FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Mamutfenyők mérete

A tudósok lézerrel vizsgálják a világ legmagasabb fáit. Ezek az óriási fák létfontosságúak lehetnek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A kaliforniai mamutfenyők a Föld legmagasabb, legősibb fái közé tartoznak. Pontos méretük meghatározása azonban nehéz feladat lehet.

Egészen a közelmúltig csak úgy lehetett megállapítani, hogy mekkorák ezek a fák, ha felmásztunk rájuk, vagy ha a törzsük átmérője alapján közelítettünk, vagy ha kivágtuk őket. Ezek a módszerek azonban nem túl megbízhatóak, és nagy hibahatárokkal járhatnak.

A University College London és a University of Maryland tudósai azonban kifejlesztettek egy módszert, amellyel lézer segítségével kiszámítható a teljes tömegük. Ez lehetővé tette számukra, hogy “soha nem látott betekintést” nyerjenek ezen óriási mamutfenyők 3D-s szerkezetébe.

A szkennelt fák között volt a 88 méter magas Armstrong ezredes néven ismert faegyed is. Az amerikai Kaliforniában, az Armstrong Redwoods State Natural Reserve-ben található kolosszus a becslések szerint több mint 1400 éves.

Kiderült, hogy Armstrong ezredes körülbelül 110 tonnát nyomhat, vagyis annyit, mint nagyjából 10 emeletes busz. Megállapították, hogy ezek a hatalmas fák akár 30 százalékkal nagyobbak lehetnek, mint korábban gondolták. Az eredmények segíthetnek a tudósoknak megbecsülni, hogy mennyi szenet kötnek meg, és hogyan reagálnak az éghajlatváltozásra.

“A klímatudományon belül az emelkedő CO2-szintre adott válaszként nagy kérdés, hogy kell-e és hova több fát ültetni, és hogyan lehet a legjobban megőrizni a meglévő erdőket” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Mat Disney professzor a tanulmány közzétételekor.

“Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ tudjanak adni, a tudósoknak először is meg kell érteniük, hogy a különböző fafajokban mennyi szén tárolódik.”

Űrlézerrel térképezik fel az erdők szén-dioxid-kibocsátását

A NASA tudósai ezt a földi kutatást arra használták, hogy teszteljék és fejlesszék a hasonló technológiát, amely az erdőket térképezi fel az űrből.

GEDI projektjük a fák globális szénkörforgásban betöltött szerepéről nyújt információt. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén alkalmazott fejlett lézertechnológiával részletes 3D-s térképeket készítenek a Föld erdeiről.

A küldetés 2021 januárjában szolgáltatta az első adatsort, amely lehetővé teszi a környezetkutatók számára, hogy jobban megértsék, hogyan tárolják és szabadítják fel a fák a szén-dioxidot világszerte.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNews

Előző cikk

Erdészeti fejlesztések, oktatások

Következő cikk

Trendi lesz a biomassza alapú értéklánc




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version