A közelmúltban megjelent híradásunkra reagálva az MTA Erdészeti Tudományos Bizottsága elküldte észrevételét a FATÁJ szerkesztőségnek az EU szaporítóanyag rendelet-tervezetéről.
Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottság véleménye az erdészeti szaporítóanyagok termelésével és forgalmazásával foglalkozó EU rendelet-tervezethez
Megjegyzések az erdészeti szaporítóanyag forgalom szabályzásához
Az erdészeti szaporítóanyag forgalom részletesebb szabályzásának igénye a természetközeli gazdálkodás előtérbe kerülése mellett ellentmondásnak tűnik. Az erdészeti szaporítóanyag termesztés és forgalmazás megbízhatóbbá tételét azonban igénylik a hatékonyabb gazdálkodás és a klímaváltozáshoz alkalmazkodás követelményei – nemcsak hazai vonatkozásban.
Az erdészeti szaporítóanyag előállítása a mezőgazdaságitól jelentős mértékben eltér, nemcsak a források szétszórtsága, a magtermés szakaszossága és gyakori tervezhetetlensége, a termelés időigényessége (2-3 év), hanem sok esetben a mag korlátozott tárolhatósága miatt is (pl. tölgyfajok esetében). A szaporítóanyag-választás szabadsága ökológiai okok miatt is korlátozott, a „szabad kereskedelem” a változásokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásban sem értelmezhető követelmény.
A hazai szaporítóanyag-igény az ökológiai adottságok és gazdagabb fafajösszetétel miatt a legtöbb EU-s országtól eltérő. A szaporítóanyag-termelés meghatározó részét nagyszámú magán vállalkozó állítja elő. A mag-források és csemetekertek extrém szétszórtsága a terepi ellenőrzést, a jelenlegi létszám mellett (országosan 4 fő) végrehajthatatlanná teszik.
A hazai termelés importfüggő, nemcsak a kínálat és az igények tervezhetetlen hullámzása miatt, hanem mert déli, elsősorban balkáni importot kíván meg a fafajok klímatoleranciájának elősegítése érdekében. Mind a hazai termelés. mind az import-export tevékenység megkívánja a forgalomba kerülő szaporítóanyag forrásainak megbízható dokumentálását, lehetőség szerint az EU-n kívüli országok esetében is. Ezért az „ellátás külföldi függésének megszüntetése illuzórikus.
A jelenlegi tanúsítási rendszerben, terepi kontroll hiányában, a bekerülő információk megbízhatósága gyakorlatilag a szereplők önkéntes jóhiszeműségén múlik. Az EU-s szintű szabályozás változása jó alkalmat szolgáltat arra, hogy a hazai rendszert megerősítsük. Ez az adatszolgáltató oldalnak nem azonnal felismerhető érdeke, ugyanakkor a bizalom megerősítéséből a gazdálkodó is profitál, főleg külföldi kereslet kiépítése esetén. Egy elérhető, átlátható információs forrás az egyedi szereplőket (magtermelőt, csemetetermelőt, felhasználót) közvetlenül is összeköti.
A szaporítóanyag dokumentálásán túlmutató feladat, hogy a tanúsítási rendszer utánkövetési funkcióját a felhasználási helyig kell elvinni, és hogy egyéb információk is beépíthetők legyenek a rendszerbe. A felhasznált szaporítóanyag ismeretlen eredete esetén erdőnevelési tapasztalatok gyűjtése pusztán sötétben tapogatódzás.
Előzmények
- Az EU Bizottsága 2023. júliusában hozta nyilvánosságra rendelet tervezetét (Commission proposal concerning the production and marketing of forest reproductive material) az erdészeti szaporítóanyag termesztésről és forgalmazásról, amelyet 2023 novemberében bocsátották közösségi véleményezésre.
- Az Erdészeti Lapok 2023. évi októberi számában Molnár György ismertette a tervezet tartalmát és a NÉBIH álláspontját a tervezetről. A cikk számos pontban a tervezet részben homályos megfogalmazásait tükrözte vissza, ami indokolta a szakmai egyeztetést.
- 2023. novemberében az AM az EU-s rendelet tervezet angol szövegével az Egyetemet, illetőleg az ERTI-t kereste meg nagyon rövid határidővel, amely szélesebb véleménycserét, az Erdészeti Bizottság bevonását nem tette lehetővé.
- A szakmailag gyengén kidolgozott anyagról Nagy László (SOE ERTI) készített egy véleményezést az AM decemberi egyeztető ülésére. Az ülésen a tervezetnek csak egy részét tárgyalták.
- Időközben az EUFORGEN szervezet részéről (magyar részvétellel) is készült egy véleményező anyag, amely azonban csak a génmegőrzéssel kapcsolatos kérdésekre terjedt ki.
- Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottság 2024. február 6-i ülésén hozott határozat alapján megbízta Mátyás Csabát az EU rendelet-tervezet véleményezésére. A vélemény összeállításában részt vettek Bach István, Bordács Sándor és Nagy László.
A szakértői csoport a következő véleményre tett javaslatot az MTA Erdészeti Tudományos Bizottság számára:
- Tekintettel az EU természeti és gazdasági/társadalmi sokszínűségére, a tervezetben megcélzott középutas keret-rendelet megoldást a Bizottság támogatja, amely lehetőséget ad az egyes tagországoknak szigorúbb szabályozásra, figyelemmel a szaporítóanyag forgalmazás hosszú távú jelentőségére, és ennek megfelelően a kísérő dokumentációk megbízhatóságára.
- A tervezet megfogalmazása óta eltelt idő miatt az EU szintjén változtatások elérésére kevés az esély, a hazai szakhatósági feladat a Rendelet szellemének megfelelő hazai szabályzás megszövegezése.
- Az 50 oldalas, dagályos szakmai és érthetetlenségig aprólékos jogi szöveget és 15 oldalas mellékletet tartalmazó EU rendeletszöveg értelmezett magyar fordítása ismereteink szerint eddig nem készült, alapos elemzésére nem került sor. Ezt a szakmai felkészültséget, és komoly időráfordítást igénylő feladatot csak ezzel megbízott szakértők képesek ellátni.
- A szakértőknek javaslatokat kellene megfogalmaznia a rendeletből adódó szabályzási kérdésekről (pl. mely nemzeti jogszabályokat írják felül a hatályba lépő EU-s joganyagok, hogyan kezelendők az erdészeti genetikai erőforrások, milyen módon minősíthetők a szaporítóanyagok stb.). Az elfogadott javaslatokat az erdőtörvény újra fogalmazásában vagy új Vhr.-jében lenne célszerű elhelyezni. A jövőben kialakuló joghézagok felszámolásának elmaradása komoly kihatással lehet a hazai erdészeti szaporítóanyag-ágazatra.
- Az erdészeti szaporítóanyag forgalmazása nem nemzeti magánügy. A külföldi forrásoktól való függésünk, illetve a külső kereslet várható növekedése miatt elengedhetetlen egy jól működő információ áramlás kialakítása termelőtől felhasználóig, ami túlmutat a tanúsítási rendszerben képződő adatok szabályzásán. Lényegesnek tartjuk ezért, hogy a felhasznált szaporítóanyagra vonatkozó információk bekerüljenek az E-lapra, illetve az erdőtervbe.
- A minőségbiztosítás rendeleti szabályzásában elsődleges a genetikai tartalom, az eredet megbízható igazolása.
- A szaporítóanyag termelés kényszerű rapszodikussága és széttagoltsága miatt az erdészet és a mezőgazdaság hatósági ellenőrzésének körülményei és igényei jelentősen elkülönülnek (ilyenek pl. a „fajtisztaság” és a diverzitás kezelése, az őshonosság figyelembevétele, vagy magforrások összevonásának feltételei, a nemesített fajták szerepe stb.). Ezért az erdészeti hatósági feladatokat célszerű elkülöníteni az agrár szabályzástól.
- A hazai termelés szétszórtsága miatt a hatósági feladatok ellátására a hatáskör átengedett jogkörű alkalmazásának feltételeit célszerű kidolgozni (pl. erdőgazdaságok közössége létrehozásával, a felhasznált összes szaporítóanyag minősítése révén gazdasági hátteret teremtve), amelyre az agráriumban van már tapasztalat.
- Az EU rendelet szakmailag nem értelmezhető fogalmait pontosítani kell (pl. „ökológiai fajták”, „biomolekuláris technológiák” „új géntechnológiák” stb.).
- A Bizottság véleményével az AM és a NÉBIH illetékesei munkáját kívánja segíteni, a szakmai álláspont tisztázására, illetve esetleges további nemzetközi egyeztetés során annak képviseletére.
Dr. Mátyás Csaba akadémikus, professor emeritus, egyetemi tanár
Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Tudományos Bizottásga
