2023. november 16-án volt a FATE, a Faipari Tudományos Egyesület idén őszi közgyűlése, melyen több szakmai elismerést is átadtak a díjazottaknak.
A FATE Közgyűlést és díjátadást dr. Németh Róbert, a FATE elnöke vezette le. Ebben dr. Báder Mátyás, a FATE titkára volt segítségére.
A faipar fejlesztéséért (innovatív megoldások és magas minőségű termékek előállítása) díj
Babits Tivadar
A faipar fejlesztéséért (innovatív megoldások és magas minőségű termékek előállítása) díjat kapott Babits Tivadar posztumusz. Babits Tivadart dr. Apostol Tamás méltatta.
Tisztelt Elnök Úr! Kedves Jelenlévők! Önök közül sokan ismerték személyesen is a kitüntetettet. Mégis érdemes feleleveníteni szakmai életútjának állomásait ahhoz, hogy értékeljük a kitüntetett személyiségét.
Tivadar a vidéki Magyarország szülötte, akit már gyermekkorában hozzászoktattak a munkához és a munka megbecsüléséhez. Gyermekként szívta magába a fa illatát, mely egész életére rabul ejtette. Nem lehetett kétséges, hogy továbbtanulásának első állomása a Budapesti Faipari Technikum lett. Ez a rendkívül jóhírű iskola tucatszámra bocsátotta ki a jobbnál jobb képességű végzett technikusokat. Akik ezen a szinten megmaradtak azok előtt is tágra nyílt a szakma, az előremenetel és a siker.
Sokan a továbbtanulást választották, így Tivadar is. Állami ösztöndíjjal felvételt nyert az egyetemi rangú Zólyomi Erdészeti és Faipari Főiskola Faipari Karára. Nekem ott volt szerencsém megismerni Őt. Az akkori oktatási rendszerünk egyik furcsasága volt, hogy a Lengyelországba küldött diákoknak egy év nyelvi felkészítés is rendelkezésre állt, addig a Csehszlovákiába kiküldötteknek csak gyenge három hónap jutott. További nehézséget jelentett, hogy a csehszlovák oktatási rendszerben már a középiskolában tanultak differenciálni és integrálni, míg Magyarországon ez még nem volt tananyag.
Mindezeken a nehézségeken Tivadar felülkerekedett és nyugodtan mondhatom, mint évfolyamtársa, Ő volt a legjobb négyünk között. Nem véletlen tehát, hogy harmadikos korában a kint tanuló magyar diákok Őt választották meg vezetőjüknek. Ezt a tisztséget is nagyon lelkiismeretesen ellátta a még hátralévő időszakban.
Engedjék meg, hogy egy anekdotát is elmeséljek vele kapcsolatban. Kiválóan értette a szakrajzot. Gyakran előfordult, hogy Prof. Šulán a bútortervezés előadást rábízta. Egy alkalommal Tivadar valamilyen asztalról magyarázott, de nem jutott eszébe a „káva” elem szlovák megfelelője. Mondta hát magyarul. Prof. Šulán felpattant a székéről fejéhez kapott, majd kiáltott „Kávu som nechal na variči”. A kávét a rezsón felejtettem, majd kirohant. Persze nagy nevetés volt.
Jelesen diplomázott. A Balaton Bútorgyárnál helyezkedett el. Ebben része volt Szabadhegyi docens úrnak is, aki, mint megbízható embert ajánlotta Kormos Ernőnek. 1975-ben kezdett tehát a Balaton Bútorgyárban. Szakmai kiteljesedése és a gyár fejlődése egymással párhuzamosan futott. Nagyon hamar Tivadar minden lényeges döntésnek részese lett.
Az új telephelyen a beruházás, a gyártás megszervezése és a mindennapi működés jórészt rajta múlott. Részt vett a termékfejlesztésben és a kereskedelem politika alakításában is. Ki merem jelenteni, hogy nélküle a Balaton Bútorgyár nem futott volna be olyan fényes utat a magyar bútoriparban.
Aztán bekövetkezett a rendszerváltás. Tivadar azon volt, hogy a vállalat a dolgozók kezébe kerüljön. A politika vegykonyhájában azonban más sorsot kevertek, szántak a gyárnak. Tivadar, aki szociálisan érzékeny ember volt nem érthetett egyet igazgatójának döntésével. Az idő Őt igazolta, a gyár napjainkig egyik nepper kezéből a másikéba kerül, szakmailag stagnál.
Tivadar új lapot nyitott életében. Ezt a lapot úgy hívják LICIT Kft. A kertai kis üzemet hitelből vásárolta meg. A kezdeti gyártási körülmények meglehetősen spártaiak voltak. Talán a legnehezebb feladat a termékek piacának megszervezése volt. Eleinte még kisebb mértékben támaszkodhatott a Balaton Bútorgyárra, de igen rövid időn belül megszűnt a két gyár között a kooperáció.
Ez a kihívás megerősítette Tivadar vállalkozását és rövid időn belül már önállóan jelent meg a német és a skandináv piacokon. Ez az exportorientált termelés a mai napig motorja a LICIT Kft-nek. A minőségi export hátterében nagyon kemény és céltudatos fejlesztő munka történt folyamatosan évről-évre. Tivadar igyekezett maga mellé kiváló szakembereket felvenni és minden lehetőséget megragadott a továbbképzésre. Végeredményben neki köszönheti a magyar faipar, hogy minőségi hajlított bútor gyártás van az országban. Nem utolsó sorban az export révén a LICIT Kft öregbíti a magyar faipar jó hírnevét a világban. Örülünk, hogy arra is volt gondja, hogy a vállalkozása családi keretben fejlődhessen tovább.
A méltatás nyomán felmerül egy kínzó kérdés: Hogyan lehet, hogy egy ilyen kiváló, nagy teljesítményt nyújtó faipari szakember nem kapta meg életében ezt a kitüntetést? Erre azt a fájó választ kell adnom, hogy nem figyelünk egymásra eléggé. Nem ismerjük, talán nem szeretjük és nem értékeljük egymás eredményeit megfelelően. ….és félve mondom ki, talán egymást se szeretjük eléggé!
Bízom benne, hogy a kitüntetés átadásával legalább kis mértékben törlesztünk kollektív adósságunkból. Felkérem Prof. Dr. Németh Róbert elnök urat adja át Babits Tivadar kitüntetését Babits Tamás úrnak a LICIT Kft igazgatójának.
Árkossy Tamás és Árkossy Emese (Árkossy Kft)
A faipar fejlesztéséért (innovatív megoldások és magas minőségű termékek előállítása) díjat kapott Árkossy Tamás és Árkossy Emese (Árkossy Kft).
Az Árkossy Bútormanufaktúra a XXI. században. „Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek” Ady Endre
Több, mint 25 éve működő bútoripari üzemükből kikerülő minden bútordarab arra hivatott, hogy a szakma értékeit képviselve, hosszú évekig szolgálja a megrendelőt. Tömör fa és furnérozott lap, festett és olajozott felület, kézi és számítógépes vázlatok, manufakturálisgyártás, és a legmodernebb technológiák – ez a sokszínűség jellemzi az Árkossy Bútort.
A tulajdonosok és vezetők Árkossy Tamás és felesége Emese, valamint a herendi telephely
Az Árkossy Bútor Kft. családi vállalkozás. Árkossy Tamás és felesége, Árkossy Emese 1992-ben álmodták meg a cég alapjait, ami azóta is remekül működik. A faipari mérnök-közgazdász házaspár tagjai a saját területükön igyekeznek maximális erőbedobással a legjobbat kihozni tudásukból. Ennek eredménye a ma látható manufakturális alapokon, de korszerű gépekkel felszerelt üzem és a nagy szaktudással rendelkező 85 fős csapat. A cég alaptevékenysége kezdetektől fogva a bútorgyártás. Ezen belül is elsősorban az egyedi bútorok tervezése és kivitelezése. A gyártás és tervezés az első években túlnyomó részt magánembereknek történt, az akkori piaci igényeknek megfelelően. A kilencvenes évek elején nagyon szerény volt a kínálat a lakossági bútorok terén, az egyedi igényeket pedig csak a kisebb cégek tudták kielégíteni. A jó minőségű munka meghozta gyümölcsét: a cég dinamikusan fejlődött mind vevőkörét, mind eszköz- és ingatlanállományát tekintve. A korábbi, szerény keretek között működő bándi telephelyet egy jóval nagyobb herendi, zöldmezős beruházás keretében megvalósult korszerű műhely-iroda- és bemutató terem komplexum váltotta fel. A társaság jelenlegi tevékenysége megőrizte a korábbi hagyományokat: a helyszíni felméréstől az ügyféllel történt egyeztetésen, az árajánlatok részletes kidolgozásán, a szerződés és a gyártás lebonyolításán keresztül a végső beszerelésig tart a folyamat. A nagy tapasztalattal rendelkező projektvezető és gyártás előkészítő mérnökök és technikusok építész- és belsőépítész irodákkal együttműködve alakítják ki a megálmodott berendezések konstrukciós terveit, melyeket profi asztalos csapatok valósítanak meg. Nem probléma ma már az egyéb szakiparokkal való együttműködés sem: az üveg-fém és kárpitos részek kivitelezése a bútorgyártás részét képezik. A szerelés pontos és gyors lebonyolítása a folyamat végén szolgáltatásuk színvonalát emeli.
Hajófelújítás _____________________ Recepciós pult készülőben
A hazai közületi piacon az Árkossy Bútor Kft neve egyet jelent a megbízható kivitelezéssel és a szállítási határidő pontos betartásával. Ezt az egyre nagyobb volumenű projektekben való részvétel bizonyítja: 2015-2016-ban a Hotel Füred 200 szobás épülete, a Hódoséri Vadászház teljes berendezése, mely saját tervezés is. A 2017-es évben az SAP irodák kivitelezése és a Radisson Blu Béke Hotel szobaberendezései és közösségi terei komoly feladatok voltak. 2018-ban és 2019-ben folytatódtak a nagy közületi megbízások: a Miniszterelnökség belső ajtói, a Hard Rock Hotel Budapest berendezése, a Turai kastély belsőépítészeti kivitelezése és a közelben lévő Balaland komplexum appartmanjainak teljes berendezése.
Vila Vita Pannonia Pamhagen Ausztria ____________________________________ Kreinbacher iroda részlet
Legújabb büszkeségei 20222-2023. évben a balatonfüredi Birges Wellness hotel, és az Anna Grand hotel megújult szobái és közösségi terei, illetve a Budapest szívében található Dorottya Hotel teljes bútorozása, ahol a külföldi tervezők elismerését is kivívta a cég.
Exporttevékenységüket magas minőségi színvonalú szállodai berendezések és design bútorok gyártása jellemzi. A 2016-os év végén, 2017 év elején Obertauernben kivitelezte a cég egy 5 csillagos hotel 60 szobáját. Közben fő osztrák partnerüknek több 150 szobás szállodai berendezést szállítottak az elmúlt években, de a hamburgi Grand Elyseé szálloda szobaberendezésének kivitelezése is a cég munkáját dicséri. Új területen is kipróbálhatták magukat és az egyedi gyártásból fakadó előnyöket: magyar partnerükkel Londonban, Münchenben, Varsóban és Washingtonban is rendezhettek be Co-working irodákat.
Honlapukon tallózva szebbnél szebb referencia munkákat is láthatunk: irodák, hotelek, boltok és magánszemélyek otthonainak berendezései közül felhívta magára a figyelmem a Vila Vita Pannonia harmóniája, Kreinbacher iroda különlegessége, a Villa Medici étterem hangulata, a szépségszalon egyedisége, és a herendi porcelánbolt berendezése. A RADISSON BLU hotelszoba modern és praktikus is egyben, a Brót pékség egyedi berendezésével tűnik ki.
A táblázat cég fejlődését mutatja, hogy honnan indultak és hová jutottak:
| INDULÁSKOR | 2021. ÉVBEN |
| A cég mikor milyen céllal alakult? Árkossy Tamás magánvállalkozás 1990-ben, majd a Kft 1992-ben alakult | Egyedi bútorok, komplett berendezések gyártása közületeknek és magánembereknek egyaránt. Belföldi és külföldi piacokon egyaránt. |
| Létszám? 2 fő | 85 fő |
| Gépek száma és típusa? Főleg kézi szerszámok, 1 db gyalugép | Teljesség igénye nélkül: 4 db CNC, élzáró automata, lapszabász automata, felületkezelő robot, lapszabász gépek, marógépek, kontaktcsiszoló, 2 db hőprés, furnér élragasztó, furnérfűrész, központi elszívás, felületkezelő helyiségek és berendezések, 3 db targonca, vákumprés |
| Terület nagysága? 60 m2 | 10 000 m2 iparterület |
| Épületek száma és nagysága? 1 db garázs | 6500 m2, komplett iroda és gyártó üzem |
| Termékek? főleg egyedi bútorok | Egyedi bútorok és komplett berendezések és beltéri nyílászáró gyártás, belsőépítészeti tervek alapján |
| Technológia? Csak bútor összeállítás, egy két alapgéppel | teljes bútorgyártási technológia megléte |
| Vevőkör? magánemberek | közületek, szállodaipar, építész és belsőépítész irodák, magánemberek, projektcégek |
| Árbevétel? cca 1 mFt | 2,5 mrd Ft |
| A cég filozófiája? A vevők minél gondosabb kiszolgálása, sok saját ötlettel. | A bútorgyártás manufakturális elemeit ötvözzük a legmodernebb technológiával, melynek nyomán csodálatos belső tereket alkotunk. |
Árkossy Tamás így nyilatkozott: annyira szeretem ezt a munkát, hogy szinte szerves részemmé vált. Azután meg részese vagyok egy csapatnak, velük együtt válik az egész közös élménnyé. Aki pedig, ha velünk dolgozik, mindennek élvezője lehet. Emese a felesége mondja: mindig hittem a tehetség és szorgalom erejében. Cégünk küzdést, erőt, örömet és büszkeséget vitt az életembe: új ismereteket, sok kedves ügyfelet és munkatársat, kiterjedt kül-, és belföldi kapcsolatokat.
LOOP Bútorcsalád __________________________________________________ VILLA MEDICI ÉTTEREM Veszprém
Szépségszalon _____________________________________________________ Herendi porcelánbolt
RADISSON BLU hotelszoba ___________________________________ Brót Pékség
Forrás: Árkossy Bútor kft. honlapja
Fáy Mihály életmű díj (A faipar érdekében / az egyesületi munka keretében kifejtett több évtizedes munka)
Ádámfy Zsuzsa
A Fáy Mihály életmű díjat kapta (A faipar érdekében / az egyesületi munka keretében kifejtett több évtizedes munka) Ádámfy Zsuzsa.
Dr. Ádámfi Tamásné, Bóna Zsuzsanna (sz. Kecskemét, 1943.11.20) aranydiplomás okleveles faipari mérnök. 1961-ben kezdte tanulmányait a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. 1963-68 állami ösztöndíjjal a Drezdai Műszaki Egyetem Technológia karán, Fa- és Farostlemez technikai szakon diplomázott.
Dolgozott az ERDÉRT-nél, ahol a szakmával való együttműködéséért több vállalati, valamint vezérigazgatói kitüntetést érdemelt ki. Végül az igazgató-helyettesi állást cserélte fel 1991-ben a MÁV Fatelítő Üzemének (későbbi MÁVFAVÉD Kft) technológusi állásával, ahol hamarosan marketingvezetőnek nevezték ki. Fő érdeme a talpfák és vezetékoszlopok telítő anyagának, a környezetre és egészségre káros kőszénkátrányolajnak kiváltására tett eredményes erőfeszítése.
Nyugdíjba vonulása után a német Remmers GmbH magyarországi leányvállalatánál a környezetbarát, vízben oldódó faipari felületkezelő- és favédőanyagok ipari alkalmazását kezdeményezte és piaci bevezetését vezette. A TÜV-Rheinland Kft Budapesti Leányvállalata szervezésében játszótéri berendezések szabványossági szakértői vizsgáját tette le 2004-ben, így szakértőként a belföldi és import játszótéri berendezések szabványossági felülvizsgálatát is végezte éveken keresztül. Faipari szakértői munkákat egyéni vállalkozóként végzett 2 évtizeden át.
1989-ben Szakfordítói vizsgát tett német nyelvből, majd 1991-ben angol nyelvből középfokon nyelvvizsgázott, így lehetősége nyílt tudományos, szakmai értekezések, szakanyagok, faipari és erdészeti előadások tolmácsolására, fordítására. Az ERDÉRT vállalat vezetői számára, valamint a Mezőgazdasági Minisztériumban, külkereskedelmi vállalatoknál 3 évtizeden át német nyelvtanfolyamokat vezetett. Német nyelvoktatást jelenleg is folytat.
Több posztgraduális képzésben fejlesztette tudását, mint pl. szabványosítás, üzemszervezés, vállalatirányítás, faanyagvédelem, külkereskedelmi- és marketing ismeretek.
A faipari szakmát mindig hűen szolgálta, fejlesztéséért tevékenykedett a Faipari Egyetemi Kutatásért Alapítvány kuratóriumi tagjaként is 2000-2005-ig. Egyetemi éveitől kezdve tagja a Faipari Tudományos Egyesületnek, 2010 óta örökös tagja. Az Egyesületben mintegy 5 évtizedes közreműködés, 30 éven át vállalati FATE összekötő, a helyi csoportok vezetője, 2004-ig a Faipar c. lapnál szerkesztőbizottsági tag. Cikkek írása a folyóiratba, európai és belföldi tanulmányutak szervezése, konferenciák előkészítése, FATE vezetők külföldi és hazai tanulmányútjainak kísérő tolmácsa, szakmabeliekkel való kapcsolattartása mind örömteli tevékenység volt számára. Tapasztalatait igyekezett a faipari szakmával és az építőiparral megosztani. FATE által jelölt miniszteri kitüntetésben is része volt. 2004-től a Senior klub választott tisztségviselője, titkára, majd 2014-től napjainkig a klub vezetője. A faipar széles spektrumának megismerése nagyrészt a FATE-kapcsolatokból ered, amiért hálás köszönetet mond.
Dancsó János asztalosmester
A Fáy Mihály életmű díjat kapta (A faipar érdekében / az egyesületi munka keretében kifejtett több évtizedes munka) Dancsó János maconkai asztalosmester.
A Soproni Egyetem épületében tartott díjátadó ünnepségen kiemelték: asztalosmester eddig még nem kapta meg ezt az elismerést.
Dancsó János szakmája kiválósága, aki műértő gondossággal, precizitással végzi munkáját. A környezetében élők éppúgy számíthatnak rá, mint akár az országos jelentőségű műemlék-épületegyüttesek felújítását végzők. Iskolák, templomok, paloták faszerkezetei, fa belsőépítészeti berendezései szépülnek meg a keze nyomán. A salgótarjáni és bátonyterenyei faipari tanulók közül sokan az ő műhelyében szerezték meg a szakma végzéséhez szükséges szakmai alapokat.
A maconkai asztalosmester a szakképzés megújításának is nagykövete, tanítványai az asztalos szakma legjobbjai, akik európai és világversenyekről is a legfényesebb érmeket szerezték már meg Magyarországnak. Munkássága a határon túl élő magyarság körében is számon tartott, a tehetséges fiatalokat felvidéki és erdélyi területeken is szakmai sikerekhez segíti.
A Fáy Mihály Életműdíj átvételekor Dancsó János elmondta: éppen tíz éve, hogy az egyetemnek adományozta a Bükkábrányban megtalált, tízmillió éves ősfának egy darabját, akkor nem gondolta, hogy egyszer majd kitüntetettként fog állni ugyanezen a katedrán.
Forrás: concretmedia.hu
A FATE Közgyűlésen Sopronban elhangzott méltatása:
Amikor elvégezte az épületasztalos 3 éves iskolát a Megyei Állami Építőipari Vállalat asztalos műhelyében kapott munkát, ahol egyébként tanuló is volt és csodálatos nagy tudású mesterei voltak. Szerencsésnek tartotta, hogy ebben az üzemben sokféle munka volt, akár épület, akár bútor, belső építészet stb. úgy-hogy mindenből kapott tudást bőven. 1975-ben fiatal segédként kicsi palóc bútorával, amely tölgyfából készült nemzetközi első helyezést kapott az „Alkotó ifjúság” pályázaton. A katonai szolgálat után 1981-ben rövid időre visszament az üzembe, letette a mestervizsgát, érettségit és 1985. tavaszán főállású kisiparosként kezdett dolgozni, melyet azóta is csinál egyéni vállalkozóként. Mivel már akkoriban is ismert fiatal mester volt jelentkeztek hozzá gyerekek asztalos tanulónak. Saját tanműhelyében 40 évig közel 360-370 gyerek tanulhatta meg az asztalos vagy más faipari szakmákat.
2009-ben Kanadában elsőként vihetett ki egyik tanulóját a világversenyre, ahol 50 ország közül nyolcadik lett. Mintegy 12 éve versenyfelelőse a „Szakma Sztár Fesztivál” faipari szakmáinak. Elmondja, hogy az általa elkészített mintadarabon kívül a versenyzők a szokásoknak megfelelően rajzokat is kapnak. A bátonyterenyei „atyamester” szerint a vizsgamunkához kétféle kötést kell alkalmazni, a versenyzők számára a vésett csapok jelenthetnek kihívást. Az előválogatók során ebben véreznek el többen is. A versenyeken otthonosan mozgó és szervező mester hozzátette: külön öröm számára, hogy a kezdeti megszeppenés nyomai gyorsan eltűntek a diákokról, akik időre végeznek, szép munkák kerültek ki a kezeik közül.
Mintegy 10 éve Kézdivásárhelyen 17 fős asztalos műhelyt létesített saját szerszámaival, és a műhely azóta is működik. Ápolja a dunaszerdahelyi, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári szakiskolákkal a kapcsolatot, szívügye a jövő szakembereinek a sorsa.
Munkái általában egyediek, akár épület, vagy bútor egyéb más szerkezetek, amelyek csak fából készülnek. 1989-ben készítette el a Szépművészeti Múzeum 3 termébe a tölgyfaajtókat, a „szlovén tölgy” kétszárnyú, egyiptomi stílusú kapuk 4,5 m magasak. Ezek után sorba jöttek a szebbnél –szebb munkák. Hollókői „Mívesház” cseresznyefa palóc bútorai, kisterenyei katolikus templom padjai, falloskuti templom „bronz domborműves” tölgyfaajtaja és oltárszerkezete, berceli kastélynyilászárói, kazettás parkettái, Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely padjai, gyóntatófülkéi és egyéb famunkái, amiért „Építészeti Nívó díjat” kapott. Sorolhatnánk tovább a budapesti Karmelita-kolostorba 64 vármegye címere, Kossuth címer a tanácsterembe, salgótarjáni Főplébánia Templom tölgyfaajtajai, Erdélyben az Oitozi-szorosban a volt Magyar Királyi Csendőrlaktanya asztalos munkái, Budai-Várban vörösfenyő virágládák.
2011-ben felállította saját telkén a 15 méter magas Apostoli Kettős Nagykeresztet, amelyet a 64 vármegye emlékére állított kopjafák öveznek, aminek a Szent István Emlékpark nevet adta. Bizony hosszú lenne felsorolni szakmai pályafutása 47 éves alkotásait.
Dancsó mesternél hosszan sorolhatók azok az eredmények, amelyeket a fiatal tehetségek felkarolásában, képzésében, mesterségbeli tudásuk, tehetségük fejlesztésében ért el. Dancsó mesternek a tehetségek támogatása és fejlesztése szerves része az életének. Ezt jól fémjelzi, hogy 2010-ben Maconkán megalapította az Asztalos és faipari Tehetségpontot, majd az aktivitását kiterjesztette Kézdivásárhelyre is. Saját asztalos tevékenysége mellett elkötelezett híve a más mesterségbeli tehetségek felkarolásának, támogatásának is. Így évek óta nagy odaadással vesz részt a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Magyar Tehetség Nagykövet kiválasztó és felkérő munkában. Dancsó János asztalosmester az eddigi, több évtizedes önzetlen és eredményes tehetségsegítő munkájával kiérdemelte, hogy ezért A Tehetségek Szolgálatáért életműdíj elismerésben részesüljön.
Eddigi elismerései:
- 1976. Nemzetközi Alkotó Ifjúság verseny Moszkva I.helyezés
- 2009. Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által Nógrád-megye szakképzéséért adományozott „Bronz Emlékérem
- 2009. Bátonyterenyei Önkormányzat által adományozott „Bátonyterenyéért” aranygyűrű
- 2009. Nógrád megye legjobb asztalos tanítója cím
- 2009. Nógrád-megye „Év Vállalkozója” NOSZ/
- Váci Egyházmegye részéről Szent István-emlékérem
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által adományozott „Elnöki Aranyérem”
- Pofosz Nógrád-megyei Szövetsége „Hazáért” érdemkereszt
- Salgótarján Város Önkormányzata: „Salgótarjánért” emlékérem
- MATEHETSZ: Bonis-Bona dij /a nemzet tehetségeiért/
- Nógrád-megyei Önkormányzat Közgyűlése által adományozott „Nógrád megyéért”-díj
- MATEHETSZ: Génius-Loci-díj vállalatok és vállalkozók a tehetségekért díj (Ezt elsőként kapta meg, olyan világcégekkel együtt, mint az IBM és a General Motors.)
- 2015. Gazdasági Minisztérium által adott a „Magyar Gazdaságért”-díj
Lugosi Armand díj (Szakírói tevékenység elismerése)
Tóth Norbert
A Lugosi Armand díjat (Szakírói tevékenység elismerése) Tóth Norbert kapta, a Magyar Asztalos volt főszerkesztője.
Általános és középiskolai tanulmányait Győrben végezte. 1997-ben beiratkozott a Pécsi Egyetem humán szervező szakára. Az egyetem elvégzése után édesapja, Tóth József asztalosmester által alapított családi faipari vállalkozásnál a szükséges bútorgyártási alapismeretek elsajátítása után az egyedi bútorelképzelésekkel érkező ügyfelek fogadása, a kapcsolatkialakítás és -ápolás lett a feladata. 2002-től a bútortervezés folyamataiban is elmélyült, amit még az egyetem alatt megkezdett Feng Shui ismereteivel kezdett ötvözni. Ez a sajátos ötvözés is hozzájárult ahhoz, hogy bútorgyártás során egyre inkább kiemelt szerepet tulajdonított a természetes anyaghasználatnak. Az ökológiai szemléletű bútorgyártást fokozatosan beépítette a családi vállalkozás bútorgyártási folyamataiba.
2016 végén a Magyar Asztalos és Faipar szaklap főszerkesztői állást hirdetett, a megpályázott munkakört neki ítélték oda. 2020 közepéig dolgozott a szaklapnál párhuzamosan a faipari vállalkozása mellett, melynek során a megjelent 40 lapszámban több mint 120 szakmai cikket írt, 35 mesterportrét készített a hazai faipar elismert vállalkozásainak vezetőivel, több tucat interjút, vezércikket, könyvajánlót jegyzett, illetve 7 nemzetközi faipari vásárról készített beszámolót – mindezeket a szakmai havilap főszerkesztői teendőin túl. Az összes publikációját saját fotóival illusztrálta. Nevéhez fűződik a szaklap formabontó rovata, a Lélekforgácsok is, ami az emberi lélek erényeit megtestesítő (ember)történetek felsorakoztatása.
Hitvallása, hogy felnőttként nem valakivé kell válnunk, elég csupán önmagunk legjobb megismerőjének lenni. Az önismeret ugyanis az életkori szerepeinken túl képes bepillantást adni legbensőbb világunkba, ahol mindenki önnönmaga valódi képét láthatja, a reneszánszkori megfogalmazás szerinti uomo universale – egyetemes ember – képét.
Örökös tag (Szakmai és társadalmi szervezetekben végzett több évtizedes kimagasló munkásság) elismerés
Prof. em. Dr. Kovács Zsolt
Az örökös tag (Szakmai és társadalmi szervezetekben végzett több évtizedes kimagasló munkásság) elismerést prof. em. dr. Kovács Zsolt kapta.
Egyetemi tanulmányait az Erdészeti és Faipari Egyetem Faipari Mérnöki Karán végezte, 1968-ban szerzett diplomát. Szakmai munkáját a Bútor- és Épületasztalosipari Tanszéken, illetve a későbbi Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézetben végezte. Ösztöndíjasként 1971-ben Indiában a Dehra Dun-i Forest Research Institute-ban, 1980-ban a Colorado State University Wood Science Laboratóriumban dolgozott kutatási projekteken.
Angolból felsőfokú állami nyelvvizsgát, franciából szakmai anyaggal bővített középfokú állami nyelvvizsgát tett. A műszaki tudomány kandidátusa fokozatát 1986-ban szerezte. Docensi kinevezést is ebben az évben, míg 1996-ban egyetemi tanári kinevezést kapott.
1990-1995 között a Faipari Mérnöki Kar dékánja volt. Kezdeményezte és irányította a faipari mérnökképzés új, szakirányos tantervének kidolgozását és bevezetését. Kidolgozta a terméktervező szakirány, majd az önálló Ipari termék-és formatervező mérnöki szak tantervét és több új tantárgyának tananyagát. Több nemzetközi projektben szervezte és irányította a Kar hazai partnerként részvételét. Nemzetközi megbízatásai közt 1995-2000. között a COST Technical Committee of Forestry and Forest Products Faipari Csoportjának magyarországi képviselője volt.
1996-2002 között az egyetem tudományos és nemzetközi rektor-helyettesi posztját látta el. 1998-ban Széchenyi Professzori Ösztöndíjat nyert el.
Oktatott tantárgyak: Bútor-, ajtó-, ablakgyártástan, Gyártmányfejlesztés, Minőségtervezés, Épületfizika, Termékek műszaki tervezése, Termék-szimuláció, Minőség-megbízhatóság, Különleges anyagok, DFX technikák. Tudományos közleményeinek száma 120. Ezek közé tartozik 18 könyvrészlet és mintegy 30 folyóiratcikk idegen nyelvű lapokban, emellett öt oktatási segédlet, valamint négy elektronikus tananyag (kettő idegen nyelven).
2013 júliusa óta nyugdíjas, professzor emeritus címet kapott. A doktori képzésben jelenleg is részt vesz.
Szabó Dénes díj (kimagasló oktatási tevékenységért)
Folz Tóbiás
Szabó Dénes díjat kapott kimagasló oktatási tevékenységéért Folcz Tóbiás (Handler Nándor Technikum).
Folcz Tóbiás erdőmérnök-tanár édesapja nyomdokát csak részben követve líceumi érettségije mellett is már a fa sokoldalú felhasználása érdekelte inkább. A soproni Handlerben előbb asztalos, majd faipari technikus bizonyítványt szerzett. A Soproni Egyetemen végzett tanulmányai befejezése mellett már az iskola tanáraként tevékenykedett. Több, mint két évtizedes munkája során sikeresen teljesítette a Közoktatás Vezetői Szakvizsgát, elérte a mesterpedagógus minősítést. A fa- és építőipari munkaközösség, illetve a tanműhely vezetője. Innovatív ötletei, szakmai és oktatásszervezési tapasztalatai révén lett az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) faipari szakértője.
Mindemellett nemcsak oktatóként, hanem fotóművészként is aktívan vesz részt iskolája életének dokumentálásában, arculatának kialakításában és a szakmai, művészeti kiállítások szervezésében, lebonyolításában. Kreatív és művészi gondolkodásmódjából fakadó munkájának eredménye számtalan szakmai, oktatási és pályaorientációs videó, animációs kisfilm. Kiemelkedő területei közé tartozik a pályaorientációs anyagok készítése és kapcsolódó foglalkozások tartása, valamint az elhivatott és érdeklődő tanulók felkarolása.
Pályafutása során számos diákját készítette fel különböző versenyekre, mindig magas technológiai színvonalon és a legnagyobb igényességgel, valamint a szakmai fejlődés örömének hangsúlyozásával. Korábban tanulóként, később pedig tanárként is megtapasztalhatta, milyen érzés a dobogó legfelső fokán állni. Szenvedélyesen igyekszik felhívni diákjai figyelmét a faipar kivételes sokszínűségére és a benne rejlő kreativitás lehetőségeire.
Dr. Hantos Zoltán
Szabó Dénes díjat kapott kapott kimagasló oktatási tevékenységéért dr. Hantos Zoltán.
A Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, Faépítészeti Intézet, egyetemi docense.
Hantos Zoltán 2005-ben szerezte okleveles faipari mérnöki és mérnöktanári oklevelét a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari karán. Ugyanebben az évben az Építéstani Intézetnél, Dr. Winkler Gábor irányítása alatt kezdte meg doktori tanulmányait. 2008-ban, váratlan felkérés következményeként csöppent bele a EuroSkills-Worldskills versenysorozatba, ahol rögtön a szakma delegált zsűritagja, és egyben a magyar versenyzők felkészítő oktatója lett. Az ács versenyeken olyan magas, egyetemi szintű ábrázoló geometriai ismeretek szükségesek, melyek mai napig nem képezik a középiskolai tananyag részét, ezért a tehetséges versenyzők felkutatása mellett jelentős feladattá vált az oktatók továbbképzése. Hantos Zoltántól így az évek alatt 2 kiadott oktatási segédlet, számtalan gyakorló- és versenyfeladat született. Szakértőként összesen 9 nemzetközi versenyen segítette a magyar versenyzőket, sikereiket több érem, illetve dobogós eredmények bizonyítják.
A versenyekkel párhuzamosan, Piltman Miklós és Szabó Zsolt ácsmesterrel 2011-ben hozták létre a Schifter-Party rendezvénysorozatot, ahol a tehetséges, a kötelező tananyagnál többre kíváncsi ács tanulók 2-3 napos workshop formájában mélyülhettek el azokban a szerkesztési módszerekben, amik hasznukra válhatnak. Az évente megrendezett kezdeményezést a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2014-ben különdíjjal jutalmazta.
A szakmai versenyekkel járó feladatokat ma már Forró Máté, a FATE által 2022-ben díjazott kolléga viszi tovább, Hantos Zoltánnak így több ideje jut családjára: feleségével két kisgyermeket nevelnek, és Voltaire intelmeit követve, a kertjét is műveli, mert ott is van dolog…
Forrás: FATE,
szerkesztette: Mőcsényi Miklós
