Kanadában a felelőtlen erdőgazdálkodás miatt teljesen letarolt dombok már nem tudták megtartani a lezúduló vizet, a földcsuszamlások autópályákat temettek maguk alá, és embereket sodortak el. Pedig a kutatók évekkel ezelőtt szóltak, hogy baj lehet a túlzásba vitt tarvágásokból.
(FATÁJ megjegyzés: Kétségtelenül igazak azon felvetések, hogy általában egy erdővel borított domboldalt, vagy hegyoldalt vizsgálva, a rajta álló faállomány mérsékelni tudja a lehulló csapadék lefolyását, annak esetleges pusztítását. Ugyanakkor az mfor cikkben hivatkozott források (The Guardian, BBC) tudósításaiban nem látható olyan felvétel, ami egyértelműen igazolná a túlzásba vitt fakitermeléseket. A hírekben említett Coquihalla néven ismert országút pedig olyan adottságú, meredekségű terepen szenvedett kárt, amelyet adott esetben a 100%-ban fával borított terület sem tudott volna megvédeni a lezúduló víz és ennek nyomán keletkező földcsuszamlástól.)
Óriási esőzés után hó zúdult Kanada nyugati partvidékére az elmúlt napokban, mindezt szélvihar tetézte, és ez mind együtt annyira súlyos volt, hogy árvizekbe, földcsuszamlásokba torkollt. A szélsőséges időjárás persze nem ismer határokat, így az USA Washington állama is megszenvedi a koratéli apokalipszist: több északnyugat-amerikai városban is iskolákat kellett bezárni, és embereket kellett evakuálni az otthonaikból, miközben tízezrek maradtak áram nélkül.
A leglátványosabb pusztítást eddig azonban a kanadai oldal szenvedte el, Vancouvert ugyanis az áradások kedden elvágták az ország többi részétől, autópálya-szakaszok kerültek víz alá, a kisebb utakat pedig a sár temette be. Egy áldozata már biztosan van a viharnak, Lilloet városánál egy az autójában ülő nőt temetett el a földcsuszamlás, de a hatóságok attól tartanak, hogy a halottak száma még nőni fog. Brit Columbia egyik lagnagyobb országútja, a Coquihalla helyrehozása a hatóságok szerint hónapokba telhet.
A kanadai közlekedési miniszter arról beszélt kedden, hogy évszázadonként egyszer csap le ekkora vihar. Ezt a katasztrófát csupán néhány hónappal előzte meg a másik: nyáron rekord-hőhullámtól szenvedett a régió, abba 500 ember halt bele, miközben futótüzek is pusztítottak, az egyik egy teljes várost semmisített meg. Hogy ennyire gyilkossá váltak az időjárási jelenségek a régióban, azért a szakértők a félremenedzselt erdőgazdálkodást teszik felelőssé.
Előre szóltak, nem figyelt rájuk senki
“Szörnyű érzés, hogy tudom, igazam van, miközben azt akarom, hogy ne legyen igazam. Pontosan az történik most, amit a legkorszerűbb tudomány már évekkel ezelőtt megjósolt. – nyilatkozta az évszázados viharról a Guardiannek Peter Wood, egy nemrég kiadott, az erdők tarvágása és a közösségek életének biztonsága közti összefüggést elemző kanadai tanulmány szerzője. “Tudjuk, mi történik, ha kivágják a fákat a meredek lejtőkről. Elérünk egyfajta billenőponthoz, attól fogva az erdő már nem képes enyhíteni a vizek lefolyását.”
A szakértők már jó ideje igyekeznek felhívni a figyelmet a tarvágás veszélyeire. Destabilizálhatják a lejtőket, a fák megtartó ereje nélkül a nagyobb esőzések nagy mennyiségű hordalékot moshatnak bele a dombok között kanyargó patakokba, folyókba, melyek az üledék felhalmozódásától “eldugulhatnak”, és kiönthetnek.
A tűztől is a víz durvul
Wood az elmúlt napokban figyelemmel kísérte Brit Columbia több régiója sorsának alakulását, és azt látta, hogy azokon a településeken pusztított különösen súlyosan a vihar okozta földcsuszamlás, ahol a legintenzívebb a tarvágás. Emellett a legsúlyosabb esetek közül több is azon területek környékén volt, melyek erdei nagyrészt elpusztultak a nyári futótüzekben.
Brit Columbia egy erdésze, Thomas Martin is erről beszélt, szerinte nagyon világos a kapcsolat az erdőtüzek és a későbbi földcsuszamlások között. Ha leég a fa, a fű és a bozót, sokkal kevesebb élő dolog állhat a víz útjába, magyarázta, ráadásul a tűz miatt erősen felmelegedő és kiszáradó részeken víztaszítóvá válhat a talajjelleg, ami tovább súlyosbítja a vízlefolyásokat.
Az erdész szerint az ökológusok már régóta azt javasolják, hogy kontrollált égetéssel és szelektív vágással frissítsék inkább az erdőállományt, hogy a nagy és erős fák megmaradhassanak, és továbbra is erősíthessék a lejtők talaját. Úgy véli, ehhez nincs még meg a politikai akarat, pedig az erdőket is fel kell készíteni a klímaváltozás hatásainak súlyosbodására.
forrás: mfor