Az utóbbi időszakban a hazai fa alapanyag piacán tapasztalható értékesítési bizonytalanságok okán az erdészeti ágazat számára egyre nagyobb jelentőséggel bír a hazai faipar jelenléte, a fahasznosításban betöltött szerepe, illetve a szakágazat további fejlesztési lehetősége.
A korábbi (pár évtizeddel ezelőtti) gyakorlatokhoz visszatérve, a versenyképességének és alkalmazkodóképességének javítása érdekében egyre több erdőgazdálkodó tervezi a tevékenységét kiegészíteni az általa kitermelt erdei faanyag elsődleges fatermékekké történő feldolgozásával.
A két tevékenységi kör egykori szétválása a rendszerváltáshoz, azaz a múlt század kilencvenes éveihez kapcsolódik. A korábban kiszervezett (vagyis privatizált) kis faüzemek javarészt sajnos megszűntek, vagy beolvadtak a helyükbe lépő (többnyire) külföldi érdekeltségű faipari üzemekbe.
A kitermelt faanyag minél nagyobb hányadának tartós beépítése klímavédelmi szempontból is fontos erdészeti ágazati céllá vált. Az előbbiek miatt az erdőgazdálkodási ágazat helyzetértékeléséhez szervesen hozzátartozik a faipar, különösen az elsődleges fafeldolgozás helyzetének áttekintése.
Magyarországon a cégbíróság 2645 fafeldolgozással foglalkozó (működő) céget tart nyilván, mindösszesen 17 173 fő alkalmazottal és 2020-ban 418,43 milliárd forint nettó árbevétellel. Ezek közül 700 cég foglalkozik fűrészáru gyártással, mindösszesen 4025 fő alkalmazottal és 2020-ban 86,48 milliárd forint nettó árbevétellel. (2010-óta térképen is mutatjuk a fafeldolgozókat.)
Hazánkban az elsődleges fafeldolgozás három fő területre osztható:
- klasszikus fűrészipar: 1,2 – 1,3 millió m3/év rönkfelhasználás,
- falemezek gyártása: farostlemez, forgácslap, OSB lap gyártás, 1,3-1,6 millió m3/év alapanyagfelhasználás,
- furnéripar: hámozott termékek gyártása, évente 0,09 – 0,1 millió m3 rönkből
A faipari tevékenységet érintő főbb globális és hazai hatások:
- jelentős átrendeződések a globális faiparban a feltörekvő gazdaságok (Kína, Brazília, Indonézia, Oroszország) javára,
- több ágazatot átfogó, új technológiák térhódítása (pl. vegyipar, energia szektor),
- fogyasztói szokások változása,
- energiaéhség,
- digitális átalakulás,
- a gyártás és kereskedelem koncentrációja,
- a klímaváltozás miatt változik a fafajok termeszthetősége, mennyisége és minősége,
- az alacsony CO2 kibocsátású biogazdasághoz fűződő politikai érdekek erősödnek.
A jövő nyertesei a reális áron, minőségi alapanyagot beszállítani képes és fejlett logisztikával rendelkező országok (pontosabban az így működő vállalkozásaik) lesznek, amelyek mindemellett jó befektetői környezetet is teremtenek az fafeldolgozó ágazat számára (is).
Hazai alapanyag feldolgozás fejlesztési lehetőségei:
- fűrészüzemek, fafeldolgozók termelékenységének javítása;
- fűrészüzemek ellátásbiztonságának javítása;
- termékfejlesztés, piaci pozíciók javítása;
- innováció ösztönzése;
- a kutatási eredmények és elméleti tudás adaptálása a fagazdaságban;
- a fejlett nemzetközi know-how hazai elterjesztése;
- faanyag építőipari felhasználásának ösztönzése;
- faanyag bármely célú felhasználásának népszerűsítése;
- a legújabb technológiákat ismerő, szakképzett munkaerő folyamatos biztosítása.
A vázolt fejlesztések a piaci szereplők, a gazdasági környezetet formáló jogalkotók, a szakmai szervezetek, és az oktató-kutató intézmények aktív együttműködésével szerintem javarészt megvalósíthatóak.
Bízom abban is, hogy a fejlesztéseket célzó folyamatokhoz kellő mennyiségű forrás is fog érkezni.
Egyetértesz?
A FAGOSZ – Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség ügyvezetőjeként várom az ezzel kapcsolatos észrevételedet, támogatási és/vagy csatlakozási szándékodat az info@fagosz.hu címen!
Tóth János, ügyvezető főtitkár – FAGOSZ; főszerkesztő – FATÁJ / FATUDAKOZÓ / ERDŐINFO
1 megjegyzés