A Magyar Közlöny 2024. évi 52. számában megjelent a 2024. évi XIX. törvény az egyes agrártárgyú törvények módosításáról. A jogszabály 22 korábbi törvényt módosít.
2024. évi XIX. törvény
egyes agrártárgyú törvények módosításáról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: illetéktörvény) módosítására az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvénnyel összefüggésben kerül sor. Az illetéktörvény a gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében megkötött szerződés fogalmat használja a gazdaságátadásban résztvevők illetékkedvezményeinek meghatározásánál, amely kedvezmény az új gazdaságátadási szerződés jogintézményére is alkalmazható, ezért a „gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében megkötött szerződés” kifejezés „gazdaságátadási szerződésre” történő módosítása vált szükségessé.
Az illetéktörvény módosítása továbbá – egy kiegészítő mentességre vonatkozó rendelkezés beépítésével – a pótlólagos fizetési kötelezettségre vonatkozó, a gazdaságátadókat meglehetősen hátrányosan érintő szabályozás megváltoztatását is célozza. - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében vált szükségessé.
- A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosításának célja a vadászattal és vadgazdálkodással összefüggésben felmerült egyes szakmai és társadalmi igényekre figyelemmel a törvény rendelkezéseinek egyértelműsítése, pontosítása, kiegészítése, valamint az egységes hatósági jogalkalmazás és feladatellátás elősegítése.
A módosítás érinti a vadászterületen létesítendő tartós telepítésű kerítés engedélyezését, valamint rendelkezéseket állapít meg az egyes vadászható nagyvadfajok állományának megfelelő kezelése, illetve csökkentése érdekében.
A módosítás lehetőségét ad arra, hogy a jövőben a vadászatra jogosult a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésére irányuló kötelezettségének elektronikus alkalmazás használatával is eleget tehessen, amellyel összefüggésben indokolt a vadgazdálkodási bírságra, illetve a vadászati hatóság által vezetett nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezek megfelelő kiegészítése.
A törvény legutóbbi módosítása a vadászható állat és (gép)jármű összeütközésére, mint veszélyes üzemek találkozására vonatkozó ágazati szabályozást is egyértelműsítette. A jelen módosítás célja az ezzel összefüggő szabályok további pontosítása. Vadkár tekintetében a természetes önfenntartási érték megfizetésénél a gímszarvas mellett a dámszarvas megjelenítése is szükséges a vadfaj elszaporodására tekintettel. A dám egyre nagyobb területeket hódít meg, így indokolt, hogy ha a vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási tervet a dámszarvasra vonatkozóan nem teljesíti, úgy a következő vadászati évben egy esetleges kár bekövetkezte esetén, annak 100%-át viselje. Emellett szükséges a vaddisznó törlése a több éve tartó afrikai sertéspestis megjelenésére és annak
kezelésére irányadó külön szabályozásra figyelemmel.
A módosítás megszünteti továbbá a vadaskertek vonatkozásában az eddigi indokolatlan különbségtételt az üzemeltetés és a haszonbérlet jogintézménye, illetőleg az üzemeltető és a haszonbérlő jogainak és kötelességeinek egyes feltételei között. - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtörvény) módosítása a vetőmag-előállításra vonatkozó rendelkezéseket érinti.
- A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításának indoka az eljárások gyorsítása, így a korábbi programozási időszakok még folyamatban lévő eljárásainak, ügyeinek gyorsabb lezárása, valamint a törvény egyes rendelkezései vonatkozásában a más jogszabályokkal való összhang megteremtése.
- A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) módosításának célja a tájképi elemek kapcsán speciális szabályok megállapítása, valamint az időleges más célú hasznosítás tárgyában kiadott engedélyekben foglalt kötelezettségek ellenőrzésének biztosítása, és szükség esetén az ezzel kapcsolatos mulasztások szankcionálása lehetőségének megteremtése.
- Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) módosítása technikai, pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz, amelynek keretében többek között kiegészül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba vétele a vállalkozások, létesítmények mellett azok tevékenységével, illetve az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő tevékenységének végzéséhez követelményként kerül megállapításra az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer szerinti azonosítóval (a továbbiakban: FELIR azonosító) való rendelkezés.
- A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy a törvény egységes megnevezést tartalmazzon a támogatási azonosító tekintetében, valamint utaljon a Vidékfejlesztési Terv mellett Magyarország Közös Agrárpolitikához kapcsolódó stratégiai tervére (a továbbiakban: KAP Stratégiai Terv) is.
- Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítását az agrártámogatásokat érintő intézményrendszeri változás, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvénnyel való összhang megteremtése indokolja.
- A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgálja.
- A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása az elektronikus kapcsolattartással összefüggő rendelkezéseket tartalmaz, valamint megteremti annak lehetőségét, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara) – a jogszabályban rögzített feladatai ellátásához – az érintett természetes személyek egyedi azonosítóját megismerje.
- –
- A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) módosításának célja a föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése kapcsán az Alkotmánybíróság 24/2023. (XII. 5.) AB határozatában megállapított alkotmányos követelménynek megfelelő jogszabályi környezet kialakítása, valamint
a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) szerinti eljárások és a földforgalmi szabályok összehangolása. - A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Termékpiaci tv.) módosítása választ kíván adni arra a magyar agrárszektorban mutatkozó igényre, hogy a már szabályozott, uniós agrártámogatási eszközökkel kifejezetten ösztönzött horizontális, tehát a termelők egymás közötti együttműködése mellett, a termelők és feldolgozók közötti piaci kapcsolatok tartósságának adminisztratív úton történő elősegítése, azaz a vertikális integráció erősítése is előtérbe kerüljön. A törvénymódosítás a kockázatmegosztással, a késedelmes fizetések szankciójával, a tevékenységtől való eltiltással, a mezőgazdasági termeltetői szerződésekkel, valamint az adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
- Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény módosítását a fajták körének bővülésére tekintettel – a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták, valamint a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták mellett – a fajtarekonstrukcióval érintett fajták körének meghatározása indokolja.
- Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása a fenntartható vízgazdálkodási közösség által öntözni kívánt területekkel, illetve az öntözési körzetek meghatározásával kapcsolatos pontosításokat tartalmaz. A korábbi öntözési közösségek fenntartható vízgazdálkodási közösséggé történő átnevezésével összefüggésben a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg bejegyzéshez szükséges, alrészlet szintű ingatlan lista elkészítésével és átadásával járó feladatok nagyságrendjére figyelemmel szükségessé vált a vonatkozó jogi jelleg feljegyzésének kezdeményezésére meghatározott határidő módosítása is.
- A Foktftv. módosítása a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárások szabályainak módosítására irányul, valamint érinti az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének öröklés esetére vonatkozó rendelkezéseit is.
- A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) „dűlő” fogalmának pontosítására a gyakorlatban felmerült esetek miatt van szükség, valamint a törvény felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítésére is sor kerül annak érdekében, hogy az agrárminiszter a borpiaci elemzés tartalmát végrehajtási rendeletben állapíthassa meg.
- Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítását elsősorban a gazdaságátadási szerződés jóváhagyásához a hiányzó eljárásjogi szabályok pótlása, továbbá egyéb pontosító jellegű rendelkezések megállapítása teszi szükségessé. A gazdaságátadóra vonatkozó értelmező rendelkezések egyértelműsítését szolgálja a föld használatával kapcsolatos pontosítás. A módosítás továbbá egyértelműen körülhatárolja a gazdaságátadási szerződésben a gazdaságra vonatkozó adatokat, figyelemmel arra, hogy a hitel- és kölcsönszerződések, valamint a földhasználatra irányuló jogviszonyok kiemelése szükséges, amelyek a gazdaság vagyonának szenzitív elemei.
Az eljárásjogi szabályok esetében a törvénymódosítás a gazdaságátadónak az egyes nyilvántartásokból történő törlésére és ennek kapcsán az érintett hatóságok értesítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Új elemként kerül beépítésre a szerződés módosításának lehetősége is, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához szükséges adatok és dokumentumok körére vonatkozó hozzáférési lehetőség és a mezőgazdasági igazgatási szerv részére az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó jogosultság előírása.
A módosítás kapcsolódik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény pontosításához, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosításához. - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosításának indoka, hogy a Tfvt. 2. § 1. pontjára irányuló, 2024. július 1-jétől hatályba lépő módosítás átvezetésre kerüljön a 2024. október 1-jétől hatályos szövegváltozaton is.
- A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény módosítása az európai uniós, illetve hazai jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgáló rendelkezéseket tartalmaz.
- Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény módosítása technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
–x–
forrás: Magyar Közlöny / NJT