Kiemelten foglalkozik a Salgótarján környéki erdőkkel a következő hónapokban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nógrád Megyei Helyi Csoportja, akik nem csak egy tanulmány elkészítésén dolgoznak, de a lakossághoz is szeretnék közelebb hozni az erdei területek ügyét – erről Drexler Szilárd, az MME önkéntese beszélt.
Drexler Szilárd mindenekelőtt elmondta: Magyarországon az erdészeti munkálatokat üzemtervek szabályozzák, melyeket tízévente készítenek el.
Az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportja kezdeményezésének apropóját az adja, hogy jövőre kezdenek el dolgozni az illetékesek a Salgótarján környéki erdők következő tízéves üzemtervén.
Ez a terv legalább 10 évre, de részint akár hosszabb időtávra is meghatározhatja a térség – azon belül például a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet vagy a Pécskői bazaltkúp helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület – erdeivel kapcsolatos teendőket és lehetőségeket.
A csoport munkájában nem példa nélküli, hogy tanulmányokat, anyagokat készítenek ezekhez az üzemtervekhez, melyben leírják, hogy társadalmi, környezetvédelmi oldalról hogyan szeretnék látni az itteni erdők kezelését – hangsúlyozta Drexler Szilárd. Korábban már készítettek egyet és átadták a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, mely talán fel is használta azt az erdészeti üzemtervezőkkel történt tárgyalás során – tette hozzá.
Az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportja most egy külső szakértőt, a nógrádi kötődésű Szmorad Ferencet kérte fel, akinek segítségével egy tanulmányt készítenek arról, milyen módon képzelik el hosszú távon ezeknek az erdőknek a kezelését.
Drexler Szilárd aláhúzta: természetesen nem akarnak beleszólni az erdészeti szakemberek munkájába, illetve kéretlen tanácsokat adni, ezért velük, valamint a nemzeti parkkal is felveszik a kapcsolatot – a jövőben így akár egy közös munka is kialakulhat e tanulmány kapcsán.
Változik az erdők megítélése
Drexler Szilárd szerint a mai társadalmi, gazdasági folyamatokat nézve teljesen egyértelmű, hogy az elmúlt évtizedekben a társadalom erdőhöz való viszonya, erdőképe elkezdett átalakulni, napjainkban kicsit felerősödnek a közjóléti, rekreációs szerepek. Mint mondta, Salgótarján környékén például nagyon erős a turisztikai vonal, a város a több lábon állás érdekében a turizmus területén is erősítene, ehhez azonban meg kell óvni a természeti erőforrásokat.
Az MME szempontja érinti ezt a rekreációs tevékenységet is, de elsősorban az erdők ökológiai szerepére koncentrálnak, hiszen a mai világban, amikor drámaian csökken a biológiai sokféleség és itt van a klímaváltozás veszélye is, felértékelődnek a természeti erőforrások, így az erdők is – emelte ki Drexler Szilárd.
Mint aláhúzta, az erdei területeknek nagyon sok olyan funkciója van, mely a helyi társadalomnak is számos előnnyel jár – ilyen például az erdők klíma-, illetve vízvédelmi szerepe is. Tulajdonképp a közösség komfortérzetének, életminőségének is jelentős tényezője az, hogy milyen természeti környezet veszi körül – magyarázta.
Drexler Szilárd kifejtette továbbá: a csoporttal természetesen látják ezeknek az erdőknek az ökológiai, természetvédelmi szerepét is, hiszen nagyon sok olyan társulás, növény- és állatfaj él itt, melyek megőrzése kiemelt feladat. Hozzátette, ők is tapasztalják az erdőkkel kapcsolatos szemléletváltást, világszerte és Magyarországon egyaránt. Már hazánkban is vannak olyan erdőterületek, melyeket maguk az erdészetek próbálnak meg természet közeli módon kezelni, figyelve az említett társadalmi és ökológiai igényre, szerepre – mondta.
Az MME nógrádi csoportjának célja az, hogy ez a szemlélet Salgótarján környékére is begyűrűzzön – Drexler Szilárd úgy véli, ez nem fog egyik évről a másikra menni, és nem is lehet egy tízéves üzemterv alatt elvégezni ezt a feladatot, de legalább szeretnék elültetni ezt a gondolatiságot, hogy megalapozzák ennek a hosszútávon érezhető folyamatnak az alapjait.
Közelebb hoznák az erdők ügyét a lakossághoz
Drexler Szilárd hozzáfűzte: az erdőkkel kapcsolatos kép tehát kezd átalakulni, ebben azonban egyfajta naivitás, tájékozatlanság is van sok esetben, épp ezért szeretnék a természetszerű erdők irányába terelni a társadalmi szemléletet. Napjainkban is rendkívül gyakori nézet ugyanis, hogy csak a kitakarított, „szép” erdő a jó – a csoport ezzel ellentétben szeretne arra rávilágítani, hogy a természetszerű, vagyis a fajban gazdag, változatos életkorú erdők különösen fontosak, és nagyon szép, látványos erdők ezek is.
Azzal szerintem nincs gond, hogy az erdők védelmével általánosságban a helyi társadalom egyetért. Itt az a kérdés, hogy milyen típusú erdők fontosak, és melyek azok, amik mindenki számára hasznosak – ezt szeretnénk kommunikálni majd a helyi közösség felé, hogy megértsék a természetszerű erdők jelentőségét – mondta Drexler Szilárd.
Ennek érdekében a MME nógrádi csoportja egy cikk, illetve posztsorozattal jelentkezik majd, melynek célja, hogy mindenkit megismertessenek a Salgótarján környéki erdők természeti értékeivel, az erdőgazdálkodás és az erdőtervezés rendszerével, az erdők kezelésének fontosabb kérdéseivel és problémáival, valamint a természetvédelem és az erdőgazdálkodás összehangolásának helyi lehetőségeivel. Mindezen túl az elkészülő tanulmány legfontosabb részeit, megállapításait is közlik majd.
forrás: 3100.hu
