Újra felerősödőben van a cégbezárási hullám Magyarországon. Az év első fele a cégmegszűnések jelentős megugrását hozta, de az időszak végére már lassult a növekedés a felszámolási és végelszámolási eljárások számánál. Szeptemberre azonban újra emelkedés látszik a statisztikákban. Ráadásul egyre több az előzmény nélküli procedúra is. Mindez Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője szerint arra utalhat, hogy most jönnek felszínre az elmúlt év gazdasági nehézségei.
Szeptemberben jelentősen nőtt a felszámolási eljárás alá került cégek száma: egy hónap alatt 2256 társaság jutott a megszűnés közelébe. Bár a rossz adatot részben magyarázza egy szezonális hatás – júliusban és augusztusban a szabadságolások miatt a cégbíróságokon hagyományosan kevesebb üggyel foglalkoznak, ami átcsúszhatott szeptemberre -, de a szeptemberi érték alig marad el a májusi és júniusi rekordoktól. Akkor 2356 illetve 2514 vállalkozás esetében indult meg felszámolási eljárás.
Idén, egészen október első hetéig 16876 darab procedúrát indítottak el, ami kétszerese a tavalyi összes intézkedésnek, de 3,2-szer több mint a 2019-es teljes, 5256 darabos eljárásszám.
A már befejeződött procedúrák esetében pedig rekordot jelentő, 1110 felszámolást zártak le az előző hónapban. Az egész évet tekintve pedig 6536 darab ilyen cégmegszűnést rögzítettek már.
A két adat esetében pedig egy eltérő trend is látszik: egészen júliusig folyamatosan nőtt az így megszűnésre került vállalkozások száma, a januári 400 darabról egészen 880-ig ugrott a mutató, miközben az újonnan elinduló eljárásoknál már látszódtak megtorpanások a havi adatokban, és szeptemberre már az éves csúcs alatt maradt ez a szám.
A kétfajta adat közötti eltérés mellett több tényező is abba az irányba mutat, hogy most már egy új cégmegszűnési hullám indulhatott el.
Vegytiszta, kata- és Covid-hatás nélküli válság?
Korábban ugyanis két ok volt meghatározó, ami oda vezetett – ahogy arról akkor írtunk is -, hogy az első negyedévben jelentősen megugrott a felszámolási eljárások és azok lezárultával a bezárások száma is. Egyrészről tavaly nyáron a kormány hirtelen szigorított a kata-szerinti adózás szabályain, ami miatt sok kis- és középvállalkozás bedobta a törülközőt. Másrészről a koronavírus-járvány alatt a kormány arról a könnyítésről döntött, hogy moratóriumot vezetett be a cégbírósági eljárásokra, ami miatt a válság alatt rengeteg ügy torlódott fel, ezeket pedig csak lassan dolgozták le az ügyintézési oldalon.
Mostanra viszont már a kata-hatás gyakorlatilag teljesen eltűnt az adatokból, az év első hónapjaiban már kifuthattak ezek a procedúrák, valamint a cégbíróságok nagyjából ledolgozták a Covid-többletet.
Trendszerűen nő az előzmény nélkül meginduló vagy a moratóriummal már nem érintett eljárások száma, ami arra utal, hogy az elmúlt év gazdasági nehézségei érték el a vállalkozásokat – magyarázta a Portfolio-nak Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője. Mint ismertette, a 150 napnál rövidebb távon, megindult eljárások részaránya már 16 százalékos, 60 napnál rövidebb időn belül pedig 15 százalékos volt, ami felfutást jelent az év eleji tíz százalék körüli részesedéshez képest.
Most jöhet csak a neheze
Ráadásul az érintett szektorok párhuzamba állíthatók a fontosabb makrogazdasági adatokkal is: a legfrissebb adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene az év első 8 hónapjában közel 10 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához képest.
A rossz lakossági fogyasztási adat pedig meglátszik a kereskedelmi cégek felszámolási adatain is: forgalom hiányában, a magas működési költségek miatt a szektoron belül 682 darab vállalkozás került az eljárás alá szeptemberben, ami ötszöröse az elmúlt öt év 170 körüli átlagának. Éves szinten a kereskedelem és járműjavítási alágazatban már 4958 felszámolás indult meg, és 1707 darab szűnt meg.
Alföldi Csaba szerint a következő hónapok alapján látszódhat majd világos kép arról, hogy átmeneti felfutásról van szó, vagy valóban sok vállalkozást értek el a recesszió kedvezőtlen hatásai. A bezárások mögötti lehetséges okok között említette a magas inflációt, a megugró energiaköltségeket és az elmaradó lakossági fogyasztást is. De a 20 százalék körüli vállalkozásoknak elérhető hitelkamatszint is finanszírozhatatlanná tehette a működést.
A nehéz gazdasági körülményekre utalhat az is, hogy visszaesett a cégalapítások száma: idén szeptember végéig csak 19 152 darab vállalkozást jegyeztek be. Ez elmarad a tavalyi első 9 hónap adataitól, ameddig már 22 716 darab cégalapítás történt, de jóval alacsonyabb, mint a Covid előtti utolsó 2019-es békeév 21 471-es adata. Miközben a mostani 30 457 darab cégmegszűnési szám már magasabb mint a 2020-as teljes év 30 219-es értéke.
forrás: portfolio
