Nem meglepő módon a magyarok többsége nem ért egyet azzal, hogy a tűzifahiány csökkentése érdekében a kormány könnyített a fakitermelés szabályain. A budapestieknek jobban fáj ez az intézkedés, mint a községben élőknek, de az elutasítottság nő az iskolai végzettséggel is – derül ki a Pulzus Kutató lapunk megbízására készített felméréséből.
Nagy port kavart a kormány augusztus eleji döntése, amellyel engedélyezte, hogy tilalmi időben is lehessen az erdőkben fát vágni, és engedélyezte a tarvágást is. A döntés mögött az állhatott, hogy a magyar lakosság egy része a rezsiemelés bejelentését követően elkezdett betárazni tűzifából, amely miatt hiány alakult ki a piacon és az árak is felkúsztak (kisebb mértékben, de itt az áremelkedés már 2021 végén elindult).
Emiatt az ország legszegényebb falvaiban élők úgy várják a telet, hogy szemernyi tűzifájuk sincs tartalékban, kiépített gázhálózat híján gondban vannak azok a társadalmi szervezetek is, amelyek ezekben a térségekben tanodákat, iskolákat, óvodákat működtetnek
A heves tiltakozások eredményeképpen augusztus közepén az agrárminiszter miniszteri utasítást adott ki a rendelettel összefüggésben. E szerint a fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig lesznek érvényben, az állami tulajdonú természetvédelmi területeken pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása. A megnövekedett tűzifaigényt elsősorban akácok kivágásával kell teljesíteni.
A fakivágások könnyített szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022-es kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.
Ez csak “kozmetikázás”?
A miniszteri utasítás némiképp javít a helyzeten, de például a Greenpeace környezetvédő szervezet szerint ez csak “kozmetikázás”, ugyanis a kormányrendelet, amely lehetőséget ad erdeink pusztítására és kiárusítására, még mindig érvényben van. A szervezet felmérése szerint az emberek többsége nemet mond az erdőirtásra.
Ezt támasztja alá a Pulzus Kutató lapunk megbízásából készített reprezentatív felmérése is, amely szerint a válaszadók 21 százaléka ért egyet az intézkedéssel és 65 százaléka utasítja el. 14 százalék nem tudott vagy nem szeretett volna válaszolni.
Érdekes, hogy községben élők 25 százaléka szeretné, hogy könnyebb legyen tűzifához jutni, a kisebb városokban 22, a megyeszékhelyeken 14, Budapesten pedig 18 százalék.
Az arány abból a szempontból érthető, hogy a kisebb településeken többen fűtenek fával, mint a városokban, azonban a döntés leginkább az ő “bőrükre megy”, hiszen – a légszennyezés mellett – a természeti környezet pusztítása, a biodiverzitás csökkenése az, ami következhet az erdők megritkításából, tarvágásából.
A kutatásból az is kiderül, hogy minél több iskolát végzett valaki, annál inkább elutasítja az intézkedést. Az általános iskolát végzettek 63 százaléka nem szeretné, hogy tömegesen vágják ki a fákat, ez az arány azonban a diplomásoknál már 73 százalék.
Korosztályok szerint nem alakult ki törésvonal a kérdésben, csak annyi derült ki, hogy a 40-59 évesek valamivel többen szeretnék hallani a láncfűrészek zaját az erdőben, de a különbség csak pár százalékpontos a többi korosztályhoz képest.
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
forrás: napi.hu 09-05
