Az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás legfőbb feladata az erdőállományok, faültetvények felújításához, telepítéséhez szükséges hagyományos és nemesített szaporítóanyag, megfelelő mennyiségben és minőségben megtermelése.
A 2012 és 2019 közötti időszakban az erdészeti szaporítóanyag mennyisége 2016-ig 40%-kal növekedett, majd 2019-ben visszaesett a 2012-es szintre.
1. ábra: 2012 és 2019 között megtermelt gyökeres erdészeti szaporítóanyagok átlaga (ezer db)
Agrafikonjól szemlélteti, hogy a hazai kemény lombos fafajokból termelődik a legtöbb facsemete (1-6. oszlop), beleértve az akácot is, melynek mennyiségi növekedése várható a jövőben az új erdőtelepítésekben. Klímaváltozási okokból visszaszorulóban van a fenyő csemeték termelése, a cserjék termelése pedig várhatóan stagnálni fog.
2. ábra: A 2012 és 2022 között megtermelt, szemlézett egy- és többéves szaporítóanyagok mennyiségének megoszlása (kékkel, ezer darab), valamint az egyes években végrehajtott erdőtelepítések (első kivitel) nagysága, (pirossal, hektár)
Az erdőtelepítések mértéke, mint a keresletet befolyásoló egyik fő tényező, hatással van az évente megtermelésre kerülő szaporítóanyag mennyiségére, hiszen a folyamatos termelés likviditását hivatott biztosítani. Bár a kapcsolat éves szinten, vagy néhány évet felölelő időtartamban nem feltétlenül mutatható ki, hosszú távon viszont a hatás igazolható.
3. ábra: 2012 és 2022 között megtermelt gyökeres erdészeti szaporítóanyagok átlagmennyiségének megoszlása a termelői csoportok között (ezer db)
A 3. ábrában szereplő adatok jellemzően nem fognak változni a közeljövőben, továbbra is a magánszektor termelése lesz a számottevő, az erdőgazdaságok várhatóan fokozatosan lecsökkentik a szaporítóanyag termelésüket. A társas vállalkozások és szövetkezetek termelési színvonala arányaiban feltehetően nem fog jelentősen megváltozni.
A Twinning erdészeti szaporítóanyag adatbázis alapján hazánkban 700 fölötti engedélyes erdészeti csemetekert működött, melyek közül 410 folytatott termelést 2019-ben.
| Gazdálkodói csoport | Csemetekertek nagysága (hektár) | Csemetekertek száma (darab) | Csemetekertek átlagos területe (hektár) |
| Erdőgazdasági Zrt-k | 960,1 | 57 | 16,8 |
| Más állami szektor | 115,0 | 10 | 11,5 |
| Szövetkezetek | 31,5 | 7 | 4,5 |
| Társas vállalkozások | 1130,3 | 117 | 9,7 |
| Egyéni magántermelők | 1444,5 | 431 | 3,4 |
| összesen: | 3681,5 | 622 | 5,9 |
1. táblázat: A csemetekertek számának és méretének gazdálkodói szektorok közötti megoszlása
Az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás alapját a nyilvántartott, ellenőrzött szaporítóanyag források képezik. Fő állományalkotó fafajaink és elterjedtebb elegyfajaink esetében ugyanis a szaporítóanyag termelésre és felhasználásra minősítési és származásigazolási kötelezettség vonatkozik, míg a többi fafaj esetében csak ellenőrzött és nyilvántartott termesztést ír elő a jogszabály.
A szaporítóanyagok forgalomba hozatalának alapvető követelménye a begyűjtés helyének ismerete, ami a szaporítóanyagot származás-azonosított kategóriába sorolja. A szaporítóanyag felügyeleti szerv e szaporítóanyag forrásokat regisztrált, származásazonosított kategóriaként tartja nyilván.
A regisztrált, származásazonosított kategóriába tartozó szaporítóanyag források darabszáma hazánkban a NÉBIH nyilvántartása szerint 2022-ben mintegy 1530 db, összterületük pedig mintegy 312 ezer hektár volt, ez alig változott az elmúlt években.
Ezen felül vannak a kiválasztott magtermelő állományok, anyatelepek és a magtermesztő plantázsok. Néhány fafaj regisztrált, származásazonosított szaporítóanyag forrásának országos számát és összterületét a 2. számú táblázat tartalmazza.
| Fafaj | Szaporítóanyag forrás (db) | Terület (ha) |
| Kocsányos tölgy | 321 | 47385,8 |
| Kocsánytalan tölgy | 189 | 90505,8 |
| Cser | 241 | 102530,9 |
| Bükk | 103 | 57804,6 |
| Gyertyán | 143 | 8285,7 |
| Hegyi juhar | 123 | 354,1 |
| Magaskőris | 141 | 2254,6 |
| Fehér nyár | 22 | 428,7 |
| Szürke nyár | 94 | 1933 |
| Fekete nyár | 18 | 73,0 |
| Fehér fűz | 2 | 6,6 |
| Kislevelű hárs | 85 | 393,9 |
| Nagylevelű hárs | 48 | 388,8 |
2. táblázat: Regisztrált szaporítóanyag források száma és területe néhány fő- és elegy fafaj esetében
A regisztrált származásazonosított szaporítóanyag források, a kijelölt magtermelő állományok, a magtermesztő ültetvények, valamint a vegetatív úton fenntartott fajták anyatelepeinek (összes törzsültetvény) darabszáma megközelíti a 1170-et. Az erdészeti szaporítóanyag-források nemzeti jegyzékében szereplő alapanyagforrások száma 2010 óta folyamatosan növekszik az új bejelentések területével, évente néhány 10 db-os nagyságrendben.
Forrás: AM Statisztikai Információ
FATÁJ-ba szerkesztette: MM
FATÁJ: A forrás szerinti lapon a fentiekhez tartozó adatok a 6. Erdészeti szaporítóanyagok 2012-2022 helyen találhatóak meg, (xlsx, az adatok 11 munkalapon 2012-2022. évekre), az elemzés pedig a statisztikai közlemények között az Erdőgazdálkodás blokkban lelhetőek meg Erdészeti szaporítóanyagok_2022 címen.
