Május 24. – ma van az Európai nemzeti parkok napja, és azért pont ma, mert 1909-ben ezen a napon a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezésére szerte az országban 9 nemzeti parkot nyitottak meg.
Amikor 1948-ban megalakult a Természetvédelmi Világszövetség és szépen definiálta, mi az, hogy nemzeti park, már jó régen léteztek Európában nemzeti parkok. Persze nem is az volt a cél, hogy feltalálják a spanyolviaszt, leginkább csak a védendő területeket próbálták rendszerezni.
„Olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.”
Ma van az Európai nemzeti parkok napja, és azért pont ma, mert 1909-ben ezen a napon a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezésére szerte az országban 9 nemzeti parkot nyitottak meg.
Magyarország „némi” késéssel követte a jó példát, 1973-ban nyílt meg elsőként a Hortobágyi Nemzeti Park, amely 19 önálló természetvédelmi területet foglal magában.
Persze az 1900-as évek elején szó se lehetett volna nálunk nemzeti park létrehozásáról, hiszen a Hortobágy nem volt állami tulajdon. Mitöbb, éppen nagyon is vitatottak voltak a tulajdonviszonyai. Papíron Debrecené volt a Hortobágy. Akkor lett gond, mikor a város komolyabban keresni akart rajta. Két verzióban gondolkodtak: az egyik a legeltetés díjának durva emelése, a másik a bérbeadás lett volna. A gazdák ekkor fellázadtak és lobogtatni kezdtek egy 1812-es iratot. Ez azt igazolta, hogy a Hortobágy a gazdálkodók tulajdona. Az okmány azt tartalmazta, hogy a kincstárnak pénzre lévén szüksége, eladta Debrecennek a Hortobágyot, ám a városnak nem volt pénze, ezért a gazdák fizettek, vagyis Debrecen a pusztát zálogba adta a gazdáknak. Ez okmány alapján állították, hogy a Hortobágy helytelenül van Debrecenre telekkönyvezve és ideje volna az iratok alapján az ügyet rendbe hozni.
Ez a téma azonban elsikkadt, amikor 1905-ben annyira hazavágta a sáskajárás a pusztát, hogy csak a takarmány nélkül maradt gazdák megsegítése volt fókuszban. Azután már országgyűlési téma is volt a parcellázás és bérbeadás kérdése. 1909-ben ott tartott az ügy, hogy a parcellázást vasútépítésnek kellene megelőznie. 1911-ben a földművelésügyi miniszter beleavatkozott a kérdésbe és elhatározta, hogy a Hortobágyon a Tiszától öntözőcsatornákat létesít, amit az indokolt, hogy abban az évben tíz hetes aszály sújtotta a területet. 1916-tól indult meg a bérbeadás.1918-ban 40-50 ezer hold még érintetlen volt, de tovább akarták 10-100 holdas parcellákra darabolni. A gazdák ezúttal is tiltakoztak: ostobaság, hiszen ott teljesen hasznavehetetlen területek vannak, amúgy a Tiszának már az addigi szabályozása is óriási kárt okozott, mert az állattenyésztés csaknem a tizedére csökkent…… és dolgozott tovább a történelem. A Hortobágyi Nemzeti Park ma négyszerese az 1918-as, érintetlen területeknek. 1999. óta a Világörökség része, és a hazai természetvédelmi hivatal őrködik az ökológiai egysége felett.
forrás: naptármesék
Mi a különbség? – Nemzeti park, natúrpark, tájvédelmi körzet …
Magyarországon 323 olyan védett terület található ami országos jelentőségű, és egyedi jogszabállyal védett. Ebből 10 nemzeti park, 39 tájvédelmi körzet, 172 természetvédelmi terület és 90 természetvédelmi emlék. Mostani cikkünkben kibogozzuk mi a különbség közöttük.
Többen is kértétek, hogy ne csak a helyszínekről írjunk bemutatókat vagy élménybeszámolót, hanem olyan cikkeket is, amik oktatnak. Persze, senkit nem szeretnénk visszaültetni az iskola padba. A mostani cikk, inkább egy megértést segítő cikk, ami röviden és gyorsan segít néhány dolgot helyre rakni.
…
forrás: trenkhunt
