A produktív fafajoknak felbecsülhetetlen szerepük van az Egyesült Királyság erdeinek biológiai sokféleségének javításában – hangoztatja a Confederation of Forest Industries (Erdészeti Szövetség).
Az erdészeti és fakereskedelmi szervezet, a Confor (Confederation of Forest Industries) új megközelítést sürgetett a fatermesztő ültetvényekkel kapcsolatban és az Egyesült Királyság erdei biológiai sokféleségének javítása érdekében. A Confor a kormány Erdészeti Bizottságának vezetőjével, Richard Stanforddal nemrégiben tartott találkozóján hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban az aktív erdőgazdálkodásnak felbecsülhetetlen szerepe van a biológiai sokféleség növelésében és védelmében – mind hazai, mind globális szinten.
Míg ma már elismert tény, hogy az erdősítés és az erdőtelepítés kulcsfontosságú az Egyesült Királyság éghajlati céljainak eléréséhez – úgy vélik, hogy ez az egyetlen méretezhető “negatív kibocsátású” stratégia -, addig a biológiai sokféleség és az élővilág számára jelentkező további előnyöket eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyták vagy elvetették.
Az Egyesült Királyságban az erdőgazdálkodás és a biológiai sokféleség körüli viták nagy részét az őshonos fafajok és a nem őshonos vagy úgynevezett “egzóta” fafajok uralják, hogy melyik csoport előnyei fontosabbak. A Confor szívesen foglalkozik az aktív erdőgazdálkodás és a fakitermelés jelentőségével a biológiai sokféleség támogatásában, a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordításában játszott szerepével, valamint az aktív erdőgazdálkodásnak a biológiai sokféleség javításához való hozzájárulását övező mítoszok eloszlatásával.
A Confor jelentése bizonyítékokat mutat be arra vonatkozóan, hogy a termő erdőgazdálkodás céljából ültetett tűlevelű fafajok, mint a Sitka lucfenyő és a Douglas fenyő, a természetvédelmi kezelés fontos elemei lehetnek az erdőtípusok széles skáláján. A jól kezelt, sok fényt és struktúrát tartalmazó tűlevelű erdők sokféle emlős, például fenyőmárna és vörös mókus, ragadozó madarak és más madarak, denevérek, hüllők, rovarok, mohák, zuzmók és gombák számára nyújtanak élőhelyet. A legutóbbi számláláskor a skót tűlevelű erdők 42 olyan fajnak adtak otthont, amelyek szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett állatfajok vörös listáján.
Fontos, hogy a tűlevelűek az őshonos lombos fák védelmében is kulcsszerepet játszanak, mivel csökkentik a kitermelésükre nehezedő nyomást.
Az elmúlt évtizedekben a lombos erdők élőhelyi értékének romlásáért nagyrészt a lombos erdők kezelésének visszaszorulása a felelős. A talajok leromlottak, így kevésbé termékenyek, kevésbé egészségesek, és kevésbé képesek a szén tárolására. A tűlevelűek azonban jól érzik magukat ezen a vékony talajon, és bizonyítottan jobban fejlődnek, mint lombhullató rokonaik, így a tűlevelűek ültetése az egyik legjobb módszer a talajminőség javítására.
A jelentés szerint jelentős gondolkodásbeli változásra van szükség ahhoz, hogy véget vessünk annak a vitának, miszerint csak az őshonos lombos fafajok lehetnek a biológiai sokféleség javára – a kulcs annak felismerése, hogy a modern kori fenntartható erdőgazdálkodás hogyan képes gyorsan és jelentősen javítani az élőhelyek minőségét.
“Az Egyesült Királyság erdőterületeinek jövőjéről szóló viták túl sok esetben az őshonos lombos fafajokat állították szembe a termő fafajokkal, mint egymással versengő alternatívákkal” – mondta Stuart Goodall, a Confor vezérigazgatója. “Megfelelően kiegyensúlyozott, progresszív és ökológiailag átgondolt erdészeti megoldásra van szükségünk, amely védi és javítja az Egyesült Királyság biológiai sokféleségét, és kielégíti az ország fakitermelési igényét. Nem szabad többé a “lombos fák jók” és a “termőképes fafajok rosszak” kérdését feszegetni.
Az éghajlati vészhelyzet miatt a Confor korábban a lombos és tűlevelű fák ültetésének 50-50%-os arányát szorgalmazta – becslések szerint, ha évente 18 000 hektárt ültetnének, 2030-ra ezek a fák 2,04 MtCO2e-t kötnének meg, amelyből több mint 1,7 MtCO2e-t csak a tűlevelűek tárolnának. Egy ilyen méltányos fajmegosztás a termő- és lombos fák diverzifikáltabb keverékének előnyeit is biztosítaná, beleértve a biológiai sokféleség és a vadon élő állatok élőhelyeinek javítását és védelmét.
Egyéb megfontolások
-> Az Egyesült Királyságban a jelenlegi erdősítés töredéke a néhány évtizeddel ezelőtti állapotnak. Az Egyesült Királyságban az erdősültség aránya jelenleg mindössze 13%, míg a kontinentális Európában csaknem 40%. Mivel kevés természetközeli erdő vagy őshonos fafaj maradt meg, amelyek alkalmasak a nagyüzemi fatermesztésre, az Egyesült Királyság faanyagszükségletének kielégítése elsősorban nem őshonos fajokból álló ültetvényerdőkre támaszkodik.
-> A Confor arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság a közeljövőben a hazai fakészlet csökkenésével néz szembe az fatermesztő-ültetvények telepítésének hiánya miatt. Jelenleg az Egyesült Királyság faanyagszükségletének csak mintegy 20%-át termeszti, így az Egyesült Államokból, Svédországból, Norvégiából és más országokból importálandó faanyag jelentős részét (~80%) kell importálni. Az Egyesült Királyság a világ második legnagyobb faimportőre, évente 7,5 milliárd font értékű fát importál.
-> A Boris Johnson vezette konzervatív kormány ígéretet tett arra, hogy 2024-ig évente 30 000 hektár (75 000 acres) új erdőt telepít, de a nemrég közzétett hivatalos statisztikák szerint a 2022. március 31-ig tartó évben kevesebb mint 14 000 hektárt telepítettek.
-> A telepített ültetvényerdők a világ erdősültségének alig 7%-át teszik ki, de mégis az építéshez és gyártáshoz felhasznált faanyag 46%-át adják.
-> A termőerdők a faanyagon és a szén-dioxid megkötésén kívül számos más ökoszisztéma-szolgáltatást is nyújtanak, többek között a légszennyezés csökkentését és a fizikai és mentális egészséget javító rekreációs lehetőségeket. Az erdők faanyagtermelése által termelt minden 1 font magánnyereség 18 font közhasznot is eredményez.
szerk/ford: Tóth János, forrás: ForestMachineMagazine
