FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Vén rügyekből sarjadzik a mamutfenyő

A mamutfenyők (Sequoia sempervirens) hatalmas veszteségeket szenvedtek el az elmúlt évek kaliforniai tűzvészeiben, egy új kutatás azonban reményt ad a megújulásukra.

2020-ban hatalmas tűzvész pusztított Kalifornia védett mamutfenyvesében, a Big Basin Mamutfenyő Parkban, az óriásfákon végigszaladó lángok teljesen leégették a lombokat, és úgy tűnt, a legtöbb ősöreg fa el fog pusztulni. Azonban, amint azt a Nature Plants folyóiratban közzé tett kutatási eredmény elárulja, mégis nagyon sok fa életben maradhatott, a kutatásról a Science számolt be.

A megújulás a fák évtizedekkel ezelőtt elraktározott cukortartalékainak köszönhető: annak ellenére, hogy az elszenesedett törzsű fák teljes lombozata odalett, szunnyadó rügyeiket a tartalékkal táplálva képes volt újjáéledni. Ez a felfedezés reményt ad: talán a mamutfenyők a klímaváltozás miatt gyakoribbá váló tüzek után képesek lesznek mégis életben maradni.

A kisebb tüzek átlag 10 évente söpörnek végig a mamutfenyveseken. Ezeknek a fa képes ellenállni, a tövénél 30 centis vastagságot is elérő kérgének köszönhetően – a kéregben ugyanis csersav van, ami természetes égésgátló anyag. Most azonban súlyosabb volt a helyzet.

A szakemberek néhány hónappal a nagy tűzvész után bejárták az erdőt, és csodás megújulás jeleit látták: az elszenesedett törzsekből üde zöld sarjak hajtottak ki. Azt tudták, hogy a rövidebb életű fák néhány évig tudják tartalékolni azokat a cukrokat, amelyek egy-egy ilyen megújuláskor serkentik a hajtások növekedését, azonban a mamutfenyő akár 2000 évig is élhet. Felmerült, hogy ez esetben talán régebbiek a tartalékok is, mint egy átlag fánál.

Ahhoz, hogy ezt kiderítsék, néhány fa esetében letakarták sötét anyaggal a fa tövét, hogy az itt kinőni szándékozó hajtások kizárólag a fa tartalékaiból épülhessenek fel a friss fotoszintézis adta szén helyett. Fél évvel később aztán a hajtásokat levették és a laborba vitték, ahol megvizsgálták a sarjakba épült szén korát: átlag 21 évvel korábbi légköri szén épült be az újulatba! A modellszámítások alapján azonban a hajtásokba épült szén igen jelentős részen legalább 50 vagy akár 100 éves is lehet – vagyis ilyen régen vonta ki azt a fa a légkörből.

A Big Basin mamutfenyvese 97 százalékban leégett a 2020-as pusztító tűzben, ám a következő év áprilisában már elkezdtek kihajtani az ősrügyekből ezek a friss sarjak. Forrás: Save the redwoods

Nem is csupán maguk a szénatomok régiek a fákban: a hajtáskezdemények, rügyek, amelyek végül az újulatot adták, több száz évesek is lehetnek. A mamutfenyők kérge alatt található egy olyan réteg, amelyben efféle rügykezdemények alakulnak ki. A tűzvészben kidőlt fák esetében meg tudták vizsgálni a kutatók, hogy mikoriak e kihajtott rügyek: néhányuk kora az ezer évet is elérte!

Bár a fák egyelőre újjáéledtek, kérdéses, hogy mennek hosszabb távon, még évekig eltart, mire annyi levelet tudnak növeszteni, mint a tűzvész előtti lombozatukban volt. Az se világos, hogy minden tartalékukat felhasználták-e most a megújuláshoz, vagy van bennük még annyi, hogy egy későbbi tűzvész után ismét képesek legyenek kihajtani.

forrás: ng.24.hu 2023-12-04

Előző cikk

Az EU erdeinek jövője - meghívó

Következő cikk

Hazánk és a klímavédelmi célok




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version