A Soproni Egyetem fenntarthatósági modelljének egyik különösen fontos elemét jelenti a faanyag felhasználásával kapcsolatos ismeretek oktatása és kutatása. A globális kihívásokra válaszolva szükséges, hogy Magyarországon se elkülönülten beszéljünk erdőgazdálkodásról és faiparról, hanem a két egymásra utalt szakterületet egységes keretek között szemléljük. Ennek szellemében készült interjúnk prof. dr. Magoss Endre egyetemi tanárral, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának dékánjával.
Az Erdészeti Lapok olvasóit is közvetlenül érintik a faipari folyamatok – gondoljunk csak a fapiaci változásokra vagy az új faalapú termékek megjelenésére – mégis kevés az ismeretünk erről a területről. A FATÁJ kivételével ritkaságszámba megy, hogy e rokon ágazatok információi egymás szaksajtójában rendszeresen megjelennének. A mostani interjúval ezen szeretnénk változtatni, bepillantást nyújtani olvasóinknak a faipari képzés és innováció világába. Hogy látja, mik a faipari oktatás és kutatás legfontosabb trendjei a 21. században?
Különös aktualitást ad a kérdésnek, hogy nemrégen ért véget az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája (COP26), melynek fő témája a szén-dioxid-megkötés volt. Mivel a faipari termékek hosszú távú CO2-megkötők, ezért a faipari oktatás nemzetközi trendjének tekinthető a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele. Másik nemzetközi meghatározó irányzat az öko-design, mely főként a kreatívipari kapcsolódási pontok miatt fejt ki jelentős hatást a faipari oktatásra.
A fenti trendek hatására egyre több országban szorgalmazzák a fatermékek előtérbe helyezését, különös tekintettel a faalapú kompozitokra, építőanyagokra, csomagolóanyagokra és faalapú épületekre vonatkozóan. A fenntarthatóság szempontrendszerének felsőoktatásba való átültetésére Európában megalakult a Fenntartható Fejlődés Európai Dékáni Tanácsa (European Deans Council for Sustainable Development, DECOD, https://decode-council.org/), mely programot indított a fenntarthatóság egyetemi oktatásának elősegítésére.
Hogyan épül fel és hogyan illeszkedik ezekhez a trendekhez a faipari felsőoktatás a Soproni Egyetemen?
A választ érdemes már a középfokú oktatás szintjéről kezdeni, ugyanis a megfelelő képzettségű szakemberek léte elengedhetetlen az ágazat fejlődéséhez. Éppen ezért már több mint 10 éve elkezdtük a középszintű és felsőfokú faipari oktatás vertikális összehangolását, és kialakítottunk egy bázisiskolai hálózatot, amelyhez mára több mint 18 középfokú intézmény csatlakozott. Az összehangolás elsődleges célja a faipari szakmák közös népszerűsítése, középiskolai, egyetemi és ipari szakemberek által készített tananyagfejlesztések, munkafüzetek készítése, valamint a szakoktatók továbbképzése. Ennek koordinációjára alapítottuk meg karunkon a Faipari és Kreatívipari Tudásközpontot.
Az egyetemen belül folyó felsőoktatásra fókuszálva külön kell választanunk az alap és mesterképzést. Az üzemeltetési szintet jelentő alapképzésben egy üzem működésének különböző szempontú optimalizációját (energiahatékonyság, alapanyag-kihozatal, termékminőség stb.) és a fa feldolgozásának műveleti lépéseit tárgyaljuk, a szabályozó, iránymutató környezet (munkavédelem, öko-design, fenntarthatóság) figyelembevételével.
Mesterképzés esetén két rendezési elv jelenik meg az oktatás során: egyrészt a tervezői jogosultságok (faanyagvédelem, fatermékek tervezése stb.) kredit alapú alátámasztása, másrészt a komplex tervezői szemléletet igénylő projektfeladatok alkalmazása. A projekt szemléletű oktatást öt éve vezettük be, és a feladatokban igyekszünk konkrét ipari problémákat feldolgozni. Hallgatóink az oktatók mentorálása mellett terveztek például játszóteret, vízimentőtornyot, erdőtűz-megelőzési kampányt, de a soproni népszavazás 100. évfordulójának arculati elemeit is.
Mindkét képzési szinten különös figyelmet fordítunk mind a fenntarthatóság, mind az öko-design szempontrendszerének alkalmazására. Hogy a nemzetközi trendek oktatásunkba történő átültetésében ne csak követő szerepet töltsünk be, de formálói is legyünk, tagjai vagyunk a már említett DECOD tanácsnak.
2021-ben megújult az egyetem szervezeti struktúrája. Milyen újdonságokat jelent ez a Kar számára és a Karok közötti együttműködésben?
Korábbi szervezeti struktúránk a történeti fejlődés, illetve a képzési területek keveréke volt. Az új szervezeti struktúra kialakításánál annak – a talán országosan is egyedülálló – adottságunknak az előnyét szerettük volna kihasználni, hogy az alapanyag-fejlesztés, a megmunkálási művelet-optimalizáció, a terméktervezés, a design és gyártás, vagyis a termék-előállítási lánc minden állomását oktatjuk a három képzési területünk (műszaki, informatika és alkalmazott művészeti) szinergiái révén. Szintén rendezési elv volt, hogy nagyobb kompetenciaterületeket átfogó, ipari szolgáltatásra is alkalmas intézetek jöjjenek létre. Ennek jegyében alakult meg a Matematikai és Informatikai, az Alkalmazott Művészeti, a Faépítészeti valamint a Faipari és Műszaki Intézetünk. Az intézetek nemcsak a kar három képzési területét tudják oktatási szempontból kiszolgálni, de a testvérkarok oktatásában is részt tudnak venni. Így például a matematika- és az informatikai oktatást az Erdőmérnöki Kar és Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, míg a műszaki alapozást az Erdőmérnöki Kar hallgatói számára is tudják biztosítani. Az oktatási szervezeti egységeinket egészíti ki a Faipari és Kreatívipari Tudásközpont, mely a már ismertetett célokon túl a hallgatói laborszolgáltatások szervezeti egysége is. Ennek megfelelően nagygépes laborműhelyeinket összevontuk, így idetartozik a Faipari Tanüzem és Kreatívipari Műhelyközpont. Mindez magasabb színvonalú és gazdaságosabb működést tesz lehetővé.
A szervezeti felépítésünk által képviselt termék-előállítási lánc szervesen kapcsolódik az egyetem társkaraihoz. Az alapanyag révén az Erdőmérnöki Karhoz, míg a termékek marketingje és értékesítése révén a Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karhoz. Főként a művészeti oktatási terület, és az óvodai bútorok fejlesztése révén kapcsolódunk Benedek Elek Pedagógiai Karunk munkájához is.
Melyek a legfontosabb kutatási területek, milyen kutatási terveik vannak a következő évekre? Hogyan működnek együtt más karokkal, a faipari szereplőkkel a kutatásokban?
A közelmúltban a faalapú építőanyagok és a faalapú csomagolóanyagok soha nem látott fejlődésen mentek keresztül. A számos műszaki és környezetvédelmi előnnyel rendelkező anyag iránt jelenleg világszerte hatalmas a kereslet, melyet javarészt az osztrák és német gyártók elégítenek ki. A nagyobb hazai gyártók már jelenleg is érdeklődnek alternatív – lombos – alapanyagok iránt. Intenzív kutató-fejlesztő munkával, és az azon alapuló beruházásokkal Magyarországnak esélye lehet jelentős szerepet játszani nemcsak az alapanyagok biztosításában, de jelentős gyártóbázis kiépítésében is. Karunk szerepet kíván vállalni a fejlesztéseket megalapozó kutatómunkában, és a hazai beruházások inicializálásában is.
Kiemelt kutatási területeink közé tartozik az innovatív faépítészet. Fontos témánk a fa alapú építés hozzáadott értékékarányának növelése, a robotizálás a gyártásban, illetve az előregyártásban és a helyszíni építésben. Kiemelten foglalkozunk a faszerkezetek tűzállóságának vizsgálatával, amely ismeretek elengedhetetlenek a faanyag arányának növeléséhez az építőiparban. Érdekes új terület, és egyben különleges lehetőségeket rejt a 3D eszközök fejlesztése, a rost és cellulóz alapú épület és/vagy épületelemek 3D nyomtatása, továbbá a BIM alapú építési rendszerek kidolgozása. A Building Information Modeling (BIM) egy olyan szoftver alapú módszer építési projektek tervezésére és megvalósítására, amely 3D épület- vagy szerkezetmodellen alapul. Már ipari épületek és sportlétesítmények kivitelezésére is vannak példák 3D nyomtatási technológia felhasználásával, de farost alapon ez még nem történt meg. Célunk, hogy úttörő szerepet töltsünk be a rostalapú 3D nyomtatási technológia kidolgozásában. Terveinkben szerepel egy saját tervezésű 3D épületnyomtató építése is.
Ahogy volt már róla szó, megújuló és megerősödő trend a papír és a természetes alapú csomagolások alkalmazása. Itt foglalkozunk természetes alapú csomagolóanyagok fejlesztésével, a papír csomagolási célú újrahasznosításának kutatásával. Különösen érdekes terület az élelmiszeripari csomagolások komplex tervezése a designtól az anyagon át a gyártástechnológiáig.
A faipari műveletek hatékonyságának növelésére kidolgoztunk egy gépészeti optimalizációs módszert, amely egy függvénykapcsolat rendszer segítségével alkalmas a konkrét ipari problémák megoldására, azaz az adott művelet optimalizációjára a megadott szempontok szerint. A módszert publikáltuk is a Csanády, E., Kovács, Z., Magoss, E., & Ratnasingam, J. (2019): Optimum design and manufacture of wood products című angol nyelvű szakkönyvben. A módszer alkalmazására példaként a faipari por-forgács elszívóhálózatok energiafelhasználásának optimalizációs lehetőségét említeném.
Fontosnak gondoljuk a nyersanyagbázis kiterjesztését, az ültevényes fatermesztésből származó faanyagok és a másodlagos fafajok innovatív hasznosítását. A fafeldolgozó ipar fejlődésének gátja ugyanis a szakképzett munkaerő hiányán túl a minőségi fa nyersanyag mennyiségi korlátja. Kutatásainkkal szélesítjük a rendelkezésre álló alapanyagbázist. Ezt szolgálják például a faanyagok különböző módosítási eljárásaival és ragasztásával kapcsolatos kutatások, melyek során vizsgáltuk főleg nyárfélék ipari hasznosíthatóságát.
Majdnem minden kutatási feladatnak van olyan vonatkozása, amelyben együttműködünk a társkarokkal, például az ültetvényes faanyagok hasznosíthatósága területén az Erdőmérnöki Karral és az Erdészeti Tudományos Intézettel. Kutatásainkat kivétel nélkül ipari problémák, azaz ipari partnerek indukálják, ennek megfelelően közös projektekben keressük a megoldásokat.
Ez az együttműködési szándék látszik abban a fenntartható fagazdálkodással kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésben is, amelyet októberben szervezett az egyetem. Miért fontos, és lehet-e egyáltalán fagazdálkodásról beszélni Magyarországon?
A fenntarthatóság növekvő jelentőségéről, illetve a fa és falapú termékek CO2-megkötő képességéről már esett szó, viszont azt is ki kell emelni, hogy Magyarország értékes favagyonnal rendelkezik. A kitermelt faanyag kihozatali mutatóinak javítása, a lehető legnagyobb hozzáadott érték biztosítása, új innovatív feldolgozási technológiák kifejlesztése nemzetgazdasági érdek is egyben. Korábban karunk igyekezett indikáló, koordináló szerepet betölteni a faipari ágazatban. Ennek eredményeként alakult ki bázisiskolai hálózatunk, a Faipari és Kreatívipari Tudásközpont, valamint nagyon jó kapcsolatunk a szakmai szervezettekkel (FAGOSZ, MAKESZ, FABUNIO, FAMASZ, CSAOSZ, PANFA) és az ipar reprezentánsaival.
Mivel a faipar sikere a kiszámítható mennyiségű és jó minőségű alapanyagon nyugszik, nagy örömünkre szolgál, hogy ez az együttműködés kiszélesedik az erdőgazdálkodás képviselőivel.
A fa terméklánc reprezentatív képviselői, az erdőgazdálkodóktól egészen a fatermékek újrahasznosítását végző ipari szereplőkig egy asztalhoz ült, olyan új információs csatornákat nyitva, amely mindenkinek a hasznára válik.
Nagyon remélem, hogy a fenntartható fagazdálkodási kerekasztal tovább folytatja munkáját, biztosítva a két ágazat szoros együttműködését és közös sikerét. Mert meggyőződésem, hogy igazi eredményt így, az egész termékláncban közösen gondolkozva tudunk elérni.
szöveg: Lomniczi Gergely Fotók: SOE
A cikk első megjelenése az Erdészeti Lapok 2022. januári lapszámában volt.
