Nem minden adatközlésre kötelezett küld adatokat a Központi Statisztikai Hivatalnak, ezért a jövőben nem kizárt, hogy a KSH él a bírságolás törvényi lehetőségével – hangzott el egy háttérbeszélgetésen.
Az adatok közlésében ma már nincs monopóliuma a KSH-nak, a média és az átlagember is azokat az adatokat használja, amelyekhez gyorsabban hozzájut. “Ez sokszor a megbízhatóság rovására megy” – mondta egy háttérbeszélgetésen Kincses Áron, a KSH elnöke, kiemelve, szervezetüknek ezért a legmegbízhatóbbnak és a leggyorsabbnak is kell lennie.
Hangsúlyozta, a KSH-nak Magyarország legnagyobb adatkezelőjeként az a célja, hogy bekerüljön a világ 10 legnagyobb statisztikai hivatala közé, az EU-ban pedig dobogós helyet kíván elérni.
A KSH elnöke arról is szólt, hogy mára 270 adminisztratív adatforrást integráltak a rendszerükbe, köztük például az online pénztárgépek adatszolgáltatását.
A hagyományos adatközlés is fontos elem, sokszor azonban nem megfelelő az adatszolgáltatói fegyelem, vagyis nem érkeznek be időben az adatok, ezért a KSH élni fog a bírságolás lehetőségével. Az adatközlők: a gazdálkodó és non-profit szervezetek, valamint az önkormányzatok, de bizonyos árbevétel felett a cégeknek is kötelező adatokat szolgáltatniuk. Kincses Áron azt is elmondta, a bírság összege a kétmillió forintot is elérheti.
A KSH most egy 2008-as, úgynevezett TEÁOR-listát használ a gazdasági tevékenységek egységes statisztikai osztályozására, ez azonban az uniós szabályoknak megfelelően 2025-től frissülni fog. A KSH elnöke a tervezett változások között említette azt is, hogy várhatóan módosul a GDP-adat nyilvánossá tétele is, az eddigi 45 helyett már 30 napra közzéteszi a hivatal a gazdaság negyedéves teljesítményadatát. Ennek indulása 2024-ben várható.
KAPCSOLÓDÓ HANG-felvétel:
KSH: megbírságolhatják azt az adatközlőt, aki nem közöl adatot
forrás: InfoStart
