Most választékok szerinti bontásban mutatom be a 2000-2021. közötti nettó fakitermelés alakulását a fafajonkénti bontás folytatásaként.
A két évtizednyi időszak elején az iparifa, ezzel szemben a végére a a tűzifa adja a hazai fakitermelés többségét.
A két nagy választékcsoport közötti mennyiségi váltás már 2005-re bekövetkezett.
A tűzifa döntő többsége nyilván a vastag tűzifa. Az energia célú erdei apríték 2006. óta van jelen ezen időszakban, igaz nem túl nagy mennyiséggel.
A vékony tűzifa a 2010-es évek elején mutatott nagyobb mennyiséget, majd visszatért a 2000-es évek elejei szintre. A vastag tűzifa a 2011. évi csúcspont után csökkenésnek indult. A 2021. évi hirtelen emelkedést feltehetően 2022-ben további növekedés követte.
Az összes iparifa az évi 3 millió m3 alatt, vagy azt kicsivel meghaladóan alakult az időszak legnagyobb részében. (Erősen valószínű, hogy ebben a közeljövőben sem lesz érdemi változás.) A bányászati faanyagok önálló megnevezéssel szerepelnek, de csak az időszak elején mutatnak csekély látható mennyiséget e grafikonban.
A lemezrönk mennyisége az időszakban mintegy duplájára nőtt, a fűrészrönk ugyanakkor az időszak elejei határozott csökkenés után inkább tartja a szintet. Az egyéb fűrészipari alapanyag az időszak második felében csökkenő tendenciát mutatott. 2015-ig a papírfa és a rostfa közül az előbbi mennyisége volt a magasabb, de utána ez megfordult.
Az összes iparifa közül e két grafikonnal kiemeltem a lemezrönk, fűrészrönk és egyéb fűrészipari alapanyag választékokat.
Itt pedig a papírfa, a rostfa és az ipari célú erdei apríték mozgása látható külön kiemelve.
A fentiek az OSAP 1257 Mintavételezésből országos szintre becsült adatok. E statisztikai és becslési munkát az NFK Erdészeti Főosztályának munkatársai végzik. A több évre vonatkozó adatok pedig a a kormányzati honlap agrárstatisztikával, abban erdőgazdálkodással foglalkozó helyéről tölthetőek le.
Írta és a grafikonokat készítette: Mőcsényi Miklós
1 megjegyzés
Hozzászólások lezárva.