Összefogás egy jó ügy érdekében – gyermekotthonok lakóinak mindennapjait tették szebbé – ombudsmani elismerést kapott Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, dr. Tóth Tamás, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, és Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója.
Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. 1950 óta az Emberi Jogok Napjaként ünnepeljük ezt a napot világszerte. Ez alkalomból budapesti hivatalában adta át dr. Kozma Ákos alapvető jogok biztosa az ombudsmani elismeréseket, valamint a 2007-ben alapított Justitia Regnorum Fundamentum Díjat Kothencz Jánosnak, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatójának, az Országos Nemzetiségi Tanácsnak, és dr. Bartus Gábornak, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkárának.
A Justitia Regnorum Fundamentum díj a kiemelkedő emberi helytállás, szakmai tevékenység vagy életút elismeréseként adományozható az alapvető jogok, különösen a gyermekek jogainak védelme terén példaértékű eredményt elérő személyeknek.
„Azt akarom, hogy jogom legyen a gyermekkorhoz. Emberként akarok felnőni egy jobb világban. Számíthatok rád?” – egy brazil gyermekdalból idézett az ombudsman, kiemelve, hogy Kothencz Jánosra számíthatnak a gyermekek. A maga is gyermekotthonokban felnőtt pedagógus-szociológus, címzetes egyetemi tanár, szociálterápiás csoportterapeuta, gyermek- és ifjúságvédelmi szakértő 1996-ban alapította meg az állami gondoskodásban élők és veszélyeztetett fiatalok támogatására az országos közhasznú Ágota Alapítványt. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Magyarország egyik legnagyobb gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményrendszere. Több mint 7000, családjából kiemelt fiatalról a fővárosban és 13 megyében gondoskodnak, lehetővé téve, hogy szeretetteljes közösségben, nevelőszülőknél, vagy lakásotthonokban nevelkedjenek fel.
Dr. Kozma Ákos ombudsman 2021-es vizsgálata több hiányosságot is feltárt a Vas Megyei Gyermekvédelmi Központ Rumi Különleges Gyermekotthonában és rendszeresen figyelemmel kíséri a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkáját is. Az alapvető jogok biztosa az ellátás körülményeinek javítása érdekében összefogásra kérte a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát és az erdőkért is felelős államtitkárt.
A BV fogvatartottai úgynevezett jóvátételi munkával felújították a rumi gyermekotthont és a bajai lakásotthont.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. támogatásának köszönhetően pedig új bútorokat, háztartási eszközöket, műszaki cikkeket kapott a rumi intézmény. Az összefogás „karácsonyi csodája” a gyerekeknek ajándékokat is hozott.
Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója az Emberi Jogok Napján átvett ombudsmani elismerést Ferenc pápa irgalmasságról és könyörületességről szóló szavait idézve köszönte meg: „Ha úgy adsz valamit, hogy nem érinted kézzel a valóságot, és nem nézel a rászoruló szemébe, akkor az alamizsna nem annak a személynek szól, akinek adod, hanem saját magadnak. Megnyugtatod vele a saját lelkiismeretedet. Gondolkozzatok el ezen! Látni és cselekedni- ezt kell mindig szem előtt tartani.”
Az ombudsmani kezdeményezésre a gyermekek érdekében indult országos összefogás folytatódik. A büntetés-végrehajtás és az állami erdőgazdaságok idén újabb kettő, egy Veszprém és egy Baranya megyei Ágota-otthont újítanak fel.
Az Emberi Jogok Napján tartott központi ünnepségen a Rumi Gyermekotthon és a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgálat több mint húsz fiatalja is részt vett. A BV és az Erdészet ajándékait, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala munkatársainak adományait vehették át.
forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek üzenete az emberi jogok napján
A határainktól nem messze zajló háború, az emberi szenvedés, a humanitárius válság, a megélhetési nehézségek, a fokozódó környezeti- és klímaválság mindennapjaink részévé váltak, felértékelik azt az emberi jogi ideát, amelynek része a béke, az egyenlőség, a mások iránti szolidaritás és az emberi méltóság tiszteletben tartása. Egyben azt is világosan megmutatják, hogy mindenkor van célja és értelme a saját és mások emberi jogaiért való küzdelemnek, a kiállásnak, a példamutatásnak és a bátor felelősségvállalásnak – emlékeztetett dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes az emberi jogok világnapján.
Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, e napot pedig 1950 óta az emberi jogok napjaként ünnepeljük világszerte. A Nyilatkozat az egyik elindítója, vagy ha úgy tetszik, akkor a második világháború utáni folytatója volt annak a folyamatnak, amely nyomán az egyes számonkérhető emberi jogok és alapvető elvek nemzetközi standarddá, ezzel párhuzamosan a világ egyre több államában valódi kikényszeríthető jogosultságokká váltak. A Nyilatkozat közös nyelv és közös minimum, bármely okból vagy érdekből való figyelmen kívül hagyása, a béke, a biztonság és az emberség zárójelbe tétele megbocsáthatatlan és elfogadhatatlan. Miközben az egyes jogok tartalma, gyakorlásának korlátai mindig vitaképesek, e jogok létének nincsen alternatívája.
A Nyilatkozat szövege számos emberi jogot deklarál, köztük a szociális biztonsághoz való jogot. Úgy fogalmaz, hogy minden személynek, mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz és jogosult arra, hogy – az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés révén, és az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival összhangban – a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogai érvényesüljenek. Az Egyezmény azt is kiemeli az oktatáshoz való jog kapcsán, hogy annak és a nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. Mindez arra tanít mindenkit, hogy egy minimális biztonság, szociális fogódzó megléte nélkül nincsen valódi autonóm joggyakorlás, megfelelő oktatás és nevelés hiányában pedig ezen jogok valódi tartalom és jelentés nélkül maradnak, szabadon kiüresíthetőek.
Mióta csak léteznek, az ombudsmanok kulcsfontosságú feladatot látnak el az alapjogok védelmében, valamennyi hozzájuk forduló polgár számára információt, segítséget, ha az eljárás indokolt, akkor pedig jogorvoslatot, elégtételt igyekeznek nyújtani. A magyar ombudsmani intézmény, az alapvető jogok biztosa és helyettesei ennek megfelelő, rendelkezésükre álló jogi és nem jogi eszközökkel segítik a panaszosokat, minden helyzetben az egyes sérülékeny csoportok, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, a betegek, az idősek, a szociálisan rászoruló emberek, a nemzetiségek jogainak, és a jövő nemzedékek érdekeinek őrei, szószólói, a mindenkori közhatalom alkotmányos ellenőrei.
Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes felhívják a figyelmet arra, hogy a jelen feszült társadalmi, politikai és gazdasági problémái között az emberi jogok napja mai világunk téren és időn kívüli mozzanata.