Országépítő munkaként írta le tárcája feladatát Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt csütörtökön Budapesten az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol célként jelölte meg, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa legjobb helye.
A politikus miniszterjelölti meghallgatásán úgy fogalmazott: “építeni jöttem és nem rombolni”. A célja egy olyan országépítési struktúra kialakítása, amely képes új sebességbe kapcsolni az ország építését, hogy hazai és uniós források felhasználásával Magyarország 150 év után végre megoldja a felzárkózás dilemmáját. Ha gazdasági nehézségekkel szembesülnek a következő két évben, akkor sem lehet lemondani az állami beruházások megvalósításáról.
Hatékonyabbá, gyorsabbá és akadálymentessé tenné a beruházások előtt az utat, és azon fog dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek és magyar vállalkozások építsenek. Azt kell elérni tíz év múlva, hogy az országkép ne legyen rosszabb, mint Ausztriában – fogalmazott a miniszterjelölt.
Lázár János azt mondta, hogy mit építenek, azt a kormány dönti el, azt, hogy hogyan építik, az ő feladatkörébe tartozik. 10 ezer milliárd forintra becsülte a jelenleg folyamatban lévő és hozzá tartozó állami beruházásokat, amelyeket szerinte számba kell venni. Új rendszert szeretne felépíteni az állami beruházásokra, amelyeknek növelné a hatékonyságát, valamint erősítené a stabilitást és a kiszámíthatóságot.
A következő egy hónapban szeretne egyeztetni több szakmai szervezettel, kamarával, önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és szakszervezetekkel. Ígéretet tett egy új állami beruházási kerettörvény kidolgozására is, amelynek révén az ötlet megszületésétől a használatba vételi engedélyig újra kell gondolni az összes, ezután kezdődő állami beruházást. Sokkal nagyobb figyelmet fordítana ezen beruházások előkészítésére, társadalmi megtervezésére, fenntarthatóságára.
A miniszterjelölt érdekütközés miatt állami beruházásnál törvényileg tiltaná, hogy a tervezést is “elvigye” a kivitelező.
A közbeszerzésekről szólva az mondta, meg kell nézni, milyen uniós kötelezettségek vannak, de azt is meg kell nézni, mi szolgálja az ország érdekeit.
Elmondta, vidéki képviselőként neki a vidék az első – abban látja az ország aranytartalékát – , de híve Budapestnek. A főváros nem fog kevesebbet kapni, a vidék fog többet kapni. Budapest nagyon jól fog járni azzal, hogy ha fővárosi fejlesztések kerülnek hozzá – jelentette ki, megjegyezte azt is, ha valaha lehetőséget kapott volna a főváros vezetésére, akkor ma Budapest sokkal jobb város lehetne.
A minisztériumi struktúrába integrálná az állami mélyépítéseket, a magasépítéseket és a vizes beruházásokat bonyolító cégeket, így érvényesülne a parlamenti képviselők ellenőrzési joga.
Bemutatta leendő munkatársait is: a korábbi államtitkára, Csepreghy Nándor lesz a miniszterhelyettes, Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője lesz a közigazgatási államtitkár, a beruházásokért Nagy Bálint keszthelyi fideszes országgyűlési képviselő, míg az építészet ügyéért Lánszki Regő építész felel. A kabinetfőnöke Kozma Dávid, sajtófőnöke pedig Krakkó Ákos lesz – adta hírül az MTI.
Hosszú ideje nem volt önnálló minisztere az építésügynek, ezért a szakma érthetően érdeklődéssel kíséri figyelemmel a reménybeli több odafigyelést. A miniszterjelölt terveiből ugyanakkor nem igazán körvonalazódik, hogy pontosan milyen beruházások biztosítanák a magyar építészek számára olyan nagy jelentőségű következő évtizedet, a kicsik vagy a nagyirodák számíthatnak rengeteg új megbízásra? Arra sem derült fény hogy a néhány, akár már folyamatban lévő beruházást vennék el a maréknyi Magyarországon tevékenykedő külföldi sztárépítésztől, vagy a jövőben egyszerűen nem írnának ki nemzetközi tervpályázatot a kormányzati presztízsberuházásokra.
forrás: TervLap
