A készségek európai éve

Az EU szociális partnereinek ajánlásai: a magas színvonalú képzés, a korszerű tantervek, a faipari és bútoripari ágazatok vonzerejének növelése, valamint a gyakornokok számára ambiciózusabb Erasmus+ ösztönzése.

Háttér

• A szociális partnerek üdvözlik a készségek európai évét

A készségek európai éve az EU hosszú ideje tartó tevékenységén alapuló fellépés az oktatás és a szakképzés területén, amely számos uniós szintű szempontot és tevékenységet foglal magában, például az Európai Képesítési Keretrendszert (EKKR), a készségek fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket, a Készségügyi Tanácsot és a Készségügyi Paktumot, az Erasmus, Leonardo da Vinci és más programokat (ma Erasmus+) és még sok mást.

Ezek az uniós tevékenységek a Szociális Jogok Európai Chartájában (14. cikk) és a szociális jogok európai pillérében foglalt, a minőségi szakképzéshez való egyéni jogon alapulnak. A szakképzés európai évére vonatkozó bizottsági javaslat különösen a szociális jogok európai pillérének 1., 4. és 5. alapelvéhez igazodik, és hozzájárul a 2020-as európai készségfejlesztési menetrend célkitűzéseihez.

A különböző uniós kezdeményezések és programok célja továbbá a szükséges készségek biztosítása, valamint a folyamatosan változó gazdasági folyamatok és a várható demográfiai változások kihívásainak való megfelelés. A “Szakképzések éve 2023” nevű határozat a széles körben elterjedt “munkaerőhiányra” is összpontosít.

A Faipari és Bútoripari Európai Szociális Párbeszéd résztvevői nagy örömmel üdvözölték a készségek európai évének elindítását, és igyekszik hozzájárulni saját tevékenységeivel és kezdeményezéseivel. Hagyományosan nagy figyelmet fordítunk az alap- és továbbképzés területére. Mindkét társadalmi párbeszédben (a bútoriparban és a faiparban) külön munkacsoportokat hoztunk létre a szakképzéssel kapcsolatban, és egyesítettük őket. Rendszeresen működtetünk közös szociális partneri projekteket, mint például a “Foster VET Mobility” projekt (a szakmunkástanulók mobilitására összpontosítva), a Bolster Up I. és II. projekt (az európai alapképesítések koncepciójára és a tantervek javítására összpontosítva), a Sawyer és a Digit-Fur projektek (mindkettő a zöld átmenetre és a digitalizációra, valamint ezek ágazatainkra gyakorolt hatásaira összpontosítva), vagy a ResilientWood projekt (a szükséges készségekre, az Erasmus+-ra és a faipari ágazatok vonzerejére összpontosítva), hogy csak néhányat említsünk.

• A kettős átmenet miatti jövőbeli változások és készségszükséglet az ágazatainkban

A zöld átmenet és a digitalizáció (kettős átmenet) várhatóan változásokat hoz a munkaerőpiacokon, és nemcsak a meglévő készségekre való építkezést, hanem új készségek fejlesztését is igényli, ami azt eredményezi, hogy különböző szakmák szakértőit kell megnyerni.

Jelenleg az európai fafeldolgozó és bútoripar több mint 2 millió embert foglalkoztat több mint 300 000 vállalkozásban, amelyek többsége kis- és középvállalkozás (kkv), és a szakmák széles spektrumát fedik le A munkaerőhiány azonban mindkét iparágban közös kihívás, részben a szakképzett munkaerő hiánya miatt, részben pedig a vállalatok által igényelt és a szakképzés által nyújtott kompetenciák közötti eltérés miatt.

Iparágaink segítenek a munkahelyek megtartásában Európában azáltal, hogy a magas szintű tervezési szabványokat követő, fenntartható és minőségi termékekkel elősegítik a kiválóságot az európai gyártási ökoszisztémában. Támogatjuk az alacsony szén-dioxid-kibocsátású biogazdaságot és a körforgásos gazdaságot, és hozzájárulunk a Green Deal célkitűzéseihez, például a fa és a faalapú termékek felhasználásával – a fa természetes módon megújuló, szén-dioxid-tároló képességgel rendelkező bioalapú erőforrás -, valamint a termékek hosszabb élettartamának elősegítésével és a termékek újrafelhasználásra, javításra, újragyártásra és felújításra való tervezésével, továbbá a körforgásos üzleti modellekre való áttéréssel.

• A munkaerő továbbképzésének és képzésének fontossága, valamint az új munkavállalók bevonása az ágazatokba.

A mai gyorsan változó munkaerőpiacon a vállalatoknak agilis és alkalmazkodó munkaerőre van szükségük ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak. A képzésekbe és továbbképzésekbe való befektetéssel a vállalatok biztosítják, hogy alkalmazottaik rendelkezzenek a változó iparági igények kielégítéséhez szükséges készségekkel. A vállalatok képzések és továbbképzések támogatása elengedhetetlen a képzett, alkalmazkodóképes és versenyképes munkaerő kialakításához, amely képes a mai dinamikus üzleti környezetben boldogulni. A szakképzési és továbbképzési lehetőségek biztosításával a vállalatok elkötelezettséget mutatnak alkalmazottaik karrierépítése iránt, ami magasabb szintű munkahelyi elégedettséghez és a munkavállalók megtartásához vezet. Ugyanakkor a képzett alkalmazottak jobban felkészültek arra, hogy a szervezeten belül az innovációt is előmozdítsák. A munkavállalók képzésének magas színvonalúnak, hatékonynak és a munkavállaló és a munkáltató számára egyaránt relevánsnak kell lennie. A képzésnek meg kell felelnie a szakmai, puha és transzverzális készségek fejlesztésének igényére, és hozzá kell járulnia a munkahelyi és ágazati karrierépítéshez. A munkavállalói képzési ajánlatoknak a munkaerőpiacok és a vállalkozások új és újonnan kialakuló fejleményeire is reagálniuk kell. Ezeknek az ajánlatoknak személyre szabottnak, az új képzési módszerek tekintetében innovatívnak kell lenniük, figyelembe kell venniük a munkaszervezést, és munkahelyi környezetben kell megvalósulniuk. Ezenkívül hozzáférhetőnek kell lenniük, és az ágazatokon belüli és az ágazatok közötti erőforrás-összevonásból/közös erőforrásból kell profitálniuk.

Az iparág folyamatosságának biztosítása érdekében olyan stratégiák kidolgozására van szükség, amelyek több fiatalt vonzanak az ilyen típusú pályákra. Ezt már az iskolai orientációval kell kezdeni, az ágazat által kínált oktatási és foglalkoztatási lehetőségek megismertetésével.

• Az összes érintett szereplő közötti együttműködés fontossága az ágazataink készségigényeinek kielégítése érdekében.

E közös, sokrétű kihívások hatékony kezeléséhez elengedhetetlen az összes érdekelt fél és érintett szereplő együttműködő és összehangolt megközelítése, miközben a munkaerőt fel kell készíteni a fafeldolgozó és bútoripar változó igényeire. A szociális partnerek és a kormányzat között a készségekkel kapcsolatos kihívások tekintetében jól kialakított együttműködési struktúráknak nagy jelentőségük van.

A főként kkv-kból álló iparágaink számára az erőforrások és a pénzügyi kapacitások hiánya miatt nehéz lépést tartani a közelgő és gyors változásokkal. Ezért fontos, hogy szinergiákat és együttműködést alakítsunk ki más szereplőkkel.

A szakképzettséghiányról, munkaerő-toborzási és -megtartási stratégiákról a kkv-knál című gyors Eurobarométer szerint a kkv-k már számos intézkedést alkalmaznak a munkavállalók megtalálása és megtartása érdekében. Ezek közé tartoznak a tehetségek vállalaton belüli jobb kihasználására irányuló erőfeszítések (pl. a munkaerő mobilitása vagy a munkahelyek rotációja), a képzésbe való nagyobb beruházás, vagy a munkahelyek vonzerejének növelése a (nem) pénzügyi előnyök tekintetében. Tanulhatunk ezekből a tapasztalatokból, azonban ezeket össze kell hangolnunk, hogy javítsuk a szakpolitikánkat.

Ezek a gyakorlatok és tapasztalatok két fő tendencia hátterében jelennek meg. Egyrészt az Európai Unió egyre növekvő tevékenysége a szakképzés területén, másrészt a szakképzés jogi és szervezeti kereteinek egyre összetettebbé válásának némileg összefüggő tendenciája.

A fafeldolgozó és bútoripari szociális partnerek elkötelezettek amellett, hogy proaktív szerepet vállaljanak a közös munkaerő-piaci kihívások megoldásának keresésében, és ezért számos ajánlást tesznek valamennyi felelős szereplőnek, beleértve az uniós intézményeket, a tagállamokat, a foglalkoztatási szolgálatokat, az ipart, az oktatási és képzési szolgáltatókat, a nemzeti szociális partnereket és a tagállamokat.

Ajánlások

Európai szint (uniós intézmények és európai szociális partnerek)

• Európának elő kell mozdítania a továbbképzés kultúráját az emberek egész pályafutása során. Az új képesítések támogatása, a szakmai oktatásba való befektetés, a továbbképzés, a folyamatos tanulási lehetőségek és a munkavállalók kompetenciáinak korszerűsítése alapvető fontosságú.
  
  Az Európai Bizottság alapvető támogatásával a szociális párbeszéd elősegíti az együttműködést és az összehangolást az összes érintett szereplő között, az iparágtól kezdve a szociális partnereken át a képzési intézményekig és egyetemekig, a nemzeti kormányokig és az uniós intézményekig.

• Az európai szociális partnerek elősegítik az európai intézkedések/politikák/programok és a nemzeti szociális partnerek/vállalatok közötti kommunikációt. Nemzetközi megközelítést kell kialakítani a kölcsönös megértés és a készségfejlesztéssel kapcsolatos teljesítményértékelés támogatása érdekében.
• Az európai szociális partnerek tovább fogják támogatni az európai alapképesítések koncepcióját, támogatva a szakképzési struktúrák vagy tantervek harmonizációja keretében a szakmai gyakorlatok minőségének strukturált javítását.
• A szakoktatási és szakképzési rendszer kritikus szerepet játszik a készségfejlesztésben. A munkaadók nagyra értékelik a szakképzést, mivel a modern munkahelyeken szükséges gyakorlati készségekre helyezi a hangsúlyt. A szakképzés előmozdítása és támogatása, figyelembe véve a tagállamok közötti különbségeket, a tanulószerződéses gyakorlati képzések fokozott mobilitását pl. az Erasmus+ és a határokon átnyúló együttműködés révén, a tevékenységek és az érintett szereplők által valamennyi szinten (EACEA stb.) megvalósított operatív tevékenységek és szereplők.
• Az Európai Bizottság személyre szabottabb tájékoztató és segédanyagokat biztosít az Erasmus+ tanulószerződéses gyakorlati képzés potenciális felhasználói számára az EU valamennyi nyelvén. Különösen a kisebb cégeknek van szükségük a programhoz való könnyű hozzáférésre és a pályázati eljáráshoz nyújtott támogatásra.
• Az EACEA évente részletes adatokat szolgáltat az Erasmus+ gyakornokok számára történő felhasználásáról.
• A gyakornokoknak szóló Erasmus+ programnak anyagilag és az EACEA-nál megfelelő személyzettel sokkal jobban fel kell szerelni.
• Az új európai adóügyi szabályok nem veszélyeztethetik a szakmai oktatásba és képzésbe történő beruházásokat. Az oktatásba és képzésbe történő beruházásoknak a közkiadások prioritásai között kell szerepelniük, és mentesülniük kell a pénzügyi megszorítások alól, hogy a sikeres digitális és zöld átmenethez szükséges képzett munkaerőt biztosítsuk.

Nemzeti / ágazati társadalmi párbeszéd

• A nemzeti szociális partnereknek el kell kötelezniük magukat arra, hogy a kollektív szerződésekben tárgyalásokat folytassanak a munkavállalók készségeiről, képzéséről és szakképzéséről.
• A nemzeti szociális partnereket felkérik, hogy vegyenek részt az európai struktúrákban és kezdeményezésekben, beleértve a szakképzés területével kapcsolatos nyilvános konzultációkon való részvételt.

• A nemzeti szociális partnerek előmozdítják és támogatják a meglévő képzési rendszerek és tantervek korszerűsítését, különösen a zöld készségek és a digitális kompetenciák, valamint az alapvető szakmai készségek tekintetében.
• A nemzeti szociális partnerek támogatják a munkahelyi tanulást, és dolgoznak a képzési időszakhoz való jog, valamint a képzés költségeire és formájára vonatkozó rendelkezések javításán.
• A munkaerő elöregedésére tekintettel a nemzeti szociális partnereknek a vállalatokkal együttműködve struktúrát kell létrehozniuk annak érdekében, hogy az idősebb munkavállalók tudását átadják az újonnan érkezőknek.
• A nemzeti szociális partnerek részt vesznek az Erasmus+ programban: információs pontokat hoznak létre a vállalatok és a szakképzésben részt vevők számára, támogatják az Erasmus+ program felhasználására vonatkozó tájékoztató anyagok és útmutatók terjesztését.
• A nemzeti szociális partnereknek a kollektív szerződésekben a lehető legnagyobb mértékben rendelkezniük kell a gyakornokok mobilitására vonatkozó eljárásokról és különösen az Erasmus+ programról, és meg kell teremteniük minden gyakornok jogát arra, hogy egy bizonyos gyakornoki időszakot egy másik országban töltsön el.

Kormányok

• A kormányok ösztönzőket kínálhatnak a kis- és középvállalkozásoknak, hogy támogassák a munkavállalóiknak szóló képzési programokat, amelyek célja az új technológiákhoz kapcsolódó új készségek fejlesztése, a meglévő készségek fejlesztése vagy a munkavállalók átképzése az iparágon belüli új szerepekre. Alternatív pénzügyi modelleket is be kellene vezetniük a munkavállalók képzéséhez nyújtott támogatás vállalatok és ágazatok közötti egyesítésére/közösítésére. Ezen túlmenően a tagállamoknak háromoldalú együttműködést kell biztosítaniuk a munkavállalók képzésére rendelkezésre álló állami források elosztása terén (lásd a Cedefop két- vagy háromoldalú képzési alapokra vonatkozó adatbázisát). A vállalatok számára is ösztönzőket kell biztosítani az egész életen át tartó tanulás ösztönzésére; olyan szakpolitikai beállításokat kell mérlegelni, amelyek az 55 év feletti munkanélküli munkavállalók foglalkoztatását ösztönzik.
• A kormányok ösztönzőket kínálhatnak a kis- és középvállalkozásoknak, hogy támogassák a tanulószerződéses gyakorlati képzést és tapasztalatszerzést nyújtó, bérért cserébe megvalósuló tanulószerződéses programok létrehozását, segítve ezzel az osztálytermi tanulás és a gyakorlati alkalmazás közötti szakadék áthidalását.
• A menekültek bevonása a munkakörnyezetbe egy olyan módot jelenthet, amellyel sokszínű tehetségforráshoz juthatunk, és hozzájárulhatunk a társadalomba való beilleszkedésükhöz. A nemzeti kormánynak nyelvi és készségfejlesztő programokat kellene kínálnia a menekültek számára, hogy segítsen nekik leküzdeni a nyelvi akadályokat, és fejlessze a munkahelyen szükséges készségeket. Ez magában foglalhat nyelvtanfolyamokat, szakképzést és munkaspecifikus készségfejlesztést.
• Az illetékes nemzeti vagy regionális hatóság a szociális partnerrel együttműködve platformokat hoz létre az Erasmus+ tevékenység támogatásában részt vevő képzési szolgáltatók és vállalatok számára.
• Javítani kell a készségekkel kapcsolatos igényekre vonatkozó adatok azonosítására szolgáló mechanizmusokat, valamint az ezek közötti kapcsolatot és azok felhasználását az oktatási és képzési rendszerek tartalmában. Sok esetben az ágazati és regionális szint a legmegfelelőbb a készségszükségletekre vonatkozó megbízható adatok gyűjtésére.
• A képesítések kölcsönös elismerése előtt álló akadályok felszámolása.
• A szociális partnerekkel és a kereskedelmi/ipari szövetségekkel együttműködve rendszer létrehozása a formális és nem formális tanulás érvényesítésére.
• Az ipar és az állami foglalkoztatási szolgálatok, a műszaki tanintézetek, a tervezőintézetek, az egyetemek, a szakképzési intézmények és az iskolák közötti együttműködés elősegítése.

Vállalati szint (a vállalatok a számukra legmegfelelőbb ajánlásokat alkalmazhatják)

• A készségtudatossági eszközök alkalmazása és fejlesztése: Új készséghiányok és szükségletek azonosítása, a készségek iránti kereslet és kínálat nyomon követése, azon pozíciók azonosítása, amelyekben hiány van szakképzett munkaerőből, valamint az ágazati szükségletekre vonatkozó adatok gyűjtése és megosztása (készséghiányok, készségtérképezés és -fejlesztés, készségprognózisok).
• Az Erasmus+-ban való részvétel: a nemzetközi tapasztalatok felajánlása a munkavállalók számára növeli a vonzerőt és javítja a készségeket.
• Hosszú távú képzési tervek kidolgozása: A munkavállalók képzésének megfelelő készségfelmérésen kell alapulnia, amelyet adott esetben a munkavállalók és a munkáltatók igényeinek megfelelően kell megtervezni, és a munkahelyek, a munkafeladatok és általában az egész iparág változásainak és fejlődésének előrejelzésén kell alapulnia. Ennek az értékelésnek a munkavállaló kompetenciafejlesztési ciklusának részét kell képeznie, amelyet rendszeresen újra kell értékelni. Az európai készségútlevél hasznos lehet egy személy készségeinek és kompetenciáinak bemutatásában.
• Hálózatok létrehozása más vállalatokkal a képzési költségek megosztása érdekében (munkaidőben. Például: közös képzési központok létrehozása, alkalmazottak cseréje, képzési mentorok vagy tanácsadók megosztása a vállalatok struktúrájától függően. Ezek a hálózatok a tudásátadás eszközei lehetnek.
• Az iskolák és a helyi vállalatok közötti kapcsolat megteremtése a szükséges kompetenciák meghatározása és az innováció ösztönzése érdekében történő együttműködés mindkét szinten (gépek, oktatási módszerek stb.).

Képzési szolgáltatók

• A tantervek és képesítések hozzáigazítása a változásokhoz és az innovációhoz
• A szociális partnerekkel való együttműködés fokozása
• Befektessenek az oktatók és tanárok képzésébe és biztosítsanak számukra továbbképzést.
• Az iparral folytatott konzultáció révén azonosítani azokat a készségigényeket, amelyek a mai gyorsan változó munkaerőpiacon felmerülnek.
• Hálózatok létrehozása az Erasmus+ fokozott felhasználása érdekében, elsősorban a gyakornokok cseréjére, valamint a vállalatok és magánszemélyek támogatására az Erasmus+ program felhasználásában.

A CEI-Bois a Faipari Iparágak Európai Szövetsége, amely ágazat több mint 180 000 vállalatot tömörít, amelyek éves forgalma 152 milliárd euró, és 1 millió munkavállalót foglalkoztatnak az EU-ban. A CEI-Bois 16 ország 22 európai és nemzeti szervezetét képviseli. EU átláthatósági nyilvántartás: 470333818389-37

Az EFBWW az Európai Munkavállalók Ipari Szövetsége, amely az építőipari, faipari és erdészeti ágazatokat, valamint a kapcsolódó iparágakat és szakmákat képviseli. Az EFBWW-nek 77 tagszervezete van 36 országban, és összesen 1,5 millió tagot képvisel. EU átláthatósági nyilvántartás: 57745478360-42

Az EFIC az Európai Bútoripari Szövetség, amely az európai bútoripar teljes forgalmának több mint 70%-át képviseli, egy olyan ágazatot, amely 1 millió embert foglalkoztat mintegy 120 000 vállalkozásban az EU-ban, és több mint 100 milliárd eurós forgalmat bonyolít. Az EFIC tagsága 18 nemzeti szövetségből, egy egyéni vállalati tagból és számos klaszterből áll. EU átláthatósági nyilvántartás: 95910795422-52

forrás: CEI-Bois