Észtországban az állami erdőkben visszafogottabb fahasználatot terveznek. Szakértők szerint 1 év alatt átlagosan megháromszorozódott a tűzifa átlagára, elsősorban az alacsonyabb fűtőértékkel rendelkező fafajoké; több fát loptak el a területeikről, mint egy évvel ezelőtt. A fapellet is több, mint duplájára drágult egy év alatt.
Az elmúlt időszak összefoglalóját egy rövid politikai érdekességgel indítom: Madis Kallas környezetvédelmi miniszter egy hónappal ezelőtti nyilatkozatának mondott ellent a héten. Korábban úgy fogalmazott, hogy nem fogják csökkenteni, hogy hány hektár állami erdőt vághatnak ki 2023-ban. Most Kallas már úgy fogalmaz, hogy a következő hetekben tervez a kormány elé tenni egy javaslatot, amely szerint nagyjából 10%-al (9879 hektárról 9180 hektárra) csökkentenék 2023-ban a kivágandó állami erdő méretét. A miniszter a véleményének változását azzal indokolta, hogy mostanra jutott hozzá minden releváns információhoz, illetve mostanra fejezte be az elsőkörös egyeztetéseket az érintett szereplőkkel.
“Valójában ezt már júliusban, augusztusban és szeptemberben is elmondtam: A hosszú távú perspektívám, a hosszú távú vágyam egyértelműen az, hogy csökkentsük a fakitermelés mennyiségét. Ez senkit sem érhet meglepetésként” – folytatta a miniszter, hozzátéve, hogy nem kell siettetni a folyamatot, és nem kell idő előtt döntéseket hozni.
Ez az intézkedés a magánkézben lévő erdőket nem érinti, a megítélése vegyes, erősek negatív hangok, elsősorban a munkájukat féltő erdészeti alkalmazottak felől. Riina Sikkut gazdasági miniszter augusztus 9-én sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy a kormány nem szándékozik beavatkozni a tűzifa árának alakulásába.
Észtországban a tűzifa ára a háború kitörése óta emelkedik, a drágulás miatt bizonyos helyeken már több, mint kétszer annyiba kerül a tűzifa, mint tavaly ősszel. Jellemző, hogy a szállítók egy hetes árajánlatot tudnak adni, a növekvő költségeik miatt a következő hétre emelik az árat, illetve a sajtóban gyakran jelennek meg hírek alapanyag- és vevőhiányról, az alapanyaghiány okozta sorban állás elérheti a hónapos intervallumot.
Szakértők szerint 1 év alatt átlagosan megháromszorozódott a tűzifa átlagára, elsősorban az alacsonyabb fűtőértékkel rendelkező tűzifáé. Ennek oka, hogy a növekvő infláció miatt a fatüzelésű háztartások egy része a fűtésen is spórol, ezáltal a jó minőségű fa helyett nagyobb lett a kereslet az olcsóbb, gyengébb fűtőértékű faanyag felé, így növelve az árát. Ezzel egyidőben az Állami Erdőgazdasági Központ arról számolt be, hogy több fát loptak el a területeikről, mint egy évvel ezelőtt. A fapellet is több, mint duplájára drágult egy év alatt.
Észtország nagyságrendileg felét erdő borítja, azonban a jogszabályok jelentősen korlátozzák a fakitermelést. Észtország küzd a „Fit for 55” EU-s csomag betartásával, ezen belül is a szén-dioxid kvótákkal, így a környezetvédelmi minisztérium és a vállalkozók között rendszeresek a viták a fakitermelés – és ezáltal a tűzifa mennyiségéről. A erdők nagy területfoglalása miatt a társadalom jelentős – elsősorban vidéki – része az erdőből, vagy az erdő alapú iparból él.
A július közepén kormányra került három párt hosszú egyeztetéseket folytatott az energia, beleértve a tűzifa kérdéséről. (A Pro Patria, a kormánykoalíció egyik pártja tűzifa-kártérítési javaslattal állt elő, amely érintette volna az eladókat és a vevőket egyaránt, a javaslatot információnk szerint elvetették.) Az Észtországot is érintő energiaválság miatt egyelőre nem lehet tisztán kijelenteni, hogy nőni fog a tűzifahasználók aránya a jelentős hiány miatt és drágulás miatt. A tűzifával kapcsolatban exporttilalom egyelőre nem áll fent, viszont tapasztalataink és a hírek szerint jelentősen csökkent az Észtországból külföldre irányuló forgalom.
Jelenleg ezek az intézkedések történtek, egyelőre nem látjuk, hogy a kormány valamilyen módon beavatkozna a tűzifa árának alakulásába.
forrás: Földi Mátyás, külgazdasági attasé, Magyarország Tallinni Nagykövetsége;
news.err.ee 10-22; 09-13
