai és egyetemi (akadémiai) szinten továbbra is körbejárnak: hogyan kellene definiálni az öreg-erdő fogalmát. Hasonlóképpen, megoldatlan kérdésekkel szembesülünk az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája céljainak megvalósításával kapcsolatban. Az e kérdésekkel kapcsolatos megbeszélésekről tájékoztatás céljából az Európai Erdészeti Intézet (EFI) nemrégiben közzétett egy tanulmányt „Az öreg-erdők védelme Európában – a tudományos bizonyítékok áttekintése a politikai végrehajtás tájékoztatása céljából” címmel.

A rövid távú projektet (2020 október – 2021 június) a német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium (BMU) finanszírozta. A tanulmány áttekintette a témával foglalkozó tudományos szakirodalmat, és 2021 februárjában mintegy 20 külső tudományos szakértővel tartott workshopot az előzetes megállapítások megvitatására. A szakértőknek kulcsfontosságú szerepük volt a tanulmány korábbi tervezeteinek áttekintésében és kommentálásában is, és segítettek abban, hogy a jelentés egészében a tanulmány szerzőivel közösen hozzanak létre kulcsfontosságú üzeneteket.

Lyla O’Brien bemutatója az Öreg-erdő szakértői műhelyben (Workshop) 2021 februárjában

A jelentés tudományos bizonyítékokat szolgáltat az EU-ban az erdővédelemről folytatott politikai viták alapjául, és ennélfogva nagyobb jelentőséggel is bírhat, miután a várva várt új EU Erdészeti Stratégiát közzétették. Itt röviden összefoglaljuk a vizsgálat főbb eredményeit:

Az öreg-erdő meghatározása

Az öreg erdőknek többféle meghatározása létezik, ami kihívást jelent a témában való munka szempontjából. Ez részben annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok csendes-óceáni északnyugati régiójának 1980-as évekbeli első meghatározását nagyon nehéz alkalmazni más erdőtípusokra. Különböző definíciókat kritizáltak, különösen (1) a fák életkorán alapuló definíciókat, mivel a fa maximális élettartama a fajtól és a környezettől függ, és (2) amelyek az emberi zavarási hiányának kritériumát is magában foglalja, mert a korábbi erdőművelés ellenére az erdők helyreállhatnak és ismét az öreg-erdő, azaz „másodlagos öreg erdő” tulajdonságokkal.

Az EFI tanulmányának szakértői azt javasolják, hogy az „öreg-növekedés” jellemzői és a természetesség szintjei hasznos fogalmak az öreg-növekedés meghatározásához. Fontos, hogy a tanulmány megállapította, hogy az EU-ban a választott definíciónak tartalmaznia kell azokat az erdőket, amelyek valamilyen gazdálkodási örökséggel (korábbi erdőművelés) rendelkeznek, tekintettel az elsődleges erdők ritkaságára és a másodlagos öreg-erdők nagy jelentőségére az európai erdők biológiai sokféleségének megőrzése szempontjából.

Öreg-erdők és az északi foltos bagoly az Egyesült Államok csendes-óceáni északnyugati részén. (Fotó: Pixabay)

A legújabb publikációk feltérképezték az elsődleges erdőterületeket Európában, de az adatok hiányosságait még pótolni kell. Irodalmi áttekintésünkből kiderült, hogy az elsődleges erdők Európában nagyon ritkák, egyenetlen eloszlásúak, gyengén védettek és folyamatosan hanyatlanak.

A fa korának az öreg növekedésű definíciókban felhasználásával kapcsolatban tanulmányunk megállapította, hogy a fák élettartama nagyon faj- és helyfüggő, ezért megkérdőjelezhető a régi korhatárok elfogadása az öreg-erdők azonosítására. Úgy gondoljuk azonban, hogy a veterán fák azonosítása hasznos alternatív módszer lehet.

Megközelítések az öreg-erdők védelmére, valamint az öreg-erdők tulajdonságainak fenntartására és fejlesztésére.

Európa elsődleges erdői kicsik, gyengén kapcsolódnak, és több mint fele nem rendelkezik szigorú védelmi státusszal. A fennmaradó részek szigorú védelme tehát fontos a megőrzésük biztosítása érdekében. Az EU területe 10%-ának szigorú védelmére irányuló célkitűzés megvalósítása lehetőséget kínál arra, hogy a jövőben jelentősen növelje a (másodlagos) elsődleges/öreg-erdők arányát, ami nagy előnyt jelentene a biológiai sokféleség megőrzésében.

Vizsgálatunk megállapította, hogy az elsődleges erdőkkel szomszédos területek szigorú védelme a minimális dinamikus terület vagy a vadon terület fogalma alapján növeli a természetvédelem hatékonyságát. Térbeli elemek is használhatók a kapcsolatok javítására. Fontos, hogy az új területek tervezéséhez előnyös lenne a szisztematikus természetvédelmi tervezés alkalmazása, és figyelembe kellene vennie a földtulajdonokat.

A szigorú védelem kiegészítéseként az integratív erdőgazdálkodási megközelítések támogathatják a biológiai sokféleség megőrzését azáltal, hogy megvédik és kifejlesztik a többfunkciós erdőkben az öreg foltokat és az öreg-erdő tulajdonságait, és javítják az élőhelyek összekapcsolhatóságát az elsődleges és az öreg-erdők között.

Az öreg-erdők védelmével, valamint az öreg-erdők tulajdonságainak kezelésével és fejlesztésével járó előnyök, következmények és lehetséges kompromisszumok

A szigorúan védett erdők területének kiterjesztéséből számos előny származik (az erdő fokozott rugalmassága, a biodiverzitás megőrzése stb.). Ugyanakkor nem lehet egyszerre biztosítani az összes erdei ökoszisztéma-szolgáltatást ugyanazon a helyen, és így a szigorúan védett területek kiterjesztése bizonyos következményekkel és lehetséges kompromisszumokkal jár.

A holtfa megtartásának és létrehozásának integrált kezelési megközelítései segíthetnek az öreg-erdő tulajdonságainak fejlesztésében a kezelt erdőkben (Fotó: Andreas Schuck)

Vizsgálatunk összegyűjt néhány közvetlen következményt, amelyek bekövetkeznek a másodlagos öreg-növekedésűnek szánt, újonnan kijelölt védett területen belül vagy közvetlenül körülötte (pl. fatermelési veszteség és módosított zavarási rendszerek). Előfordulhat kapcsolódó változás az EU egyéb erdeinek kezelésében, az Európán kívüli erdőkben előforduló szivárgási hatások vagy más ágazatokra gyakorolt tovagyűrűző hatások is. Ezért a szigorú védelem fokozásához szükséges fokozott szigorú védelmet össze kell kapcsolni a szigorú védelmi státusz nélkül maradt erdőkben és más szakpolitikai ágazatokban hozott döntésekkel.

Az öreg-növekedési tulajdonságok (pl. öreg-növekedésű szigetek, nagy mennyiségű holtfa és a fákkal kapcsolatos mikro élőhelyek) előmozdítása az integrált erdőgazdálkodási megközelítések révén több ökológiai előnyt nyújt az erdőgazdálkodáshoz képest, amely erőteljesen előtérbe helyezi a fatermelést. Az ilyen kezelési megközelítéseknek azonban korlátai vannak (pl. egyes fajok megőrzésében) és alkalmasint költségei is. Az ilyen megközelítések értékesek a szigorúan védett erdőterület-hálózatok kiegészítésében, de nem helyettesíthetik a szigorú védelmet.

Politikai következmények

A tanulmány elemzése során számos lehetséges politikai következmény nyilvánvalóvá vált:

A definíció megválasztása meghatározza az azonosított elsődleges és öreg-erdők mértékét Európában. A Biodiverzitási Stratégia végrehajtása során tanulmányunk az öreg-erdők széles keretrendszer-meghatározását javasolja, kombinálva a regionális előírásokkal, többek között az erdőtípusokkal kapcsolatban.

Jobb adatokra van szükség a páneurópai fa/erdő korral és azok trendjeivel kapcsolatban. Az öreg-erdő meghatározásban és az öreg-növekedési indexekben azonban figyelembe kell venni az öreg-erdő tulajdonságainak változatos készletét, amely nem korlátozódik a fák életkorára.

Az elsődleges és az öreg-erdők folyamatosan hanyatlanak, és a szigorú védelmen kívül nincs más megőrzési megközelítés. Ahol Natura 2000 területek veszik körül ezeket az erdőket, az ezekre a területekre vonatkozó irányítási irányelveket ki lehet igazítani a másodlagos öreg-erdők és/vagy az öreg-növekedés tulajdonságai kialakulásának támogatása érdekében.

El kell ismerni a gazdasági erdőkben a földtulajdonosok által biztosított szigorú védelem kiegészítő intézkedéseit (ellentételezés) az öreg-erdő tulajdonságainak és az öreg-erdők védelmének elősegítése érdekében. Eközben a jól megtervezett kártérítési (kárpótlási) rendszerek elősegíthetik azok további népszerűsítését.

Vizsgálatunk megállapította, hogy a jövőbeni politikai végrehajtás során foglalkozni kell azzal, hogy az EU Biodiverzitási Stratégiájának földterület-védelmi célkitűzéseit hogyan lehetne a legjobban felosztani a földhasználat típusai között, és hogyan lehetne eltérő a megvalósításuk tagállamonként és régiónként, figyelembe véve az erdőtípusok nagy változatosságát és a földtulajdon helyzeteit.

Végül a szakpolitikai integráció is hasznát veszi a jól összehangolt természetvédelemnek és tájtervezésnek. Úgy gondoljuk, hogy az előremutató megközelítés, amely valamennyi érdekeltet bevonja, elősegítheti a szakpolitikai igényekkel való szembenézésről folytatott viták áttérését szemben álló igényektől a tudományalapúbb és társadalmilag befogadóbb megközelítésekre.

A tanulmány összefoglalóját és a teljes jelentést itt olvashatja el. (104 oldal, angol, pdf)

Forrás: resilience-blog.com
SzF: MM

Megjegyzés:

Az EU Biodiverzitási Stratégiájában jelent meg az “öreg-erdő” (old-growth forest) fogalma. Ahogy annak idején erről beszámoltunk, az összes erdészeti szervezet kritizálta az e Stratégiában szereplő, pontos definíció nélküli kifejezéseket, így az öreg-erdőt is. Láthatóan e definícióra tesz kísérletet az EFI (Európai Erdészeti Intézet) tanulmánya, ugyanakkor kíváncsi lennék a gyakorló erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok véleményére: mennyire tartanák egzaktnak, egyértelműnek a fenti összefoglalóban, illetve a részletes tanulmányban megjelenőket. Mintha meglehetősen sok lenne a szubjektív elem.

Minden esetre lényeges, hogy a tanulmány szerzői említést tettek az erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok esetleges korlátozásával szembeni szükséges kompenzációról.

Az old-growth forest az automata fordítóban többnyire őserdőként jelenik meg, ami nyilvánvaló hiba.

MM

Előző cikk

Széchenyi Újraindítási Hitelek

Következő cikk

Év Fája szavazás



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
8
Share