A fenntartható termékekkel kapcsolatos kezdeményezés (Sustainable Products Initiative = SPI) hamarosan induló “horizontális keret” lesz, amely egy irányelvben általános szabályokat határoz meg, amelyeket a termékspecifikumok kezelésére vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok követnek.
A “megújíthatóság” nem szerepel majd a fenntarthatóság elveként a SPI-ben. Ez aggasztja az erdészeti ágazatot. “Esetleg később lehet majd belevenni, amikor eljön a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ideje” – mondja Joaqium Nunes de Almeida az Európai Bizottságtól.
Az európai Zöld Megállapodás keretében számos olyan szakpolitikai kezdeményezés van folyamatban, amely hatással van az erdő alapú iparág termékeire. Az egyik a fenntartható termékekkel kapcsolatos kezdeményezés (Sustainable Products Initiative, SPI) márciusban várható. A 2020-tól hatályos Körforgásos Gazdasági Cselekvési Tervben (Circular Economy Action Plan) a körforgásos és fenntartható termékek alapelvei szerepelnek, például az újrahasznosíthatóság, az újrafelhasználhatóság, a tartósság, a javíthatóság és a fejleszthetőség. A “megújíthatóság” azonban nem szerepel, ami az erdő alapú ipar számára aggodalomra ad okot. A fa és a rostok megújuló anyagok, amelyeket a csomagolástól kezdve az építőiparon át a ruházatig mindenre fel lehet használni.
A Wood Be Better hálózat által szervezett webináriumon, amelyen az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az iparág képviselői vettek részt, kiderült, hogy a “megújíthatóság” mint fenntarthatósági elv beillesztésének kérdése még mindig nyitott. Lehet, hogy később kerülhet bele, ha a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának idején megfelelőnek látják a szabályozandó termékeket – mondta Joaquim Nunes de Almeida, a DG GROW, a Bizottság Belső Piaci, Ipari, Vállalkozási és KKV Főigazgatóságának igazgatója.
Mi az az SPI irányelv?
Az SPI olyan irányelv lesz, amely “horizontális keretet” tartalmaz, és amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén később konkrét termékekre vonatkozó jogszabályokat alkosson – árulta el Nunes de Almeida. Az ilyen jogi aktusokat a Bizottság készíti elő, és az Európai Parlament és a Tanács csak korlátozottan tudja befolyásolni azokat.
Úgy gondoljuk, hogy sokkal jobb, ha konkrét termékekre vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok születnek, amelyek az adott ágazat számára valami konkrétumot jelentenek, mintha a fenntarthatóságot horizontális úgy próbálnánk megközelíteni, hogy csak általános elveket kapunk – mondta Nunes de Almeida.
Az EU-27-ben a szálalapú (rost alapú: fibre-based) csomagolóanyagok több mint 82 százalékát hasznosítják újra, ami a legmagasabb arány az összes csomagolóanyag közül.
A működő újrahasznosítási rendszer veszélyeztetése
Az SPI részeként a termékek fenntarthatóságának javítása érdekében kötelezővé lehetne tenni az újrafeldolgozott anyagtartalmat. A szálalapú csomagolások esetében ez valójában veszélyeztetheti a már jól működő újrahasznosítási rendszert.
A nagy erdőállományokkal rendelkező Észak-Európában a rostalapú csomagolásokat többnyire friss rostból állítják elő. Európa más, nagy népsűrűségű részein ehelyett az újrahasznosított szálak jelentik a domináns nyersanyagot. A friss és az újrahasznosított szálak ugyanannak a nagy ipari rendszernek a részét képezik, és kiegészítik egymást.
A minden termékre azonosan előírt kötelező újrahasznosított tartalom a rostalapú csomagolások esetében azt jelentené, hogy a rostot Európa-szerte szállítani kellene, ahelyett, hogy ott használnák fel, ahol újrahasznosítják azt. Ez a költségek és a kibocsátások növekedését, valamint a fenntarthatóság csökkenését eredményezné.
A faanyag már önmagában megújuló nyersanyag. A minőség fenntartásához friss rostra van szükség az újrahasznosítási körforgásban – mondta Tytti Peltonen, a Metsä Group vállalati ügyekért felelős alelnöke.
A több újrahasznosított tartalom mindig jobb fenntarthatóságot jelent? Anna Holmberg, a webináriumot moderáló Anna Holmberg, a svéd erdészeti ipar brüsszeli irodájának igazgatója és vezetője szerint ez nem magától értetődő: A kötelező újrahasznosított tartalom jó politikai eszköz lehet az újrahasznosításban lemaradó anyagok esetében, de nem az élenjárók, például a rostalapú csomagolások esetében, mivel veszélyeztetné a már jól működő rendszert.
Fontos az egyensúly a vitában
A harmadik nagy jelentőségű kérdés az egyszer használatos és az újrahasználatra szánt termékek közötti vita, valamint az, hogy a kettő közül melyik tekinthető a leginkább fenntarthatónak. A helyes válasz az, hogy ez számos paramétertől függ, például a nyersanyagbeszerzéstől, a felhasználások számától, a szállítástól, a tisztítási és újrahasznosítási aránytól. Politikai szempontból tehát ezt a vitát nem lehet “fekete-fehérként” kezelni, hanem egyensúlyt kell találni.
A Bizottság képviselője arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megtalálni a megfelelő egyensúlyt, így válaszolt:
Egyetértünk azzal, hogy rugalmasságra van szükség. Nehéz megtalálni az optimális egyensúlyt – mondta Nunes de Almeida -, de szem előtt kell tartanunk, hogy csak azt a csomagolást használjuk, amelyre valóban szükségünk van.
Jessica Polfjärd, a néppárti frakció európai parlamenti képviselője kijelentette, hogy ebben a kérdésben sok a nézeteltérés. Szerinte nem mindig az a legjobb a környezet számára, amire az ember számít, mielőtt mélyebbre ásna. Különbséget kell tenni a különböző felhasználási módok között. Például figyelembe kell venni az élelmiszer-pazarlás kockázatát.
A Wood Be Better adását itt nézheti meg.
Ez pedig a fenti program meghirdetése volt.
Forrás: 2022-02-08 forestindustries.se
Tehát a Svéd Erdőipai Szövetség
Észrevétel:
Tehát készülődik valami izé, valami általános valami, amivel nagyon kevesen fognak részletesebben foglalkozni. Mikor ez az izé (angol rövidítése SPI) megszületik és hatályba lép, akkor arra hivatkozva majd konkrét termékre vagy termékkörökre szülnek ott Brüsszelben újabb bigyót, a gazdálkodó meg alkalmazza, ha tudja és ha kibírja. A svédeknél nagy a faipar, szövetségüknek van elég ereje, hogy a még csak készülődő viharfellegekre is odafigyeljen. Jelen esetben – úgy értem -, hogy az SPI készülődő általános szövege veszélyeztetheti a svéd csomagolópapír gyártás eddig megszokott alapanyag arányait. A brüsszeliták úgy tűnik csak általános ideák szerinti szabályokat tudnak elképzelni, a specialitásokkal, helyi kialakult szokásokkal észszerűségekkel nem tudnak mit kezdeni.
Ki tudja, hogy mit hoz egyszer majd az SPI és az ennek alapján majd születő további előírások a hazai faipar számára. (MM)
Az SPI nem újdonság, de csak most vettem észre. Az EU honlapján láthatóan a hivatalos neve magyarul: “Kezdeményezés a fenntartható termékekért“.
Ezzel a kezdeményezéssel a Bizottság felül fogja vizsgálni a környezettudatos tervezésről szóló irányelvet és további jogalkotási intézkedéseket fog javasolni, hogy az uniós piacon forgalmazott termékek fenntarthatóbbak legyenek.
A cél az, hogy fenntarthatóbb, több ideig felhasználható, javíthatóbb, könnyebben újrafeldolgozható és energiahatékonyabb termékek kerüljenek forgalomba, ami a fogyasztók, a környezet és az éghajlat javát egyaránt szolgálja. A kezdeményezés emellett kezelni fogja az ártalmas vegyi anyagok jelenlétét az alábbi termékekben:
- elektronikus és IKT-felszerelések
- textíliák
- bútorok
- acél, cement és vegyi anyagok
Valamikor 2020. nyarára készítették elő úgy, hogy 2020 őszén lehetett véleményezni, majd 2021. nyár elején volt a nyilvános konzultáció és 2022. első negyedévében halad a bizottsági elfogadás felé.
(MM)
