FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

Európai zöld megállapodás

A mai napon az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére (Fit for 55 – Irány az 55%!).

Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze tudjon lenni, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A mai javaslatokkal a Bizottság előterjeszti azokat a jogalkotási eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai klímarendeletben megfogalmazott célkitűzések elérését, valamint gazdaságunk és társadalmunk gyökeres átalakítását egy méltányos, zöld és virágzó jövő megteremtése érdekében.

Egy átfogó és összefüggő javaslatcsomag

A mai javaslatok lehetővé fogják tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyarányú csökkentését a következő évtizedben. A javaslatok a következőket kombinálják: a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása; a megújuló energia használatának fokozása; nagyobb fokú energiahatékonyság; az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése; az adópolitikáknak az Európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása; a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések; valamint a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.

  • Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8%-kal sikerült csökkentenie a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat. A mai napon a Bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolja. A Bizottság javasolja továbbá a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését és a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA) való összehangolást és a hajózásból származó kibocsátások felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. Annak kezelése érdekében, hogy a közúti szállítással és az épületekkel összefüggésben nem sikerült csökkenteni a kibocsátásokat, egy külön kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznak létre a közúti szállítás és az épületek céljaira történő üzemanyag-, illetve tüzelőanyag-elosztáshoz. A Bizottság javasolja továbbá az Innovációs és Modernizációs Alapok méretének növelését.
  • Az uniós költségvetésben az éghajlat-politikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeik egy erre kijelölt részét pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.
  • A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz meg valamennyi tagállam számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak, a költséghatékonyság érdekében végzett kiigazításokkal.
  • A tagállamok közös felelőssége továbbá a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is, így a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. A nemzeti célértékek megkövetelik a tagállamoktól, hogy e cél elérése érdekében helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére. Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek. Az uniós erdészeti stratégia célja az Unióban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. Támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget, valamint 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervet dolgoz ki.
  • Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75%-át teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú. A megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk. Valamennyi tagállam hozzá fog járulni ehhez a célhoz, valamint konkrét célértékek ajánlottak a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra vonatkozóan. Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.
  • A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében az energiahatékonysági irányelv ambiciózusabb kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére uniós szinten. Az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét. A közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3%-át felújítsa a korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.
  • Több intézkedés kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez a kibocsátáskereskedelem kiegészítése céljából. A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak garantálása érdekében, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.
  • A légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, és célzott intézkedéseket követelnek meg a kibocsátáskereskedelem kiegészítése érdekében. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezés arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátási vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba. Ehhez hasonlóan, a FuelEU tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára vonatkozóan.
  • Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata azt javasolja, hogy az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző elavult mentességeket. Az új szabályok célja az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése, segítve a tagállamok környezetvédelmi adókból származó bevételeinek megszilárdítását, amelyek a munkát terhelő adóktól eltérően kevésbé hátráltatják a növekedést.
  • Végezetül pedig az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai ambiciózus éghajlat-szakpolitikai fellépés biztosan ne vezessen „kibocsátásáthelyezéshez”. Ez fogja szavatolni, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkentéséhez ahelyett, hogy Európán kívülre helyezné át a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Célja továbbá, hogy ösztönözze az Unión kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.

Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt.

Társadalmi szempontból igazságos átállás

Míg közép- és hosszú távon az uniós éghajlat-politikák előnyei egyértelműen meghaladják ennek az átállásnak a költségeit, fennáll annak a kockázata, hogy az éghajlati szakpolitikák rövid távon további nyomást gyakorolnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevőkre. A mai csomagban szereplő szakpolitikák ezért úgy lettek kialakítva, hogy méltányosan kerüljenek megosztásra a klímaváltozás kezelésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a költségei.

Továbbá a szén-dioxid-árazási eszközök olyan bevételeket is generálnak, amelyek újra befektethetők az innováció, a gazdasági növekedés és a tiszta technológiákba való beruházások ösztönzése céljából. A Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását javasolja, amely célzott finanszírozást nyújt a tagállamoknak, hogy segítse a polgárok energiahatékonysági, új fűtő- és hűtőrendszerekkel valamint tisztább mobilitással kapcsolatos beruházásait. A Társadalmi Klíma Alapot az uniós költségvetésből finanszíroznák, az építésben és a közúti szállításban használt üzemanyagok kibocsátáskereskedelméből származó várható bevételek 25 %-ának megfelelő összeg felhasználásával. Az alap a többéves pénzügyi keret célzott módosítása alapján a 2025–2032-es időszakban 72,2 milliárd euró összegű támogatást biztosít a tagállamok számára. A megfelelő tagállami finanszírozás igénybevételére irányuló javaslattal az alap 144,4 milliárd euró összeget mozgósítana a társadalmi szempontból igazságos átállásra.

Az emberek és a bolygó védelme érdekében tett azonnali lépések előnyei kézzelfoghatók: tisztább levegő, kellemesebb klímájú és zöldebb városok, egészségesebb polgárok, alacsonyabb energiafelhasználás és számlák, európai munkahelyteremtési, technológiai és ipari lehetőségek Európa-szerte, több tér a természetnek, valamint egészségesebb bolygó a jövő nemzedékei számára. Európa zöld átállásának fő kihívása, hogy az abból származó előnyök és lehetőségek mindenki számára a lehető leggyorsabb és legigazságosabb módon elérhetőek legyenek. Az uniós szinten rendelkezésre álló különböző szakpolitikai eszközök felhasználásával biztosítani tudjuk, hogy a változás üteme megfelelő, de ne túl zavaró legyen.

Háttér-információk

A Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Az ebben a hónapban hatályba lépő európai klímarendelet kötelező erejű jogszabályban rögzíti az EU elkötelezettségét a klímasemlegesség felé és lefekteti azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU azon elkötelezettségét, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2020 decemberében jelentették az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) felé, mint az EU hozzájárulását a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez.

A meglévő uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályoknak köszönhetően az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest már 24%-kal csökkent, miközben az EU gazdasága ugyanebben az időszakban körülbelül 60 %-kal nőtt, függetlenítve a gazdasági növekedést a kibocsátásoktól. Ez a kipróbált és bevált jogszabályi keret képezi e jogszabálycsomag alapját.

A Bizottság kiterjedt hatásvizsgálatokat végzett e javaslatok előterjesztése előtt a zöld átállás lehetőségeinek és költségeinek felmérése céljából. 2020 szeptemberében egy átfogó hatásvizsgálat támasztotta alá a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55%-ra emelkedjen a 2030-ra vonatkozó uniós nettó kibocsátáscsökkentési célérték. A hatásvizsgálat azt mutatta, hogy ez a cél megvalósítható és előnyös is egyben. A mai jogalkotási javaslatok alapjául részletes hatásvizsgálatok szolgálnak, figyelembe véve a csomag más részeivel való összefüggést.

Az EU következő 7 évre vonatkozó, hosszú távú költségvetése támogatás nyújt a zöld átálláshoz. A 2 billió euró összköltségvetésű, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) programjainak 30%-a az éghajlat-politikai fellépés támogatását célozza. A 723,8 milliárd euró összköltségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – amely a tagállamok nemzeti helyreállítási programjait fogja finanszírozni a Next Generation EU keretében – 37%-át az éghajlat-politikai fellépésre különítik el.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaság elérte korlátait. Egészséges bolygót, valamint olyan jó munkahelyeket és növekedést akarunk hagyni a következő generációra, amelyek nem károsítják a természetet. Az európai zöld megállapodás a mi növekedési stratégiánk, amely egy karbonszegényebb gazdaság felé visz minket. Európa volt az első olyan földrész, amely kinyilvánította, hogy 2050-re klímasemleges lesz, most mi vagyunk az elsők, akik konkrét terveket tesznek le az asztalra. Európa az innováció, a beruházások és a társadalmi kompenzáció révén váltja tettekre szavait az éghajlat-politikával kapcsolatban.”

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „Ez az évtized az éghajlatot és a biológiai sokféleséget érintő válságok elleni küzdelem tekintetében sorsdöntő. Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki, és a mai napon bemutatjuk, hogyan érhetjük el ezeket. A zöld és egészséges jövő megvalósítása mindannyiunktól jelentős erőfeszítéseket követel minden ágazatban és minden tagállamban. Javaslataink együttesen ösztönözni fogják a szükséges változásokat, lehetővé teszik minden polgár számára, hogy a lehető leghamarabb részesüljön az éghajlat-politikai fellépés előnyeiből, és támogatást nyújt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásoknak. Európa átállása méltányos, zöld és versenyképes lesz.”

Paolo Gentiloni, a gazdaságért felelős biztos ezt mondta: „A klímaváltozás kezelésére irányuló erőfeszítéseinknek politikailag ambiciózusnak, globálisan összehangoltnak és társadalmilag igazságosnak kell lenniük. Naprakésszé tesszük két évtizedes energiaadóztatási szabályainkat a zöldebb üzemanyagok használatának ösztönzése és a káros energiaadó-verseny csökkentése érdekében. Ezenkívül javaslunk egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust is, amely hozzáigazítja a behozatalokra kivetett szén-dioxid-kibocsátási árat az EU-ban alkalmazandóhoz. A Kereskedelmi Világszervezet felé tett kötelezettségvállalásainkat teljes mértékű tiszteletben tartása mellett mindez szavatolni fogja, hogy klímavédelmi ambícióinkat ne ássák alá a kevésbé szigorú környezetvédelmi követelményeknek alávetett külföldi cégek. Ez ösztönzőleg hat a zöldebb előírások bevezetésére határainkon kívül is. Ez az igazi „most vagy soha” pillanat. Ahogy telnek az évek, egyre nyilvánvalóbbá válik az éghajlatváltozás szörnyű valósága: a mai napon megerősítjük azon elhatározásunkat, hogy cselekedjünk, mielőtt túl késő lesz.”

Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „A zöld megállapodás céljainak elérése nem lesz lehetséges energiarendszerünk átalakítása nélkül – innen származik kibocsátásaink legnagyobb része. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, forradalmasítanunk kell a megújuló energiaforrások fejlődését és biztosítanunk kell, hogy útközben ne vesszen el energia. A mai javaslatok ambiciózusabb célokat tűznek ki, felszámolják az akadályokat és ösztönzőleg hatnak, hogy még gyorsabban haladjunk egy nulla nettó energiarendszer kialakítása felé.”

Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos a következőket mondta: Három közlekedésspecifikus kezdeményezésünkkel – a ReFuel légi közlekedési kezdeményezéssel, a FuelEU tengerészeti kezdeményezéssel és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelettel – támogatni fogjuk a szállítási ágazat átállását egy időtálló rendszerre. Létrehozzuk a fenntartható alternatív üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák piacát, valamint megépítjük a kibocsátásmentes járművek és hajók térhódítását biztosító, megfelelő infrastruktúrát. Ez a csomag túlmutat a mobilitás és a logisztika környezetbarátabbá tételén. Lehetőséget kínál arra, hogy az EU piacvezetővé váljon az élvonalbeli technológiák terén.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az erdők szerves részét képezik több olyan kihívás megoldásának, amelyekkel az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok kezelése során kell szembenéznünk. Az erdők kulcsfontosságúak abban is, hogy megvalósítsuk 2030-as éghajlat-politikai céljainkat. Az erdők jelenlegi védettségi helyzete azonban nem kedvező az EU-ban. Fokoznunk kell a biológiai sokféleséget elősegítő gyakorlatok alkalmazását, és biztosítanunk kell az erdei ökoszisztémák egészségét és ellenálló képességét. Az uniós erdészeti stratégia valódi változást hoz erdeink védelme, kezelése és gyarapítása terén bolygónk, az emberek és a gazdaság érdekében.”

Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az erdők kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Emellett munkahelyeket és növekedést biztosítanak a vidéki térségekben, fenntartható anyagokat biztosítanak a biogazdaság fejlesztéséhez, és értékes ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak társadalmunk számára. Az erdőgazdálkodási stratégia – a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontok együttes kezelése révén – célja erdeink multifunkcionalitásának biztosítása és fokozása, valamint az ezeken a területeken dolgozó erdészek milliói által betöltött kulcsfontosságú szerep kiemelése. Az új közös agrárpolitika lehetőséget kínál az erdészeink célzottabb támogatására és erdeink fenntartható fejlesztésére.”

További információk

Közlemény: „Irány az 55%!” intézkedéscsomag: az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzéseinek végrehajtása

Az európai zöld megállapodás végrehajtásával kapcsolatos weboldal (amely tartalmazza a jogalkotási javaslatokat is)

A javaslatokról szóló, audiovizuális anyagokat tartalmazó weboldal

Kérdések és válaszok az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréről

Kérdések és válaszok a közös kötelezettségvállalásról, a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendeletről

Kérdések és válaszok az energiarendszereink éghajlat-politikai célkitűzéseinkre való alkalmassá tételéről

Kérdések és válaszok az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról

Kérdések és válaszok az energiaadó-irányelv felülvizsgálatáról

Kérdések és válaszok a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó keretről

A csomag felépítéséről szóló tájékoztató

A társadalmi szempontból igazságos átállásról szóló tájékoztató

A természetről és az erdőkről szóló tájékoztató

A közlekedésről szóló tájékoztató

Az energiáról szóló tájékoztató

Az épületekről szóló tájékoztató

Az iparról szóló tájékoztató

A hidrogénről szóló tájékoztató

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló tájékoztató

Az energiaadózás zöldebbé tételéről szóló tájékoztató

Az európai zöld megállapodás végrehajtását bemutató brosúra

forrás: Európai Bizottság

Előző cikk

Hatalmas siker a Településfásítási Program második üteme

Következő cikk

Egyre nagyobb méreteket ölt a nagyarányú rönkexport elleni fellépés



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share