FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Magyarországi faóriások kutatása

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 ezer kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait.

Balkány (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), óriás mamutfenyő. Mellmagassági törzskerület 570 cm. Fotó készítésének éve: 2014, Fotó: Takács Márton

Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője. A környezetvédelmi világnap alkalmából ismerjük meg ezeket a különleges lombhullatókat és örökzöldeket.

A nagy törzskerületű fák változatos mikroélőhelyeket tartanak fenn, mint például odvak, korhadt törzsek, ágak, pusztuló koronák, hámló kérgek, amelyek mindegyike sok speciális fajnak ad otthont. Ilyenek például a gombák, zuzmók, madarak, apró emlősök és veszélyeztetett rovarfajok. Ezért is tekinthetők az öreg fák által meghatározott rendszerek a biodiverzitás globális forrópontjainak. Egyes fák a koruk vagy éppen a méretük miatt érdemelnek védelmet, azonban vannak olyan idegenhonos fajok is Magyarországon, amelyek legnagyobb példányaira ritkaságuk miatt kell kitüntetett figyelmet fordítani. Továbbá vannak olyanok is, amelyeket különösen szép növésük, alakjuk, esetleg a normálistól eltérő fejlődésük vagy történelmi, népi vonatkozásuk emel a természeti ritkaságok sorába.


Surd (Zala megye), szelídgesztenye a szőlőspincék között. Mellmagassági törzskerület 762 cm. Fotó készítésének éve: 2010, Fotó: Takács Márton

Takács Márton, a MATE kutatója terepi kutatásai során több mint 45 ezer kilométernyi út megtételét vállalta annak érdekében, hogy feltérképezze ezeket a kulturális, érzelmi hagyatékként is szolgáló természeti kincseket. A szakértő hangsúlyozta, hogy az idős és nagyméretű fák az ország természeti örökségének olyan pótolhatatlan, s ezért felbecsülhetetlen elemei, amelyek számbavétele és aktív védelme az emberiség alapvető feladata.

A kutató analízise során 48 nemzetségből, azon belül 72 fajból vizsgálta az egyedeket. A legtöbb felmért faegyed közönséges bükk (400 db) és kocsányos tölgy (379 db) volt. A fákat érintő fertőzések tekintetében a leggyakrabban előforduló gombás megbetegedés a taplófertőzés volt, amely a felmért 2000 fából 123 fa esetében fordult elő. Az analízis során kiderült, hogy a tapló a közönséges bükköt károsítja a legjobban, 400 bükkfából 66 fertőzött volt. Agrobaktérium fertőzéssel a felmért 2000 fából 217 fa érintett, ez a típusú fertőzés a fekete nyárfát sújtja leginkább. Borostyánt a felmért fákból 353 esetben talált a szakértő, ez a felmért 531 településből 157-et jelent. Borostyán a legnagyobb arányban a kocsányos tölgyeken fordult elő.


Köröstarcsa (Békés megye), fekete nyár. Mellmagassági törzskerület 1088 cm. Fotó készítésének éve: 2012, Fotó: Takács Márton

A vizsgált 2000 egyed körülbelül fele (52,35%) jó vagy kitűnő állapotban volt, ezzel szemben a fák 6,05%-a elpusztult. Az egészségi állapotot nézve elmondható, hogy bizonyos fajok legnagyobb képviselői általában rossz állapotban vannak (nyárfák). Sajnos azoknak a fajoknak, amelyeknek több károsítóval kell felvenni a küzdelmet – mint például a bükk egyedei -, ott még lehangolóbb a kép. A kutató szerint a dokumentálás döntő jelentőségű. A fiatal szakértő bízik abban, hogy az analízis során kapott adatok – az egyes adatbázisok frissítése, kibővítése nyomán – hozzájárulhatnak e ritka természeti értékeket képviselő növények védelméhez, továbbéléséhez.

Az elmúlt egy-két évtizedben olyan óriásokat vesztettünk el, mint a szentgyörgyvári szelídgesztenye, a zsennyei kocsányos tölgy, a rák-tanyai hegyi szil vagy éppen a balatonhenyei bükk – fogalmazott Takács Márton.

Takács Márton kutatásának alapját a Magyarország legnagyobb fáit listázó dendromania.hu honlap adta, melynek létrehozója Dr. Pósfai György.

Forrás: MATE

Kapcsolódó:

Takács Márton PhD-védése

A MAGYAR AGRÁR- ÉS ÉLETTUDOMÁNYI EGYETEM Környezettudományi Doktori Iskoláján TAKÁCS MÁRTON “MAGYARORSZÁG LEGNYAGYOBB FÁINAK FELMÉRÉSE” című doktori (PhD) értekezésének nyilvános vitáját 2021. május 25-én tartotta.

Doktori értekezés . Tézisek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Faanyag kereskedelmi-lánc felügyelet beszámolója

Következő cikk

Tisztul az erdőkezelésre vonatkozó szabályozás




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version