Az St1 energetikai vállalat erdősítési kísérletet hajtott végre marokkói száraz övezetben, hogy szén-dioxid-nyelőket hozzon létre. Az új növénytakaró a helyi lakosság körülményeinek javulásához is hozzájárult.
Ami 2018-ban még csak homok- és sziklaterület volt, az 2022-re kis zöld erdő lett. A projekt egyike volt a világ különböző részein zajló számos hasonlónak, amelyek célja, hogy a száraz övezetekben szén-dioxid-gazdálkodást indítsanak el, és ezzel hozzájáruljanak az éghajlatváltozás megfékezéséhez. Kutatások kimutatták, hogy a fiatal, gyorsan növő erdők hatékony szénmegkötők, azaz szén-dioxid-nyelők.
Az St1 energetikai vállalat kísérleti projektjében hét különböző fafajt telepítettek a bengueriri száraz övezetben. A szénmegkötésben az eukaliptusz, a moringa [magyarul: lóretekfa] és a szentjánoskenyérfa [angolul: carob, ismertetése magyarul és angolul] bizonyult a leghatékonyabbnak.
Mika Anttonen, a finn St1 Nordic vállalat igazgatótanácsának elnöke a kísérleti projekt eredményeinek májusi közzététele kapcsán elmondta, hogy az éghajlat-politikának és az éghajlatvédelmi intézkedéseknek mindig globális perspektívát kell tartalmazniuk. Rámutatott, hogy a világ népessége és gazdasága folyamatosan növekszik, miközben a biomassza mennyisége egyre csökken. Klímaszakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a szükséges új erdőterület a Szaharával megegyező méretű.
‘Sajnos a szén mennyisége folyamatosan és gyorsan növekszik. Ennek megfékezésére a legjobb és legtartósabb módszer a növényi fotoszintézis’ – mondta Anttonen. Anttonen úgy véli, hogy az önkéntes cselekvés nem elegendő a légköri szénmennyiség csökkentéséhez.
‘Amellett, hogy minket, a fosszilis energia eladókat arra köteleznénk, hogy különböző nem fosszilis termékeket hozzunk be az energiaszegmensbe, törvényileg is kötelezni kellene minket a szén megkötésére’.
A helyiek bevonása a termesztésbe
Az St1 kísérleti projektben a szántóföldi kísérletekért felelős szerv a Natural Resources Institute Finland volt. A kísérleteket a helyi Mohammed VI. Műszaki Egyetemmel együttműködve végezték. Mohamed Louay Metougui, az agrárerdészet és rehabilitáció PhD kutatója szerint különösen fontos a helyi lakosság bevonása a termesztési projektbe. “Elég sokan kételkedtek: miért kellene erdőt ültetni valami helyett, amit meg lehet enni?”. mondta Metougui.
A kísérleti projektnek azonban sikerült megfelelni a helyi lakosság igényeinek is. Az eredmények az ökológiai agroerdészet számos előnyét mutatják. Az agrárerdészet ugyanazt a földet használja egynyári növények és fák termesztésére. A marokkói kísérleti terület alkalmas volt szentjánoskenyérfa és moringa termesztésére a szén megkötésére, a fák sorai közé pedig quinoát [magyarul: kinoa, más néven rizsparéj] és lóbabot ültettek élelmezési céllal. Az eukaliptuszok szélvédelmet nyújtottak a többi növény számára.
A növekedéshez szükséges öntözés
A forró, száraz marokkói kísérleti terület átlaghőmérséklete nyáron 37 Celsius-fok, télen pedig 19 fok. Az éves csapadékmennyiség 250 milliméter. Ezért az erdősítési kísérlet legfontosabb megállapításai az öntözéssel kapcsolatosak. Már kis mennyiségű felszín alatti csepegtető öntözés is javította a fák túlélési arányát. Különleges kis parcellán talajvizet használtak öntözésre. A zárójelentés azonban megjegyzi, hogy nagyobb területek esetében a sótalanított tengervíz a legtartósabb öntözési lehetőség.
A marokkói kísérleti terület nagysága alig négy hektár volt, és az oda ültetett csemeték száma valamivel több mint 5000 volt. Egy tonna megkötött szén-dioxid ára 97 euró volt, ami magában foglalja az öntözőrendszer költségeit is.
A megkötött szén tonnánkénti viszonylag magas ára és a kísérleti terület kis mérete ellenére a kutatók úgy vélik, hogy a jövőben jelentős szén-dioxid-nyelők jöhetnek létre a száraz területek erdősítésével. “A szénmegkötés szempontjából az itt megkötött összes szén-dioxid kiegészítő volt. Más szóval, az idő múlásával természetes úton nem kötődött volna meg” – mondta korábban Anniina Lampinen, az St1 munkatársa a forest.fi portálnak.
Forrás: forest.fi
Írta: Anna Kauppi
Fatájolta: MM
