FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

Bútorra költött forintjaink negyede náluk landol

A koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt elrendelt – többek között a nem alapvető fontosságú üzletek bezárását is magában foglaló – szigorítások érdekes következménye volt, amikor az intézkedések életbe lépése előtt sorok alakultak ki a budapesti IKEA áruházaknál. Ez nem egyedülálló, a világ számos országában lehetett hasonló képeket látni az elmúlt évben, de felmerül a kérdés: mennyire IKEA-rajongók a magyarok?

A kérdés megválaszolása nem könnyű, mert kevés adat érhető el. Európában a három hazai IKEA áruház nem számít soknak, a kontinensen a lakosságarányos IKEA-ellátottságban a 22. helyen állunk, míg a világon 59 ország közül a 33. helyen.

Ahogy az alábbi ábránkon látható, főként Európában sűrű a lapra szerelt bútorokban utazó, svéd alapítású cég hálózata. Az is jól látható, hogy minél régebben van jelen egy piacon az IKEA, annál jobban megnő lakosságarányosan az áruházai száma. (Idehaza 1990-ben nyílt meg az első, Örs vezér téri áruháza.)

Az áruházak száma persze nem sokat mond önmagában, hiszen ebből nem lehet tudni, hogy ott ténylegesen mennyit költenek a vásárlók. Erről azonban nem lehet részletes adatokat megtudni az egyébként laza és barátságos nagyvállalat képét mutató cégtől. Az IKEA ugyanis a nemzetközi tevékenységének optimalizációjában nem igazán tér el más globális nagyvállalatoktól, de erre még később visszatérünk.

Európa országainak csak kisebb részében érhetők el nyilvánosan és ingyenesen a vállalati beszámolók, a transzparens országok esetében tudtuk megvizsgálni a cég bevételeit. Bár Németországban és Ausztriában sem lehetett hozzáférni a cég beszámolóihoz, a helyi média anyagaiban ezeket meg lehetett találni.

Az így kapott bevételi adatokat összehasonlítottuk azzal, hogy az Eurostat adatbázisa szerint mennyit költöttek az adott országokban bútorra és világításra. Természetesen az IKEA árukínálata nem csak ezt fedi le, és az egyes országok statisztikái sem tökéletesek, mivel alapvetően az alapján készülnek, hogy egy-egy vállalatnak mi a főtevékenysége.

Az azonban igen érdekes, hogy az elérhető adatok alapján Magyarországon a legmagasabb az IKEA piaci részesedése az európai országokban, Svédországban pedig a legkisebb.

Az utóbbi információt azonban erősen árnyalja, hogy az IKEA kusza vállalati céghálója miatt különösen Svédországban nem túl megbízhatóak az adatok, mindenesetre a nevében a kereskedelmet folytató cég adatait vettük figyelembe.

Magyarországon lehengerlő az IKEA fölénye: a KSH adatai kissé eltérnek az Eurostatnál elérhető információk szerkezetétől, ezért a bútor-, lakástextil- és világítóberendezés-kereskedelem bevételeihez tudtuk az IKEA bevételét mérni. A 2006-os 11 százalékos piaci részesedését megduplázta 2019-ig a cég.

Nem csak Magyarországon tört a cég előre. Az IKEA-csoport beszámolóiból, interneten elérhető forrásokból alapvetően csak a globális bevétel volt megismerhető, de sajtóhírekből, cikkekből és sajtóközleményekből össze lehetett állítani a cégcsoport európai bevételét is, két év kivételével. Ezen jól látható, hogy az európai bútorpiacot letarolta az IKEA: a 2009-es 14 százalékos részesedése 22 százalékra nőtt egy évtized alatt.

Mivel már szinte minden EU-tagországban jelen van a cég, az összes jelenlegi uniós ország és az Egyesült Királyság bútor- és világításpiacát vizsgáltuk. Míg ez tíz év alatt 31 százalékot nőtt, az IKEA bevétele 70 százalékkal emelkedett ezekben az országokban.

Még a koronavírus-járvány sem hatott igazán az IKEA-ra. A cég magyarországi sajtóosztályán kérdésünkre a régiós árbevételről tudtak tájékoztatni. A cégnél a cseh, a szlovák és a magyar áruházak alkotnak egy régiót. A csehországi értékesítés 1,5 százalékkal csökkent a 2020. augusztus 31-vel zárult pénzügyi évben, Szlovákiában 2 százalékos csökkenés volt.

A magyar IKEA-t a koronavírus sem tartóztatta fel: 8,5 százalékos növekedéssel 98 milliárd forintos bevétellel zárta a 2020-as üzleti évet.

A régióban az IKEA elérése igen nagy: a három hazai áruházában 6,2 millió látogató fordult meg az utóbbi évben, közülük 3,5 millióan vásároltak is. A négy csehországi egységben 4,9 millió vásárlót szolgáltak ki, Szlovákiában 2,4 millió látogatót, köztük 1,3 millió vásárlót fogadott a két áruház. Ezek alapján látható, hogy ma már a térségben legalább minden harmadik ember megfordul a cég áruházaiban.

Kérdés, hogy mitől ennyire hatékony a svédnek gondolt bútoráruház, miért képes szinte mindenhol, ahol megjelenik, viszonylag gyorsan meghódítani a piac egyre nagyobb részét. Egyrészt nagyon jó ütemben és hatékonysággal vágott bele az online értékesítésbe, ez a legutóbbi üzleti évben Szlovákiában 213 százalékkal nőtt, Magyarországon 206, Csehországban pedig 205 százalékkal. Pedig míg mások ingyen adják a házhoz szállítást, átvételi pontot, az IKEA ezekért is pénzt tud kérni.

Lapra szerelt adózás

A sikerben a fentiek, a skandináv dizájn és a húsgombócok mellett a hatékony adóelkerülésnek is szerepe lehet, hiszen ez befolyásolja, hogy milyen árképzést alkalmazhat a vállalat.

Az adóelkerülés ellen küzdő szervezetek – mint a Tax Justice Network – a multik adótrükkjei elleni fellépés egyik fontos eszközének tartanák, ha országonként tisztán látni lehetne egy-egy nagyvállalat bevételeit, költségeit és adóit. Az EU-ban volt már ilyen kezdeményezés, ahogy az OECD-ben is. A nagyvállalatok és a főként nekik dolgozó nagy könyvvizsgáló, tanácsadó cégek aktívan lobbiztak azért, hogy ez értelmetlen módon valósuljon meg: csak a világ néhány száz cégének kell ezt elkészíteni – mivel a minimum 750 millió dollár árbevételű cégekre vonatkozik a kötelezettség -, a jelentéseket pedig hétpecsétes titokként kezelik, így gyakorlatilag semmi értelmük.

Az IKEA esetében sok munkával is csak 13 országra tudtuk megnézni a legalapvetőbb pénzügy adatokat. Az IKEA anyavállalata nem svéd, hanem az adóelkerüléshez kiváló feltételeket biztosító, az európai országoknak az egyik legtöbb adóhiányt okozó Hollandiában van bejegyezve Ingka Holding B.V. néven. A vállalatcsoport felépítésére jellemző, hogy míg az EU-tagállamokban összesen 166 IKEA-hoz köthető céget lehet találni az Európai Bizottság keresőjével, a cégcsoport beszámolója csak 51-et sorol fel kapcsolt vállalkozásként az egész világra vonatkozóan.

A cégcsoport részletes beszámolóját hiába keresnénk a holland cégregiszterben. Érdemi adatokat azért lehet megismerni a cégcsoportról, mert Németországban azoknak a cégeknek, amelyek az európai konszern társaságok éves beszámolóját teszik közzé, nem kell az országra vonatkozó pénzügyi adatokat közzé tenni. Ez persze azt is jelenti, hogy így csak a cég teljes adatait kell közszemlére tenni, az országonkénti bontást nem.

Így az se derülhet ki, hogy az IKEA mennyi bevételt ért el Németországban, mekkora profit mellett mennyi adót fizetett. Franciaországban és Olaszországban is csak fizetős céginformációs rendszerek vannak, és a holland beszámolóval ugyanez a helyzet. Így nem sok fogalmunk lehet, hogy hol és mennyit adózik a társaság.

A multik esetében az adók optimalizációjának legbeváltabb módszere az adóalapok átterhelése az országok között – angol betűszóval BEPS. Onnan látható, hogy valami nincs rendben, ha az egyes országok között látványosan eltérő a nyereségráta. Ahogy például a lenti ábrán látható, a globális bevétel 6 százalékát adó Egyesült Királyságban – ahol viszonylag magas a társasági adó kulcsa – például nem tudott nyereségesen működni az IKEA.

Az IKEA adóelkerülési gyakorlatával már az Európai Parlamentben is foglalkozott a Zöldek képviselőcsoportja. A jelentésből tudjuk, hogy az IKEA egy tankönyvi adóelkerüléssel, az ezt támogató holland és liechtensteini hatóságok segítségével becslések szerint 1991 és 2014 között 12 milliárd euró bevételt tudott adózatlanul zsebre tenni.

A megoldás lényege, hogy az összes IKEA áruház befizet a holland Inter IKEA Groupnak 3 százalékos forgalom utáni licencdíjat. Majd ez a cég szintén licencdíjat utal a liechtensteini Interogo alapítvány egy cégének az IKEA név és logó használatáért. Arról pedig pecsétes hatósági papírt szereztek, hogy mindez adómentes lehet. A luxemburgi hatóságok egy másik licencdíj-megállapodásra bólintottak rá, amit a PwC könyvvizsgáló és tanácsadócég állított össze, ezzel nyitva egy új utat az adóelkerülésre.

Más megoldásokat is használtak, például a belga IKEA Treasury SA-n keresztül a piacinál drágább finanszírozást adtak a leányvállalatok, majd más leányoknak hitelezve könnyen tudták a profitokat országok között mozgatni. Ez 2011-ig működött, mert akkor egy EU-rendelet megszüntette azt az áldatlan állapotot, hogy csupán 2 százalékos társasági adókulcsot tett lehetővé Belgium erre a „speciális feladatra” az akkori 33 százalékos normál kulcs helyett. Az alábbi videó vázlatosan összefoglalja a sokrétű adólekerülési technikákat.

Az IKEA alapítója, a 2018-ban elhunyt Ingvar Kamprad 1973-ban először Dániába, majd Svájcba települt – a svéd szociális államot működtető adók elől. A 42,5 milliárd dolláros vagyonú üzletember 42 év és felesége halála után, 2015-ben tért vissza Svédországba, és akkor fizetett először adót – az évi 1,9 millió eurós jövedelme után 640 ezer eurót.

Az IKEA adótrükkjei ellen ugyan vizsgálat indult 2017-ben, de még 2019-ben is csak addig jutott az ügy, hogy talán fizetni kell a cégnek néhány milliárd eurót az elmaradt adók miatt. Az Európai Bizottság pedig a dokumentált esetek vizsgálatának további meghosszabbítását hagyta jóvá 2020 áprilisában, azóta nem lehetett hallani az ügy állásáról.

forrás: G7

Előző cikk

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Következő cikk

Kitartó a falocsoló-közösség Békéscsabán



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

MDF gyár lesz Zólyomban

A Kronospan 120 millió eurós MDF beruházást tervez Közép-Szlovákiában, Zólyomban – számol be a WBPI lengyelországi tudósítója, Jaroslaw…
Total
0
Share