Az angliai vidékügyi hatóság (Countryside Commission) 1987-ben mutatta be az új nemzeti erdő koncepcióját, amit egyenesen az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítési projektjeként hirdettek.
A 18. században úgy alakult, hogy Közép-Anglia lett az ipari forradalom bölcsője, majd központja, és miután a nehézipar rátelepedett a régióra, már nehéz volt szabadulni a szénszürke sivárságtól. Itt, Derby városában nyílt 1721-ben a világ első modern gyárának tartott selyemgyár, és ötven évvel később a közelben alapította vízikerékhajtású fonalgyárát Sir Richard Arkwright, a modern gyárrendszer atyjának tartott feltaláló is.
Ennek a kornak az öröksége a mai napig meghatározza a közép-angliai régió egyes tájainak képét, de vannak, akik azon munkálkodnak, hogy visszaadják a természetnek, amit 300 évre leuralt az ember. Derby és Birmingham között félúton, egy közel 520 négyzetkilométeres, vagyis Budapest területével szinte megegyező szakaszon fekszik az a terület, amelynek jelentős részét szén- és agyagbányák foglalták el a huszadik század végéig (konkrétan egy Coalville nevű település is található itt), és ahová 30 évvel ezelőtt megálmodták a National Forest projektet.
Az angliai vidékügyi hatóság (Countryside Commission) 1987-ben mutatta be az új nemzeti erdő koncepcióját, amit egyenesen az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítési projektjeként hirdettek. A potenciális helyszínek közül egy olyan térségre esett a választás, amely a Margaret Thatcher miniszterelnökségét meghatározó bányabezárások és a bányászsztrájk hatására az 1980-as évek végére kezdett kiürülni. A kiválasztott területen lehetőség nyílt két haldokló őserdő, a Charnwood és a Needwood újratelepítésére és összekötésére, valamint az egykori bányásztelepülések kizöldítésére is, hiszen a célok között volt az is, hogy az emberek újra közel kerüljenek a természethez.
Iskola, fesztivál, ökoszálló
A National Forest első fáit 1991 nyarán ültették el, és azóta több mint 9 millió újabb fával gazdagodott az erdő, így az 520 négyzetkilométeres terület erdővel borított részének aránya 6-ról 20 százalékra nőtt – az alapítók a terület egyharmadának erdősítését tűzték ki célul. A bányák és a meddőhányók helyén ma parkok, sétányok és természetvédelmi területek találhatók, az egykori bányaudvarokat ellepte az élővilág, a vasútvonalak helyére pedig kerékpárutakat építettek – ezzel nemcsak a környezet, de a természet közelébe vágyódó emberek is jól jártak.
A projektben rejlő lehetőségeket jól példázza a Hicks Lodge nevű terület átalakulása. Itt az 1990-es évekig egy gigantikus, 60 méter mélyen kitermelt külszíni szénbánya állt, de az elmúlt évtizedekben sikerült újratelepíteni tavakkal tűzdelt, füves és erdős területekké. A helyszínen nemcsak a térség legnagyobb biciklis központja épült fel, de madárrezervátum, lovaspálya és erdei iskola is található. Míg utóbbi már az ország minden pontjáról vonzza a gyerekek csoportjait (az óvodásoktól a középiskolásokig), és ennek köszönhetően több új helyszínre is tudott terjeszkedni, a felnőtteket is több programmal célozza az erdőprojekt.
A Timber nevű zenei és összművészeti fesztivált 2018 óta rendezik meg, és a július eleji, három napon át tartó rendezvény évről évre egyre több látogatót csalogat az erdő közepébe. A felhozatal pont olyan, amilyennek elképzeljük: főként világzenei és folk előadók, beszélgetések és előadások a természetről, a legmenőbb vegán food truckok, kitelepült kisüzemi sörfőzdék, környezetbarát komposztvécék, tábortűz.
A National Forest területén található Nagy-Britannia egyetlen ökoszállója is, amely az Ifjúsági Szállók Egyesületének (YHA) helyi leágazása. A négycsillagos hostel építésénél fő szempont volt a természetes hőszigetelés (például az épületet árnyékban tartó tetőszerkezet révén), a melegvíz a napenergiából származik, a fűtést biomassza biztosítja (a pelletek az erdő fáiból készülnek), a vécék pedig helyben gyűjtött esővízzel öblíthetők.
Környezetbarát növekedés aprópénzből
Az erdő elsőként ültetett fái mára több mint 10 méter magasra nőttek, a lombkoronákat ellepték a baglyok, a kányák, az ölyvek és a pacsirták, de az erdők gyarapodásával megjelentek a denevérek, a pillangók és a vidrák is. John Everitt, a nonprofit National Forest Company igazgatója öt éve azt mondta, hogy a fák további növekedésével előbb vagy utóbb a rovarok és a kisebb emlősök is megjelennek, ahogy a növényzet sokfélesége is nő majd. „Azt már most látjuk, hogy a levegőminőség javult, a folyók tisztábbak, a vízmegtartás hatékonyabb, és a talaj is termékenyebb” – mondta Everitt a Guardiannek.
A konzervatív és munkáspárti kormányokon átívelő projekt sokáig nem igazán érte el még a zöld aktivisták ingerküszöbét sem – ez a hosszú távú programok átka. Éveken keresztül gyakorlatilag semmit sem lehetett szabad szemmel látni belőle, hiszen a facsemeték még nagyon alacsonyak voltak, ráadásul a projekt költségvetése sem keltett nagy visszhangot, hiszen aprópénzből hozták össze. A National Forest az első 25 évében mindössze 60 millió font állami támogatást kapott, javarészt uniós keretből. „60 millió fontból két mérföldnyi háromsávos autópályát, vagy egy mérföldnyi nagysebességű vasutat lehet megépíteni” – mondta Everitt, aki szerint az erdő már nagyjából 1 milliárd font értékű befektetést vonzott, több ezer munkahelyet hozott létre, és számos turisztikai, szabadidős és erdészeti vállalkozásnak adott teret.
„Nagyon kevés olyan hosszú távú projekt van, amit egy kormány eltervezett, majd a következő kormányok folytatták és támogatták. Nehéz is lenne ellene érvelni. Miért ne akarná valaki ezt megvalósítani? Évente 2,5 millió fontba kerül, és az egészségügytől a gazdaságig rengeteg haszna van. Azt bizonyítja, hogy környezeti megoldásokkal, faültetéssel nemcsak újra lehet éleszteni egy helyet, de a gazdasági növekedés is elérhető” – nyilatkozta Everitt.
Az igazgató éppen ezért nem érti, miért nincs több hasonló projekt világszerte. „A helyiek aktívan kérték, hogy ide hozzuk az erdősítési projektet. Nem kellett lenyomni az emberek torkán, egyedül a földművelőknek tartott valamivel hosszabb ideig, amíg hozzászoktak az ötlethez.” A bányák és ipari területek mellett leginkább termőföldeket érintett az átalakítás, de a földjeik füvesítése, erdősítése vagy parkosítása után még pénzt is felvehettek az arra vállalkozó gazdák.
Észak-Anglia és Wales is másolja a sikersztorit
A National Forest sikerén felbuzdulva a brit kormány 2018 januárjában bejelentette egy újabb erdő létesítését: a Northern Forest (északi erdő) Észak-Angliát szelné át, a nyugati Liverpooltól egészen a keleti Hullig. A 25 éves projekt 50 millió fa ültetését célozza meg Európa egyik legkevésbé erdős területén – Észak-Angliában a táj mindössze 8 százalékát fedi erdő, ami még a 10 százalékos angliai átlagnál is kevesebb, pedig már az is jócskán elmarad az európai 45 százaléktól.
Az északi erdőt egyelőre 5,7 millió fonttal támogatja a kormány, amely abban reménykedik, hogy a becsült végső összeg (500 millió font) javarészét a projekt üzleti partnerei, jótékonysági szervezetek és egyéni támogatók dobják majd össze. A projekt gazdái szerint a közegészségügyi és gazdasági hasznon túl az erdő természetes infrastruktúrát teremt, csökkenti a talajeróziót, és mentőöv lehet az olyan, áradások által fenyegetett városoknak, mint York. A biodiverzitás növelésének lehetőségét elsősorban a területről korábban kiszorult fajok, például a hiúz vagy a hód visszatérésében látják.
A Rewilding Britain nevű szervezet tavalyi tanulmánya szerint ha az erdős területek aránya 10-ről 26 százalékra nőne, az ország szénkibocsátásának 10 százalékát természetes módon megkötné a növényzet, ám ha minden a jelenlegi ütemben halad, akkor 2050-re mindössze 12 százalékra növelhető ez az arány. Hogy ez változzon, a faültetések mellett a megmaradt őserdők védelmére és az erdős területek természetes regenerációjára kell koncentrálni, ahogy ezt nemzetközi példák is mutatják. „Az őserdők azért olyan ritkák, mert sokáig pusztítottuk őket, és ma is keményen dolgozunk a visszatérésük ellen a túlzott favágással, fűnyírással és legeltetéssel. Ha hagynánk, fák milliói ültetnék el magukat szerte az országban” – mondta Rebecca Wrigley, a szervezet alapítója.
Úgy tűnik, a briteknél trenddé vált az erdősítés, tavaly ugyanis Wales is bejelentette a saját nemzeti erdejének tervezetét, nagyon hasonló részletekkel. A walesi kormány is 5 millió fontot szán a projektre, és az angliai elődökhöz hasonlóan szintén egyfajta zöldfolyosóként képzeli el az új erdőket és parkokat, amelyek már létező erdős területeket kapcsolnának össze. Egy újdonságot azért bevetnek a walesiek, akik a vállalkozók, gazdák és erdészek mellett egy másik csoport segítségére is számítanak az erdősítésben: diákokat is bevonnának a faültetésbe, mivel jobb, ha már most megértik, hogy az ő jövőjükről van szó.
Borítókép: Beacon Hill Country Park a National Forest területén / Fotó: National Forest Company
forrás: qubit
