Ha felújítjuk a lakásunkat, vagy ha új helyre költözünk, a következő feladat a helyiségek bebútorozása. Mindig kérdés, honnan és milyen bútorokat vásároljunk. A nagy kereskedőházak vagy a kisebb boltok áruit érdemes keresni? Lapra szerelt, vagy összeépített jobb megoldás? Megéri mindenáron a legolcsóbb bútorokat keresni?
Horváth Péter faipar szakemberrel beszélgetett a HelloVidék arról, mi mindenre érdemes odafigyelni, mielőtt nagy költségekbe vernénk magunkat.
Mióta kínálati piac van, nem is olyan egyszerű kérdés az, hogy honnan és milyen bútorokat vásároljunk. Bármelyik irányban indulunk is el, zavarba ejtően sok lehetőségünk van. A nagy svéd multi és a lengyel beszállítókból kinőtt gyártók a készen kapható bútorok hihetetlen választékát kínálják, bár aztán amikor válogatni kezdünk, az is látható, hogy ez a széles választék azért jól leszűkíthető néhány tipikus, éppen divatos bútorfajtára, a napi trendeknek megfelelő funkcionális megoldásokkal. Ezért is érdemes már a legelején tisztázni, a nagy kereskedőházak vagy a kisebb boltok áruit érdemes keresni? Lapra szerelt, vagy összeépített bútor a jobb megoldás?
Ezek lapra szerelt bútorok, elsöprő többségükben műanyag borítású faforgácslapból vagy farostlapokból (MDF) készülnek. De igazából már a méretre csináltatott berendezési tárgyak zöme is ezekből a lapanyagokból készül. Ennek oka egyrészt a minőségi faanyag ára, de az is, hogy a készen kapható felületborított lapokhoz képest a természetes fából bármit is készíteni sokszoros munkát igényel – közölte Horváth Péter, faipari mérnök és bútortervező, a Faktúra Bútor tulajdonosa, aki szerint, ha a rövid, vagy középtávra tervezünk, és nem kell egyedi méretre alakított bútor, akkor kínálkoznak a lapra szerelt darabok. Ezek általában viszonylag olcsók, de itt is nagy lehet a szórás.
Nem kerülhetjük ki, hogy nevesítsük ennek a műfajnak a kitalálóját, vagy legalábbis az elterjesztőjét, az IKEA-t. A svéd hálózat ebben a kategóriában nem a legolcsóbb, de egy biztos közepes minőséget kapunk, jól variálható elemekkel és tudatosan, jól felépített funkciókkal. A javára írható az is, hogy alapos, pontos, részletekre kiterjedő összeszerelési útmutatói vannak, ezek a világhálón is elérhetők. Az asztalosok gyakran szidják, de a maga pályáján az Ikea egyértelműen az élen jár minőségben és választékban is. Nem életre szóló bútorok, de hallottam olyan darabokról is, amik többszöri szét- és összeszerelés után is évtizedekig használatban voltak – emelte ki a faipari szakember, aki szerint az Ikea beszállítói hátteréből kinőtt, Kelet-európai, zömmel lengyel gyártók termékei már szélesebb minőségi skálán helyezkednek el, és nehéz is biztosat mondani, hogy mi alapján lehet közülük választani.
Ezek a bútorok szerepelnek a barkács-áruházláncok és szinte az összes bútorra szakosodott nagyobb hálózat választékában is. Találkoztam már Svájcban vásárolt, német márkanevű szekrénnyel, aminek a kísérő dokumentumaiból derült csak ki, hogy Ukrajnában készült. Mérnökileg többnyire közepesen-jól megcsinált termékek. Azt értem ez alatt, hogy a csavarok bemennek a helyükre, az alkatrészek mérete pontos, és ha a dokumentációt összeállító munkatárs jókedvűen végezte a munkáját, az összeszerelési utasítás is használható. De ezek között találkoztam már problémás darabokkal. És ha szerkezetileg össze is állnak, azt látom, hogy az anyaghasználatra már rányomja a bélyegét a spórolás. Minimálisra csökkentették például az anyagvastagságokat. Láttam olyan szekrény tolóajtót, ami a saját súlyától, álló helyzetében behajolt. Garanciális cserének sem lett volna értelme, szerencsére volt rá lehetőség, hogy egy keményfa léccel megmerevítsük. A felületborításhoz használt anyagok is láthatóan olcsó műanyagok, vagy papír-műgyanta kombinációk – magyarázta a faipari szakember.
Ezeknek a bútoroknak a zöméből azonban hamarosan hulladék lesz
Tudjuk persze, hogy rövid termékciklusokban gondolkodik a gyártó és talán a vásárló is. A faipari mérnök is szomorúan tapasztalja, hogy ezeknek a bútoroknak a zöméből hamarosan magas műanyag-tartalmú hulladék lesz. Ráadásul az is tapasztalható, hogy sok helyen a megunt bútorokat aggályok nélkül eltüzelik, pedig ez már egy festett fabútornál aggályos, a műanyaggal borított forgácslap égetése pedig azonnali súlyos levegőszennyezésel jár.
Itt a legvegyesebb a választék
A faipari szakember szerint kisebb, részben helyi beszállítókra építő bútorboltoknál a legvegyesebb a választék. Az importált olcsó vagy drágább bútorok mellett általában itt jelen vannak kisebb-nagyobb hazai vállalkozások. A kereskedő hozzáállása határozza meg, hogy miből válogat, hogy hova pozícionálja a vállalkozását. Az biztos, emelte ki a szakember, hogy az éles szemű vevő ezeken a helyeken találhat magának egész jó darabokat is.
Érdemes-e használt bútort keresni, vagy ennek túl nagy a rizikója?
Vannak kockázatok, de a legjobb ár-érték arány is itt érhető el. Azon túl, hogy egyre trendibb lesz, az újrafelhasználás, a körforgásos gazdaság jegyében megmenteni a kidobástól vagy a kandallótól a funkciójukban még tökéletes berendezési tárgyakat. A faipari szakember szerint a kárpitos bútoroknál, főleg ágyaknál van egy nagy kockázat, bár szerencsére elég ritka: az ágyi poloska, ami gyakorlatilag kiirthatatlan.
Néha azt látom, hogy használt tömörfa bútorokat kínálnak olyan áron, hogy maga a benne lévő faanyag többe kerülne, ha meg kellene vásárolni. Ez az a szegmense a bútor-kiskereskedelemnek, ahol szakértő szemmel kell válogatni. Tudatosan keresve kiváló darabokra lehet találni, nem is túl hosszú kutatással. De bele lehet futni nagyon rossz vételekbe is. Ha magunk nem értünk hozzá, csakis szakértő segítségével vegyünk használt bútort.” – figyelmeztetett Horváth Péter.
Még ide sorolható, de egészen más vonal az antik bútorok piaca. Régi legenda, hogy a hozzá nem értők fillérekért elkótyavetyélik az örökölt, vagy az házzal együtt megvásárolt értékes bútorokat. De valójában, tette hozzá a szakember, aki értékes stílbútorokat árul vagy keres, az szinte mindig tisztában van a realitásokkal. Meg ez mindenképpen egy másik világ, egyrészt a stílus (nem mindenhova illeszthető be), másrészt néha a méretek miatt.
Érdemes-e csináltatni, vagy biztosabb a boltból, vagy az internetről választani?
Vannak esetek, amikor szinte nincs más választás, mint a helyre készíttetett bútor, mert a méretek vagy az épület tagolása csak ezt teszi lehetővé.
Ha nincs kényszerítő tényező, ami erre tolna bennünket, két dologtól függ: egyrészt mennyit tudunk, vagy mennyit akarunk rá költeni, másrészt mennyire fontos, hogy mindenben az elképzeléseink szerint való legyen a bútorzat. Azt tudni kell, hogy egy egyedileg elkészíttetett, és minőségileg is jó darab normál piaci viszonyok között nem lehet olcsóbb az ipari méretekben előállított termékeknél. Viszont az igényeink szerint készíttetett tárgyaknál nem kell kompromisszumokat kötnünk, vagy ha kell is, jóval kevesebbet, mint ha a kötött kínálatból válogatunk. Ennek viszont ára van. – emelte ki Horváth Péter.
Mire érdemes odafigyelni, ha bútort veszünk, jobb a fa vagy a bútorlapok? Melyiknek mi az előnye és hátránya?
Le kell szögezni, emelte ki a szakember, hogy a fa bútor, legalábbis a minőségi fa bútor már a Covid okozta válság, vagyis a faanyagárak megugrása előtt is kevesek választása volt. Az alapanyaggyártó ipar, a szolgáltató szektor és a kereskedelem nagy mértékben ráállt az agglomerált bútorlapokból (laminált faforgácslap, fóliás vagy festett MDF lap) és a hozzájuk való szerelvényekből való bútorkészítés kiszolgálására.
Ennek az eredménye, hogy mára az egyedi bútorkészítés is túlnyomó részt azt jelenti, hogy előre gyártott vagy gyártatott elemekből villámgyorsan összeépíthető dobozok készülnek. A minőségi és árkülönbség aztán abból ered a szakember szerint, hogy ezekbe egyszerűbb, vagy űrtechnológiás vasalatokat, nyitó- és tárolóelemeket építenek-e be.
Nagyon jellemző, hogy amikor a közelmúltban egy szakmai fórumon valaki bútoranyag vágására szolgáló szerszámról kérdezett, mindenki a laminált borítású faforgácslapra gondolt, és fel sem merült, hogy a „bútoranyag” fa volna. – magyarázta a szakember, majd hozzátette, ahol a gyorsaság, a bútor egyszerű tisztíthatósága, a mérsékelt ár, vagy a nagy síklap-méretek fontosak, egyértelműen a bútorlapok jöhetnek inkább szóba.
A bútorlapon egyébként –említette még a szakember – a klasszikus szakmai nyelv eredetileg a lécekből vagy deszkákból készített többrétegű fa lapokat értette, a laminált vagy festett forgácslapot nem így hívták. Napjainkban kezdik ezt a kifejezést ezekre a faforgács-műgyanta kompozit anyagokra is alkalmazni, de idősebb szakemberek ezen még morogni szoktak. Az sem meglepő, tette hozzá, hogy itt is széles a mezőny, az olcsó tömegáru mellett itt is jelen vannak akár luxuskategóriás design termékek is.
A fa bútoroknál érdemes szétválasztani a kínálatot, legalább kettő, de lehet, hogy három részre
Itt is létezik egy előre gyártott (többnyire fenyő) falapokból dolgozó iparág. Klasszikusan ezt a vonalat képviselték a rendszerváltás után elszaporodott, minden utcasarkon megjelent fenyőbútor boltok. Ezeknél a termékeknél szinte ugyanazok a bútorok, ugyanazok a szerkezetek léteznek, mint a fent leírt forgácslap bútoroknál. Általában nem sokkal tartósabbak a forgácsalap termékeknél, egyre szűkül is ez a szegmense a piacnak. Nem nyújtott igazából magasabb minőséget, nagyobb tartósságot, mint a jól kivitelezett laminált laminált forgácsalaplap bútorok. – emelte ki Horváth Péter, aki még hozzátette, ha szilárdabb, és főleg tartósabb bútort szeretnénk, akkor érdemes a tömörfa termékek között keresgélni.
A tömörfa megmunkálása, kezelése munka- és eszközigényes, ezért érthető módon drágábbak is ezek a berendezési tárgyak. Ehhez a közelmúltban még hozzáadódott a faanyagárak emelkedése. Ezzel együtt, tette hozzá a szakember – ha hosszú távon gondolkozunk, nem biztos, hogy rosszul járunk.
Egy jól kivitelezett fa bútor legalább egy emberöltőn át (ha nem tovább) képes szolgálni bennünket. Léteznek olyan gyártók, akik üzemi méretekben, termelékenyen és jó minőségben állítják elő a termékeiket. De mivel összetettebb gyártási folyamatok eredménye egy fa bútor, az egyes gyártók által készített termékek között nagyobb minőségi különbségek is lehetnek. Ez azzal jár, hogy érdemes jól megnézni, mit viszünk haza – figyelmeztetett Horváth Péter, aki még hozzátette, aki több generációra tervez, akár személyre szabott befektetésként tekint egy ruhásszekrényre vagy az íróasztalra, az mindenképpen fa bútort válasszon.
Dédszüleink idején még így készültek a házba kerülő eszközök, és napjainkban is van kultúrája ennek. Ezek a tárgyak általában kis műhelyekben készülnek értékes keményfából, akár hagyományos formákkal, akár modern dizájnnal, gyakran vegyszermentes felületkezeléssel. És ez az a (szűk) szegmens, ahol az egyéni igények kielégítésére is széles lehetőség van.” – emelte ki.
Még egy szempont a tömörfa kontra forgácslap témában
Egyre több hír és felmérés szól arról, hogy nem csak a vízi és szárazföldi állatok, de az ember élőhelyeit is elárasztja a műanyag. A műanyag alapú építőanyagoknak, textíliáknak és bizonyos bútoroknak köszönhetően az otthonaink levegőjében is megnőtt a nem illékony vegyi anyagok mennyisége. Nem csak a festékek, a régi szőnyegek, hanem a bútorok is szennyezőanyag források lehetnek. A forgácslapokban lévő kipárolgó formaldehid mennyisége ugyan jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, de még nem nulla, a kárpitos bútorok égésgátló anyagai pedig komoly szennyező forrást jelentenek. Ezekkel szemben egy fa bútor, főleg, ha lakkozás helyett természetes olajjal vagy viasszal kezelik, kimondottan emberbarát alternatíva. – emelte ki Horváth Péter.
Aki bútort vásárol, most ilyen árakkal találkozhat
Példaképpen egy tároló egységgel is ellátott (2 fiók, vagy 1 fiók plusz egy polcos rész) íróasztalt kerestünk mindegyik kategóriában. Természetesen mindenütt lehetne keresni kiugróan magas árakat is, itt az alap szintet igyekeztünk meghatározni:
- Lapra szerelt forgácslap asztalok (interneten): 40-80 ezer Ft
- A lapra szerelt asztaloknál a meglepetést az Ikea szolgáltatta, ahol már 20 ezer Ft körül találtunk íróasztalnak nevezett bútort. Igaz, a komolyabb darabok itt is 70-80 ezer Ft-tól indultak, de azokban már egész komoly tároló egységet lehetett találni.
- Megkérdeztünk két asztalost is, mennyiért készítene hasonló íróasztalt, de mindkettő azt mondta, nem vállal. Egyöntetű volt a véleményük: a bolti árakkal nem tudnak versenyezni, régi tapasztalatuk, hogy ilyen bútorokat nem érdemes csinálniuk.
- Tömörfa íróasztalok esetében láttunk 70-80 ezer Ft-ért is, de a jobb darabok 125 ezer forintnál kezdődtek, és természetesen nem volt nehéz 250 ezer Ft körül sem találni.
- Utána kérdeztünk, kimondottan egyedi, fa designbútor készítőknél 250-300 ezer Ft az alap, de egy izgalmasabb, tölgy vagy diófa asztal ára ennek a duplája is lehet.
Címlapkép: Getty Images
forrás: HelloVidék 2021-12-13
