Az Európai Parlament AGRI bizottságában résztvevő képviselők a növényi és erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó szabályok módosítását javasolják annak érdekében, hogy garantálják a kiváló minőségű, ellenálló és változatos növényeket és erdőket az EU-ban.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság (AGRI) kedden elfogadta a növényi (25 igen szavazat, 2 nem szavazat és 17 tartózkodás) és erdészeti (32 igen szavazat, 1 nem szavazat és 9 tartózkodás) szaporítóanyagok termelésére és forgalmazására vonatkozó új szabályozásról szóló jelentéseket.
Növényi szaporítóanyag
A növényi szaporítóanyagok termelésére vonatkozó előírásoknak nemcsak a forgalmazásra, hanem az EU-ba történő behozatalra is vonatkozniuk kellene – áll a mezőgazdasági képviselők jelentésében.
A képviselők azt javasolják, hogy a mezőgazdasági termelők számára engedélyezzék, hogy korlátozott mennyiségben bármilyen típusú növényi szaporítóanyagot kicserélhessenek egymás között, ne csak vetőmagot, ahogy azt a Bizottság javasolta. Az engedélyezett mennyiséget a Bizottság határozná meg minden egyes fajra vonatkozóan – olvasható az elfogadott jelentésben.
A növénygenetikai erőforrások megőrzésének támogatása érdekében az EP-képviselők javasolják, hogy könnyítsék meg a megőrzött fajták forgalmazását. A kis mennyiségben termesztett megőrző fajták hozzáférése, értékesítése és átruházása mentesülne a szabályok alól – teszik hozzá az EP-képviselők. A jelentés emellett 30 évre hosszabbítja meg a megőrző fajták bejegyzésének időtartamát.
Erdészeti szaporítóanyag
A képviselők javasolják, hogy a tagállamok kérhessenek technikai támogatást a Bizottságtól a szélsőséges időjárási események vagy katasztrófák által érintett területek újraerdősítéséhez szükséges erdei szaporítóanyag-ellátás biztosítására vonatkozó vészhelyzeti tervek kidolgozása során. A tagállamoknak együtt kell majd működniük egymással annak érdekében, hogy a határokon átnyúlóan érintett területek számára biztosítsák az erdészeti szaporítóanyag-ellátást – olvasható az elfogadott szövegben.
Az erdészeti szaporítóanyagnak nyomon követhetőnek kell lennie a gyűjtéstől a forgalmazásig. Az erdészeti szaporítóanyagok termelői kötelesek lesznek a nemzeti hatóságokat a kitermelés előtt értesíteni az erdészeti szaporítóanyagok kitermelésére irányuló szándékukról, hogy lehetővé váljon az ellenőrzések megszervezése.
A képviselők javasolják, hogy a megfelelő szakértelemmel, infrastruktúrával és erőforrásokkal rendelkező szakmai szereplők – és ne csak a nemzeti hatóságok – számára tegyék lehetővé, hogy az illetékes hatóság felügyelete mellett hivatalos címkéket adjanak ki az erdészeti szaporítóanyagok egyes tételeihez. A címkének tartalmaznia kellene egy QR-kódot, amely az erdészeti szaporítóanyag gondozására, tárolására és ültetésére vonatkozó utasításokat tartalmazna – olvasható a jelentésben.
Következő lépések
A Mezőgazdasági Bizottság által elfogadott jelentésekről most plenáris szavazásra kerül sor, valószínűleg az április 22-25-i ülésszakon. Elfogadásuk esetén a Parlament első olvasatban kialakítja álláspontját. Az ügyet a június 6-9-i európai parlamenti választások után az új Parlament fogja nyomon követni.
Háttér:
A növényi szaporítóanyagokról szóló törvénytervezet a jelenlegi szabályokat megállapító tíz irányelv helyébe lép. A rendelet egyik fő célja, hogy az EU-ban csökkenő agrobiodiverzitás javuljon a piacon lévő növényi szaporítóanyagok sokféleségének növelésével.
Az EU mezőgazdaságában felhasznált vetőmagok és ültetési anyagok összértéke 2021-ben 13,3 milliárd euró volt. Mintegy 2 millió hektárnyi uniós földterületet használnak minősített vetőmag előállítására. Az uniós vetőmagágazat mintegy 52 000 embert foglalkoztat.
Az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó rendeletjavaslat célja a biológiai sokféleség növelése és az erdei ökoszisztémák helyreállítása, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak mérséklése. Az EU-ban az erdőállományok 60 %-a egykorú fákból áll, és több mint 80%-uk három vagy annál kevesebb fafajból áll, ami érzékennyé teszi őket az aszályok, tüzek, kártevők és betegségek okozta károkra.
szerk/ford: Tóth János, forrás: EP/AGRI
