FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Soproni konferenciaközpont tervei

A KÖZTI által tervezett konferenciaközpont terve nyerte azt a nyílt pályázatot, melyet áprilisban írt ki a Sopron-Fertő Fejlesztő Nonprofit Zrt., a Modern Városok Program részeként. Az első díjjal jutalmazott pályaművet Tima Zoltán, a KÖZTI tervezési igazgatója mutatja be.

Helyszín

A tervezésre kijelölt terület a soproni Lővérekben található, ennek megfelelően erdős természeti környezet jellemzi. A faállomány körbeveszi a meglévő amortizálódott szállodaépületet (Maroni Hotel), mindkét határoló utca felől intenzív zöldterületi látványt képezve. A telek északi részén megtartandó szállásépület és az elbontandó hotelépület között a terület és a növényállomány erősen elhanyagolt, mert az épületetek több éve lakatlanok, a területet nem használják.

Koncepció

A konferenciaközpont épülete az elbontásra ítélt hotelépület helyére kerül. Az épület elhelyezésekor figyelembe kellett venni a funkcionális egységek megközelítésére, feltárására vonatkozó eltérő igényeket, illetve a különböző funkciók egymáshoz való kapcsolódásának módját.

A nagy alapterületet igénylő funkciók elhelyezésekor (700 fős nagyterem, összesen cca. 500 főt befogadó szekciótermek) alapvető cél volt, hogy a közöttük lévő terek fellazítsák az épület tömegét. A nagy üvegfelületeknek és felülvilágítóknak köszönhetően a köztes terek megtelnek fénnyel, intenzív átlátások alakulnak ki a Lővér körút és a hátsó telekrész között, a publikus tér „átfolyik”, mindkét irányból nézve érzékelhető a másik oldal. A funkcionálisan több blokkra tagolt épület külső megjelenésében tisztább képet mutat, csupán a nagyterem tömbje emelkedik ki a többi funkciót lefedő alacsonyabb, lapostetős épületrészből. A nagyterem közel 15 méteres tömege minden irányból nézve visszahúzott helyzetben van, az épülettömeg külső látványában a magasság nem bántó, ugyanakkor az előcsarnok nagy üvegfalai és a nagyterem körüli felülvilágító segítségével közvetetten érzékelhető a nagyterem teljes magassága, tömbszerűsége. A nagyterem és a szekciótermek közötti előcsarnok képezi a közönségforgalmi főbejáratot, összekapcsolja a két funkciót; a térben álló szigetszerű, felülvilágítós kiszolgáló blokk kétfelé osztja az előcsarnokot, biztosítva az egyidejű zavartalan működés lehetőségét.

A másik fontos szempont éppen a konferenciaközpont korszerű működésének, flexibilis üzemeltethetőségének biztosítása volt. Részben ezt segíti a fentebb már említett szigetszerű, a funkciókat szeparáló kiszolgáló blokk az előcsarnokban, de ezt a szándékot fejezi ki a nagyterem technológiai és építészeti kialakítása is. Az előcsarnokkal a nagyterem összenyitható a terem közel teljes szélességi méretével, mely kapcsolat lehetővé teszi sík padlós kialakítás esetén a multifunkcionális rendezvény alapterületének akár megduplázását is. A teremben ültetéses rendezvény tartható, melyet büféasztalokkal berendezett előcsarnok egészít ki.

Ebben az elrendezésben opcionálisan a nagyterem oldalsó bejáratai zárva is tarthatók. Az épületek környezetének rendezése szintén fontos tervezési szempont. A meglevő faállomány nagy részét a terv megőrzi, és jelentős mértékű a fatelepítés is. A telek nagy része érintetlen marad, értékes sétapark alakítható ki az erdős területen keskeny sétautakkal, kisebb pavilonszerű megálló, pihenőhelyekkel. A sétapark publikus, bárki által látogatható, de ideális hely egy konferencia szüneteiben is a résztvevők számára. Mivel az úthálózat kiköt a Lővér körútra, északon pedig kapcsolódik a megmaradó szállásépület előtti burkolt területhez a szálló vendégek is ezt az úthálózatot használják a konferenciaközpont hátsó bejáratának megközelítésére. Ugyancsak koncepcionális alapvetés volt a közel 3 százalékos tereplejtés kihasználása. A gazdasági bejárat és a parkológarázs bejáratának keleti oldalra helyezésével és az épület észak-keleti sarkának a meglevő terepszintre történő helyezésével a garázs szint kialakításához minimális földmunkára van szükség, a garázs bejárata a keleti oldalon a terepszintről történik, ez által a garázs hő és füst elvezetése is jóval egyszerűbbé válik. A garázs bejárat felett a színpadtér padlójával egy magasságban egy rámpa segítségével a kamionos feltöltés is ezen az oldalon, a publikus közönségtől szeparáltan megoldható.

Anyaghasználat

Az épületen jellemzően a Sopronra jellemző természetes anyagok használata dominál. A tömör fafelületeken megjelenő vertikális kerámia lamellázat, a nagyterem külső falára tervezett égetett eljárással (shou sugi ban eljárás) felület kezelt, illetve tartósított faburkolat az egykori soproni téglaépítészet és a hagyományos faépítés mai átiratai. Az előcsarnok két oldalán nagyméretű hőszigetelt üvegezésű függönyfalak biztosítják a megcélzott transzparenciát, a külső és belső tér közötti vizuális korlát minimalizálását. A belső térben az épületszerkezetek felülete semleges, világos, festett pillérek és homogén öntött padló, sötétebb árnyalatú, nagy táblás tömör fém álmennyezet készül. A nagyterembe lépve az atmoszféra melegebbé válik, nagy felületen lamellás falburkolat jelenik meg és a padlóra is szalagparketta kerül. Az alacsonyabb épületrész tetejére zöldtető épül, a nagyterem tetejére lamellaként átfordul az égetett fa homlokzat burkolat. A megmaradó épület külső falaira fehér, az erkélyek hátsó falfelületeire sötétszürke vakolat kerül.

Nagyterem

A tervezett létesítmény elsősorban konferenciaközpontként fog üzemelni, de a belső kialakítás lehetőséget biztosít hangversenyek, színházi előadások megrendezésére is. Ennek megfelelően a nagyterem alatti pinceszinti térben foglal helyet a nézőtér emelőberendezése. a technológia segítségével a széksorok padozata vízszintes helyzetbe hozható a terem padlószintje ebben az esetben megegyezik az előcsarnok padlószintjével. Ezáltal lehetőség nyílik a teremben akár ültetéses fogadás megrendezésére sőt az előcsarnok tere a nagyterem falában létesített széles nyílásnak köszönhetően a rendezvény alapterületét tovább növelheti. A ferde síkú nézőtéri kialakítás esetén a terem előcsarnok felőli bejárata értelemszerűen nem nyitható. Ebben az esetben a két hosszanti oldalon beépített két kétszárnyú ajtón keresztül érkeznek a nézők.  A karzatra való feljutás a keleti oldalon kialakított lépcsőházakban történik. A déli oldali lépcsőházhoz lift is tartozik. Ez a közlekedő szolgál a VIP vendégek számára. Mind a lift, mind a lépcső a pince szintről indul, a karzat szinten pedig külön VIP helyiségcsoport fogadja a vendégeket. A terem belső burkolata az akusztikai igényeket kielégítő hangelnyelő tulajdonságú faburkolat, ezt egészíti ki 3,60 szint felett a külső homlokzatra utaló függőleges lamellázat. A lamellázat az álmennyezeten és a karzat alsó síkján is megjelenik, egységes képet adva a terem felső részének. Az alsó zónába sötét tónusú, nagytáblás akusztikai lapburkolatot építünk be.

Tájépítészet

A kertépítészeti koncepció több pillérre épül. Egyrészről kifejezett célként került felvázolásra a meglevő értékes növényállomány minél nagyobb fokú megtartása. Másrészt a markáns kertépítészeti elemek és burkolt felületek a tervezett épületek közvetlen környezetében koncentrálódnak ezáltal kinyitva és teret hagyva a kert elsősorban lombkorona szinttel borított ligetes zöld felületeinek. A koncepció alapján a kert az építészeti és az ezekhez kapcsolódó épített elemekből oldódik fel a természet közelibb nyelvezetű fásított zöldfelületekben, a megtartott és telepített fákkal megerősített „parkerdőben”.

Tima Zoltán – forrás: TervLap

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Megújult a Soproni Egyetem Botanikus Kertje

Következő cikk

Sissi személyes bútorai újra itthon



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Gyászhír – Piroska Béla [75]

Méltósággal és megingathatatlan hittel, nagy kitartással viselt hosszú betegsége után, életének 75. évében elhunyt Piroska Béla erdőmérnök kollégánk.…
Tovább

Gyászhír – Juhász Miklósné [87]

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Juhász Miklósné (született Béky Katalin) okleveles erdőmérnök, 87 éves korában, 2024. november 8-án…