A cédrusfa Libanon egyik jelképe, de az ország klímájának felmelegedésével fogyatkoznak az egyedei. A libanoni keresztények számára a cédrusfák szentek. Ezeket a kemény örökzöldeket, amelyek túlélik a hegyvidék kemény, havas teleit, 103 alkalommal említi a Biblia. A fák Libanon szimbólumai, a nemzeti zászló közepén láthatóak.
Isten cédrusai: Az egykor a keresztények menedékéül szolgáló szent erdő most a klímaváltozás miatt ostrom alatt áll.
Az ország északi részén található ikonikus fák messze vannak a Hezbollah fegyveresei és az izraeli csapatok közötti összecsapásoktól a libanoni-izraeli határ mentén az elmúlt hetekben az Izrael és a Hamász közötti háború hátterében.
A libanoni kormány szerint a fehér foszfor és más gyújtófegyverek izraeli alkalmazása miatt több tízezer olajfa és más termény égett le a határvidéken, és az elszegényedett libanoni gazdák attól tartanak, hogy a lövedékek megfertőzték a talajukat.
A cédruserdők hosszú távú fennmaradása azonban más okból is kétséges. Az éghajlatváltozás miatt emelkedő hőmérséklet azzal fenyeget, hogy eltörli a biológiai sokféleséget, és megrongálja az ország egyik legikonikusabb örökségét a keresztények számára.
Az Isten cédrusainak buja erdeje, amely mintegy 2000 méterrel a tengerszint felett, az északi Bcharre város közelében található, egy olyan táj része, amelyet a keresztények nagy becsben tartanak.
A természetvédelmi terület a Kadisha-völgyre néz – ami arámiul “szentet” jelent -, ahol Libanon viharos történelme során sok keresztény talált menedéket az üldöztetés elől. A világ egyik legnagyobb kolostorgyűjteménye rejtőzik a sűrű fák, barlangok és sziklák között a mély, 35 kilométer hosszú völgyben.
Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO 1998-ban a cédruserdőt és a völgyet is a világörökség részévé nyilvánította. A világ minden tájáról érkező kirándulók és környezetvédők kedvelt célpontjaivá váltak. Egyre több libanoni, különböző vallású ember is ellátogat ide, akik a városoktól távol keresik a friss levegőt.
“Minden vallásból érkeznek ide emberek, nem csak keresztények… még muszlimok és ateisták is” – mondja Hani Tawk, egy maronita keresztény pap, miközben turisták tömegét vezeti körbe a Szent Elizeus kolostorban. “De minket, keresztényeket ez az egész az összes szentre emlékeztet, akik itt éltek, és azért jövünk, hogy megtapasztaljuk, milyen ebben a szent dimenzióban lenni”.
A libanoni cédruserdőket az éghajlatváltozás veszélyezteti
Környezetvédők és lakosok szerint az éghajlatváltozás hatásai, amelyeket a kormány rossz gazdálkodása súlyosbít, veszélyeztetik a völgy ökoszisztémáját és a cédruserdőket.
“Harminc vagy 40 év múlva könnyen lehet, hogy a Kadisha-völgy biológiai sokfélesége, amely a világ egyik leggazdagabb biodiverzitása, sokkal szegényebb lesz” – mondja Charbel Tawk, egy bcharrei környezetvédelmi mérnök és aktivista – aki nem áll kapcsolatban Hani Tawkkal.
Libanon évek óta érzi az éghajlatváltozás okozta forróságot: a gazdák az esőhiányt panaszolják, az erdőtüzek pedig pusztítást végeznek az ország északi részén található fenyőerdőkben, hasonlóan a szomszédos Szíriában és a közeli Görögországban felperzselt erdőkhöz. Az ország nagy részén a lakosok, akik az elszabadult áramkimaradásokkal küzdenek, alig tudták kezelni a nyári hőséget.
Bcharre-ban a hőmérséklet 30 Celsius-fok felett volt, ami nem szokatlan Libanon tengerparti városaiban, de szokatlan a hegyvidéki északi város számára.
A Kadisha-völgyben egy domboldalon magasodó középkori Qannoubin kolostor apácái a kolostor udvarának árnyékában legyezték magukat és vizet ittak. Visszaemlékeztek arra az időre, amikor nyári éjszakákon kényelmesen tudtak aludni, anélkül, hogy sok áramra lett volna szükségük.
Már most aggasztó jelek mutatkoznak a cédrusokra és a Kadishára gyakorolt hatásokról.
A magas hőmérséklet megzavarja a Kadisha-völgy érzékeny ökoszisztémáját
A melegebb hőmérséklet nagyobb levéltetvek kolóniáit hozta magával, amelyek a cédrusfák kérgén táplálkoznak, és olyan váladékot hagynak maguk után, amely penészgombát okozhat – mondja Charbel Tawk. A méhek általában eltávolítják a váladékot, de mostanában kevésbé aktívak. A levéltetvek és más kártevők is hosszabb ideig tartanak a szezonban, és a melegebb időjárás miatt magasabbra jutnak.
Az ilyen kártevők a cédrus növekedésének elmaradásával vagy károsodásával fenyegetnek.
Tawk attól tart, hogy ha a hőmérséklet továbbra is így változik, az alacsonyabb fekvésű cédrusok nem lesznek képesek túlélni. A tüzek egyre nagyobb potenciális veszélyt jelentenek.
A cédrusfák általában 700 és 1800 méteres tengerszint feletti magasságban nőnek. Tawk szervezete az évek során mintegy 200 000 cédrust ültetett magasabb fekvésű helyekre és olyan területekre, ahol korábban nem voltak jelen. Körülbelül 180 000 maradt meg.
“Vajon az éghajlatváltozás vagy bármi is történik a természetben, hogy ezek a cédrusok 2100-2400 méteren is képesek életben maradni?”. kérdezi Tawk, miközben egy távoli hegytetőn lévő cédrusligetet ellenőriz.
Helyi papok és környezetvédelmi aktivisták sürgetik a libanoni kormányt, hogy egyetemekkel együttműködve végezzenek széles körű tanulmányt a hőmérséklet-változásról és annak a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásáról.
A libanoni maronita egyház vállalja az erdőgondozás feladatát
Libanon azonban évek óta bénító gazdasági válsággal küzd. Az állami kasszák kiszáradtak, és az ország számos kiváló szakembere gyorsan külföldi munkalehetőséget keres.
“Ma már nincs semmi, amit államnak hívnak… Az illetékes minisztériumoknak – még a legjobb szándék mellett is – már nincsenek meg a pénzügyi lehetőségeik” – mondja Freddy Keyrouz, Bcharre polgármestere. Azt mondja, ő és a közeli városok polgármesterei arra kérték a lakosokat, hogy segítsenek a természetvédelmi kezdeményezésekben, a külföldön élő libanoni diaszpórát pedig arra, hogy segítsenek a finanszírozásban.
A maronita egyház szigorú szabályokkal védi a Cedars of God erdőt, beleértve a fejlesztések távol tartását. Kioszkokat, turistaüzleteket és egy nagy parkolót helyeztek el az erdőtől távol.
“Nem engedjük, hogy bármi éghetőt behozzanak a szent erdőbe” – mondja Charbel Makhlouf, a bcharrei Szent Saba-székesegyház papja.
A Cédruserdő Barátai Bizottság, amelyhez Tawk is tartozik, az egyház támogatásával közel három évtizede vigyáz a cédrusfákra. A szervezet érzékelőket helyezett el a cédrusfákon, hogy mérje a hőmérsékletet, a szelet és a páratartalmat, és figyeli, hogy romlanak-e a körülmények, ami erdőtüzeket okozhat.
Az örökségvédelmi előírások ártottak a Kadisha-völgynek
A Kadisha-völgy erdei alatt a Tawk más aggodalmakra is rámutat. Különösen a ciprusfák elterjedése fenyeget azzal, hogy kiszorít más fajokat, “megbontva ezzel a völgyben kialakult egyensúlyt” – mondja.
“Láttuk, hogy egyre nagyobbra nőnek, és más fajok fölé tornyosulnak, akár a napfényt, akár a szelet, akár a gyökereiket terjeszkedik” – mondja. “Ez hatással lesz más növényekre, madarakra, rovarokra és az összes hüllőfajra odalent”.
Tawk szerint a völgy védelmére tett lépések valójában ártottak a biológiai sokféleségnek, mivel megszüntették a korábban előnyös emberi gyakorlatokat.
A múltban a völgyben kecskéiket és más jószágaikat legeltető pásztorok segítettek megakadályozni az invazív fajok terjedését. A legeltetésük a tűzveszélyt is csökkentette, ahogyan a helyi családok is gyűjtöttek holtfát, hogy télen elégessék.
A lakosok azonban elhagyták a völgyet, amikor az örökségi területté vált, és a libanoni kormány szigorú szabályokat vezetett be. Ma már kevesen élnek ott, kivéve egy maroknyi papot és apácát.
“A fák elfoglalták azokat a helyeket, ahol az emberek éltek és gazdálkodtak” – mondja Tawk. “Most egy tűz a völgy egyik végéből a másikba terjedhet.”
A Qannoubine kolostor közelében lévő barlangban ülve Hani Tawk atya hallgatja a völgyben csicsergő madarak sokaságát. Azt mondja, hisz a közösség hitében és a természet iránti tudatosságában, amely azóta gyökerezik, hogy őseik itt találtak menedéket.
“Amikor megrongálod azt a fát, akkor egy hosszú történelmet és valószínűleg a gyermekeid jövőjét sérted meg” – mondja.
szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNews
