Magyarország legszebb erdeje

Az Agrárminisztérium és 22 erdőgazdaság több hónapon át keresték Magyarország legszebb erdejét!

Az internetes szavazásukra több mint 61 ezer szavazat érkezett, amely alapján az első három helyezett az alábbiak szerint alakult:
1.) Debreceni Nagyerdő (Nyírerdő Zrt.)
2.) Zsófia-kilátó (Északerdő Zrt.)
3.) Cuha-völgy (Bakonyerdő Zrt.)

E siker kapcsán érkezett Debrecenbe hétfőn Nagy István agrárminiszer, aki a Nagyerdő nyolcvanéves tölgyesei alatt osztotta meg elismerő gondolatait, de beszélt az erdősítés országos jelentőségéről is.

– Az erdő kezelése nem pusztán az egészségmegőrzés és a turisztikai funkciók miatt kulcsfontosságú,  hanem a fenntarthatóság és a klímaváltozás miatt is. Hazánkban 100 év alatt sikerült megdupláznunk az összerdeink nagyságát,  így ma 2,3 millió hektárt borítanak fa-és cserjefajok Magyarországon. Ez az ország egynegyede – emelte ki. Elmondta, az agrárminisztérium nemcsak a meglévő erdők fenntartására koncentrál, hanem az országfásítási programmal új lendületet adott az erdőtelepítéseknek is. – Ebbe az új folyamatba illeszkedik és hasonlóan sikeres az Újszülöttek erdeje és a Településfásítási Program – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy a globális folyamatokkal ellentétben Magyarországon az erdő térfoglalása folyamatosan nő, a cél pedig, hogy 2030-ra az ország területének 27 százaléka erdővel borított legyen. 

Kijelentette, hogy a közös agrárpolitika 2023-tól 2027-ig  tartó időszakában minden eddiginél többet fordítanak majd az erdőkre, majd arról beszélt, hogy az éghajlatváltozás okozta jelenségek miatt egyre meghatározóbb az erdők szükségessége. – Az állami erdőgazdaságok egymillió hektárt kezelnek, gondoskodva arról, hogy az erdők megőrizzék biológiai változatosságukat, termő-, valamint felújuló képességüket, hogy megújuló nyersanyagot szolgáltassanak, és örömet, felüdülést biztosítsanak a látogatóknak. A kormány az erdőgazdaságok bevonásával 2010 óta 33 milliárd forintot fordított erdei-ökoturisztikai beruházásokra – fejtette ki végül.

Fejlődőben a debreceni erdő

Hidas Tibor, a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy büszkék arra, hogy a társaság kezelheti a Nagyerdőt, mely csaknem 10 ezer szavazattal lett végül a legszebb az országos megmérettetésen. 

Elsőként közjóléti funkcióját emelte ki, majd gazdasági jelentőségéről, a fakitermelés hasznosításáról beszélt, említve a debreceni polgárokat megcélzó tűzifaprogramot. 

Papp László polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy Debrecen múltja, történelme, jelene és jövője is nagy mértékben függ össze azokkal a természeti értékekkel, melyek a várost körülveszik. – Debrecen ezer négyzetkilométeres terület felett gazdálkodott évszázadokon keresztül, és ha Hortobágy ma már nem is tartozik Debrecenhez közigazgatási szempontból, a debrecenieknek a Nagyerdő is hatalmas: a város közigazgatási területének 34 százaléka erdős – jegyezte meg. A Nagyerdő többfunkciós jellegéről elmondta, a természetvédelmi értékek mellett a parkerdei rész a kultúrának, a sportnak és az aktív pihenésnek is teret, ad, megmutatva, hogyan tud együtt élni egy nagyváros a területén lévő erdővel, emiatt kellő felelősséggel kell hogy gondolkodnunk a Nagyerdőről. A polgármester kitért a Civaqua-programra is, kiemelve, hogy az éghajlatváltozás miatt az erdő vízháztartására is megoldást jelent majd a beruházás. Szó volt a néhány évvel meghirdetett Tízezer fát Debrecenbe!-programról, valamint arról a nemrég bejelentett 112 milliárd forintos fejlesztési csomagról, melynek fenntarthatósági kereteiben a véderdősítési programot indítanak el a város különböző pontjain.

Megbecsült fáinkkal

Mint ahogy azt az erdő bemutatásában írják, a város zöld koronájaként számontartott debreceni Nagyerdő valószínűleg nem csak kiterjedése, hanem az itt hatalmassá növő fák megbecsülése és tisztelete után is kaphatta nevét. 1939. október 10-én a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként a Nagyerdőből jegyezték be annak 31 hektáros területet. E jeles időpont óta fonódott szorosan össze három szó: Debrecen-Nagyerdő-Természetvédelem. 

Legidősebb fái napjainkban több, mint 200 évesek.

Gratulálunk!

forrás: Agráminisztérium; HAON