Az erdők által nyújtott szolgáltatások a papírtól egészen a gyógyszeriparig terjednek, szenet kötnek meg, élőhelyet biztosítanak. Ezek a széleskörű erdei ökoszisztéma szolgáltatások a 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhetnek Európában.
Az ebben várható veszteségek emberi beavatkozással kb. 10%-kal csökkenthetők, azonban még így sem szüntethetők meg teljesen. A legnagyobb veszteség a mediterrán területeken valószínűsíthető, ahol a csökkenés a 70%-ot is elérheti. Sok terület akkor is menthetetlen, ha 1,5 Celsius-foknál korlátozzuk a globális felmelegedést a század végéig.
Régiónk, Közép-Európa ezzel szemben még nagyon is menthető, ha az optimista (RCP4.5) kibocsátás-csökkentési forgatókönyvet követi a világ: ebben az esetben akár a jelenlegi szinten is megtarthatnánk az erdők ökoszisztéma szolgáltatását. Mindenképpen fontos, hogy mielőbb mérsékeljük az éghajlatváltozást és ahol csak tudjuk, helyreállítsuk az erdőket.
A becsült veszteség az erdők nyújtotta ökoszisztéma szolgáltatásokra támaszkodó különböző szektorokat más-más mértékben érinti. A várható csökkenés 18-28% az építkezés, 18-27% a kultúra, 17-30% az élelem, 18-26% a tüzelő, 19-32% a gyógyszer, 16-26% a papír és 19-29% és talajvédelem szempontjából
– írja cikkében Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora a masfelfok.hu-n.
Ugyanakkor ez sem egységes a kontinensen: a mediterrán térségben leginkább a talajvédelem és a tüzelőanyag érintett, míg a boreális régióban növekedés valószínűsíthető, főleg az építkezés (10-15%), a kultúra (13-18%) és a talajvédelem (12-18%) terén. Emberi beavatkozással kb. 10%-kal mérsékelhető lenne ez a szolgáltatás-csökkenés, de a veszteségek még így is elég magasak lennének.
Az éghajlati modellszimulációk szerint az extrém időjárási események intenzitása és gyakorisága is növekedni fog a jövőben. Az aszály és hőség együttese kedvez az erdőtüzek kialakulásának, ami további üvegházgáz-kibocsátással jár. Ahol pedig sok eső esik és a hófelhalmozódás is jelentős, ott a telített talaj gyengítheti a gyökér rögzülését, ez pedig a fák kifordulását, szártörését eredményezheti erős széllökések esetén.
Közép-Európában azonban nagy jelentősége lenne annak, ha az emberi beavatkozás az optimistább kibocsátás-csökkentési forgatókönyvvel (RCP4.5) kéz a kézben járna. Ez esetben ugyanis régiónkban akár a jelenlegi szinten is megtarthatnánk az erdők ökoszisztéma szolgáltatását. A legfontosabb pedig továbbra is az kellene legyen, hogy a meglevő erdeinket ne pusztítsuk tovább, és az éghajlatváltozást okozó tevékenységeinket minél előbb visszaszorítsuk, hiszen így az okozott károk is jelentősen csökkenhetnek.
(Bővebben: masfelfok.hu)
forrás: greendex
