FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

COFO27

Klímavédelmi és jóléti közügy a budapesti erdők megőrzése

A Főváros legjelentősebb zöld infrastruktúrája az az 5600 hektáros városi erdő, amelynek 3600 hektárnyi területét a Pilisi Parkerdő Zrt. kezeli. Budapest klímavédelme, a fővárosiak életminősége szempontjából ezeknek az erdőknek az állapota, jövője az egyik legfontosabb kérdés. A Főváros 150 éves jubileumához kapcsolódva a Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának keretében a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével közösen tekintette át a budapesti erdők helyzetét és jövőjét a klímaváltozás tükrében.

Az idén 150 éves Budapest teljes területének tizenegy százaléka erdő, amellyel az európai nagyvárosok középmezőnyében helyezkedik el. Ezeknek az erdőknek a túlnyomó többségét egykor erdészek telepítették, s területük több mint kétharmadát, mintegy 3600 hektárt ma is erdészet, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete kezeli, amely így a főváros zöld infrastruktúrájának legjelentősebb eleméről gondoskodik. A Parkerdő 2020-ban indította el hosszú távú stratégiai projektjét, a Városierdő-fejlesztési Programot, amelynek legfontosabb céljai az általa gondozott budapesti és agglomerációs erdők ökológiai értékének növelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítése. A program eddigi megvalósítása során a Pilisi Parkerdő több kerületi önkormányzattal közös, illetve vállalati partnerek által támogatott fejlesztést valósított meg, idén tavasszal külső szakértők bevonásával szakmai workshop-sorozatot, nyár elején pedig budapesti konferenciát szervezett a városi erdőkről.

Hármashatár-hegy 1941

A budapesti erdők jövőképe

2023. őszén a Pilisi Parkerdő a Városierdő-fejlesztési Program keretében a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével (ERTI) közösen úgynevezett klímaszcenárió-elemzést készített a fővárosi erdőkre.

Az ERTI a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében kifejlesztett egy erdészeti döntéstámogató szoftvert, a SiteViewer 2.0 programot, melynek általános célja az erdőtervezés és az erdőfenntartás támogatása azzal, hogy országos léptékben, finom felbontásban nyújt információkat az adott terület jelenlegi és jövőbeli makroklímájának alakulásáról. Makroklíma alatt a nagy térségekre ható nagy kiterjedésű (több ezer km2) terület feletti légtér éghajlatát értjük, mely ember által nem befolyásolható, s melyet a rá jellemző növénytársulással jellemeznek (bükkös, gyertyános-tölgyes, cseres-tölgyes, erdőssztyepp, sztyepp). A mezoklíma alatt az adott makroklímától kisebb térségekben (10-1000 km2) például a domborzat vagy nagyvárosok infrastruktúrájának hatása miatti eltérő sajátos helyi éghajlatot értjük (hegyoldalak, dombvidékek, városok vagy egy nagyobb erdőtömb).

A klímamodellek alapján megállapítható, hogy Budapest és környékének klímája már 2050-ig is az erdőket alapvetően érintő változáson megy keresztül. Ennek következményeként a budai oldalon makroklíma a kocsánytalantölgyes ill. cseres klímából fokozatosan az erdőssztyepp klímába megy át, azonban a mezo és mikroklímatikus hatások továbbra is lehetővé tehetik üdébb erdők pl. gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, cseres-kocsánytalan tölgyesek jelenlétét, és valószínűleg bükköt is szórványosan találhatunk majd az északi hegyoldalak aljában. A pesti oldali erdők nagy részén – amelyek gyökérzete a talajvízszintet nem éri el -, a zárt erdők kialakulásának feltételei fokozatosan megszűnnek, az erdőssztyepp klímát sztyepp klíma váltja fel, amely kétségessé teheti ezeknek az erdőknek a megtartását.

„A klímaváltozás hatásai nem csak számunkra, erdészek számára, akik minden nap kint vagyunk az erdőben, hanem a természetjárók számára is érzékelhetők. Sőt, már több éve látjuk, hogy sok helyen száradnak a budai oldal bükkösei, leromlanak a pesti oldal erdői az alacsony talajvízszint, a városi környezet okozta terhelés, az erdőket körbevevő betonfelületek és a klíma egyre gyorsabb átalakulása miatt. A hagyományos erdészeti módszerekkel nagyon sok mindent tudunk tenni és teszünk is erdeink változó klímához történő alkalmazkodása érdekében. Az Erdészeti Tudományos Intézettel közösen most a jövőbe pillantottunk: azt néztük meg, mi várható harminc-ötven év múlva. És azt látjuk, több helyen új megoldásokra, nagyobb forrásokat igénylő beavatkozásokra, fejlesztésekre van szükség, ha Budapest ma ismert erdőképének a megőrzése és fejlesztése a cél.” – fogalmazott Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

Erdészeti klímaadaptációs megoldások: a Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának válaszai

  • Örökerdő és faanyagtermelést nem szolgáló erdőművelési rendszer, az erdők önmegújuló-képességének támogatása

A Pilisi Parkerdő Zrt. már 2 évtizede a természet védelme és a klímaváltozásra való felkészülés jegyében megkezdte az erdőművelés fokozatos átalakítását. Ennek legfontosabb alapelvei a nagyobb erdőtömbök mezoklímáját és az erdő belső mikroklímáját megőrző folyamatos erdőborítású erdőművelési rendszerekre való átállás, az erdők önmegújulásának folyamatos ösztönzése, sok fafajból álló, többkorú, a természetes erdők összetételét modellező erdőállományok kialakítása a jelenleg zömmel egykorú, kevésbé elegyes erdőkből. Ezért a budapesti erdők nagyrészt örökerdő és faanyagtermelést nem szolgáló rendszerben kezeltek, amelyben az erdők megújulását a rendszeres, az erdő belső klímáját megőrző beavatkozások teremtik meg, ahol egyrészt a vitálisabb fák fejlődésének, a vegyeskorúság és elegyesség növekedésének, valamint a kis, néhány száz négyezetméteres lékekben való megújulásnak az elősegítése folyik.

Hármashatár-hegy 2022

A Városierdő-fejlesztési Program keretében kidolgozott módszerek lehetővé teszik az erdő önmegújuló folyamatainak nyomon követését és szabályozását ezekben a lélekben.

Az állandó önmegújulás és az ebből fakadó többkorúság biztosítja, hogy egy adott fafajon belül az alkalmazkodás lehetősége a legnagyobb mértékben kihasználható legyen. Egy adott fafajon belül is széles a skála és léteznek szárazságtűrőbb egyedek, melyek adott fajon belül előtérbe kerülhetnek. A több fafajból álló erdők esetében a fajon belüli alkalmazkodóképesség csak az egyik lehetőség, mert a fajok közötti arányok fokozatos megváltozása is további lehetőséget biztosít: szárazabb, melegebb klímát jobban viselő fafajok aránya fokozatosan megnövekszik nagyobb megrázkódtatások nélkül.

  • Délebbi származású szaporítóanyagok

Az erdők szerkezetének és elegyességének javítása, klímaváltozásra történő felkészítése érdekében a jelenleg honos fafajok délebbi, szárazságtűrőbb származásaival kapcsolatos kísérleti csemetenevelés, a csemeték kísérleti betelepítése indul el a Pilisi Parkerdőnél. Amennyiben a klímaváltozás további következményei miatt szükséges, a délebbi származások alkalmazása nagyobb teret is nyerhet.

  • Új finanszírozási modellek kialakítása a Főváros erdői érdekében

A Pilisi Parkerdő Zrt. az általa kezelt 65 ezer hektáros erdőterületen folytat erdőgazdálkodási tevékenységet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ennek a területnek a teljes ökoturisztikai és közjóléti infrastruktúráját, természetvédelmi és klímaadaptációs feladatait gazdálkodó szervezetként az erdőből származó bevételeiből finanszírozza. A városi erdők klímavédelemre, ökológiai értékek megőrzésére és a lakosság számára nyújtott rekreációs szolgáltatásokra fókuszáló komplex fejlesztése olyan feladat, amely jóval meghaladja a más területeken folytatott erdőgazdálkodói gyakorlat gazdasági lehetőségeit. Ezért a Pilisi Parkerdő a Főváros általa kezelt 3600 hektáros erdőterületét olyan projektre szegmentálja, amely lehetővé teszi a külső források (kormányzati és önkormányzati, illetve vállalati támogatások, pályázati források, stb.) hatékony bevonását.

Összefogás és együttműködés az erdőkért

„Fontos annak tudatosítása, hogy a budapesti erdők megőrzése klímavédelmi és jóléti közügy, amely az érintett felek, azaz a helyi közösségek, a kerületi önkormányzatok, a város, a kormányzat, a természetvédelem és az erdőfenntartó hatékony együttműködését igénylő feladat. A pesti oldalon a ma ismert erdőkép megőrzése érdekében megalapozó kutatásokra, az erdők állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas monitoring-rendszerek és jelentős csapadékvízmegtartó-infrastruktúrák létesítésére, de mindenekelőtt társadalmi összefogásra van szükség.” – mutatott rá Reinitz Gábor.

A Városierdő-fejlesztési Program következő lépéseként a Pilisi Parkerdő pilot projektet indít a pesti oldali, negyedik kerületi Farkas-erdőben, ahol részletesen felméri az erdő jelenlegi állapotát, ökológiai értékeit, különböző védelmi funkcióit, valamint a környezetében élő lakosság erdőhasználati szokásait: e felmérések alapján készül el a Farkas-erdő átfogó fejlesztési terve.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Előző cikk

Károsodott erdők Békésben

Következő cikk

VDM új elnöke



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések