FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Hegyen, völgyön, síkságon – a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. területén

Központjának székhelyéről kapta a nevét, de összesen tíz vármegye területén kínál kikapcsolódási lehetőséget és páratlan panorámát a Budapesti Erdőgazdaság Zrt., melynek erdeiben a túrázás és tanösvények felfedezése mellett kilátók és erdei szálláshelyek várják a látogatókat.

A Budapesti Erdőgazdaság Zrt.összesen 42.340 hektáron gazdálkodik, amiből 31.673 hektár az erdő. Az elmúlt hat évben közel ezer hektáron újították fel erdeiket, és mintegy 202 hektár új erdőt telepítettek. A kezelt területek több mint fele, összesen 22.262 hektár természetvédelmi oltalom alatt, vagy a honvédelmi rendeltetésből eredő korlátozás alatt áll. A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. évente csak annyi faanyagot termel ki, amely mellett a fenntartható erdőgazdálkodás garantáltan folytatható. A vadgazdálkodása alatt lévő vadászterületeken legfőbb cél az erdei vadkárok mennyiségének csökkentése. Az erdőgazdaság jelentős erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy ökoturisztikai feladatainak minél inkább eleget tegyen. Ennek érdekében évről-évre jelentős saját forrást és pályázati támogatást fordít a kirándulóhelyek, a hozzájuk kapcsolódó tanösvény hálózat, valamint az erdei kilátók építésére, a meglévők folyamatos karbantartására a túrázást, kirándulást kedvelők mind teljesebb kiszolgálása érdekében.

Lujza major, fotó. Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. erdőállományait öt vidéki igazgatóság kezeli. A gazdálkodási területek tíz vármegyében – Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun – helyezkednek el.A több mint négyezer hektáron, a Kelet-Cserhát délnyugati hegytömbjén gazdálkodó Bujáki Erdészeti Igazgatóság területén a cseresek és kocsánytalan tölgyesek jellemzőek. Az Igazgatóság ékköve a Cserhát legmagasabb pontján, a Sasbércen található festői szépségű panorámájú Sasbérci-kilátótorony, amelyet az 1910-es évek végén Gajdóczi Lajos Franz Zell müncheni építész tervei alapján valósított meg. Az eltolt szintes, két részből álló építmény földszintjén lakott családjával a gróf erdésze, az emeleten pedig főként vadászok szálltak meg. A torony az elmúlt évtizedekben több felújításon is átesett, legutóbb 2023-ban, amelynek során kiváló minőségű és időtálló faanyagra cserélték a teraszrész elhasználódott kerengőjét és megújult a torony belseje, valamint környezete is.

Sasbérci-kilátótorony, fotó: Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

A Duna-Tisza-közén, Pest megye legrégebbi részén helyezkedik ela Dabasi Erdészeti Igazgatóság által kezelt erdőtömb. A homokos, rossz vízgazdálkodású részeken az akác és a nyár a főfafajok, az apróvadas vadászterületen az Erdészet végzi a vadgazdálkodást. A fokozódó turisztikai érdeklődés hatására az erdészet közepén található épület turistaház és erdei iskola funkciót kapott. Így mostantól a Mánteleki turistaház, valamint megújult környezete: gyümölcsfák, díszcserjék, gyermekmászóka, hinta, füves pálya, és két tanösvény, a Betyárdombi és a Rákóczi erdeje tanösvény teszik teljessé a természetkedvelők komfortját.

Mánteleki turistaház, fotó: Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

A Velencei-hegység területén felfedezhető izgalmas látnivaló, a civilizáció előtti időket idéző, egyedi alakzatokba kövült, gömbölyded óriásgránittömbökből álló Pákozdi ingókövek, vagy a Lujza-majori halastó, és erdei íjászpálya a Lovasberényi Erdészeti Igazgatóság négyezer hektárnyi gazdálkodási területén található. Az itteni termőhelyi viszonyok kedvezőtlenek, fatermelésre alig alkalmasak. Pályázati források segítségével elkezdődött az „idegenhonos”, vagy nem a termőhelyén álló, leromlott egészségi állapotú állományok cseréje.

Pákozdi ingókövek, fotó: Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

A Gerecse északi felén fekvő Süttői Erdészeti Igazgatóság által kezelt hétezer hektáros terület  65 százaléka a Gerecse Tájvédelmi Körzet területe és szinte az egész Natura 2000 terület, de itt található még a Szász-völgy 235 hektáros erdőrezervátuma is, amely legnagyobb részén cseres és kocsánytalan tölgyes erdő található. Itt a legjelentősebb ökoturisztikai beruházás a 2019-ben átadott Lombkorona-tanösvény. A talajszinttől 11 méter magasra épített, kör alakú, 44 méter átmérőjű és 105 méter hosszú tanösvény a völgypart két oldaláról indul, s átível egy időszakos vízfolyás felett. A tanösvénytől alig egy kilométerre található az Alsóvadácsi vadászpanzió, amely minőségi szálláshely-szolgáltatást nyújt a kikapcsolódni vágyók számára.

Lombkorona tanösvény, fotó: Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

A Bakony nyugati vége és a Keszthelyi-hegység közötti területen, a Tapolcai-medence északi felében mintegy nyolcezer hektáron gazdálkodik az Uzsai Erdészeti Igazgatóság. Termőhelyein a cseresek dominálnak, jelentős kocsánytalan-tölgyes aránnyal. A dél-bakonyi táj páratlan szépségű vidékén, Lesenceistvánd községhatárban mintegy 212 méter tengerszint feletti magasságban épült meg a Kecskevár kilátó 2015-ben. A Bakony és a Tapolcai-medence találkozása páratlan látványt nyújt az idelátogatóknak. A 12 méter magas járószintű kilátóból megcsodálható Szigliget, a Keszthelyi-hegység vonulata, a Szent György-hegy, a Badacsony, a Gulács, a Haláp, a Tátika, valamint a Sümegi vár. Túrázásra kiváló lehetőséget biztosít a létesítményt körülvevő „Csarabos” erdei tanösvény is.

Kecskevár kilátó, fotó: Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét! Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. legszebb területére!

A szavazók között hetente nyereményeket sorsolunk ki. Szavazataikat július 16-ig várjuk!

Kapcsolódó oldalak:
Agrárminisztérium Facebook oldal
Nyereményjáték szabályzat

Forrás: AM

Előző cikk

Természet helyreállítási törvény

Következő cikk

Erdei utakon Reviczky Gáborral - 185., 2023/27.




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version