A túrázás nem csupán a mozgás egyik legnépszerűbb formája, hanem számos pozitív társadalmi és gazdasági hatással rendelkező tevékenység. Magyarországon is sokkal nagyobb arányban űzik, mint a legnépszerűbb sportokat. Egy Magyarországon is jelenlévő túrafelszerelés gyártó által készített felmérés alapján a magyarok háromnegyede szokott túrázni, mintegy kétharmaduk pedig rendszeres természetjáró.
2010 óta egy évtized leforgása alatt negyedével nőtt a hazai nemzeti parkok látogatóinak száma, amely a 2020-as évek elejére, éves szinten már elérte az 1,6 millió főt. A jelzett időszakban számos fejlesztés valósult meg Magyarországon, így például kerékpárutak építése, turistaházak megújulása, tanösvények és ökoturisztikai központok létesülése, javultak a vízitúrázás lehetőségei. A túrázás iránti elkötelezettség növekedése következtében 2022-ben és 2023-ban már éves szinten négyszer annyian teljesítik a kéktúrát, mint egy évtizeddel korábban. A mozgalom népszerűségét mutatja az is, hogy Rockenbauer Pál 1979-es nagy sikerű ismeretterjesztő televíziós sorozata után 2024 májusában újabb dokumentfilm, Till Anilla „2550 – Körbesétálni egy országot” című alkotása is a mozikba kerül.
A túrázás társadalmi és gazdasági hatásai
Az Amerikai Természetjáró Társaság saját, túrázást és túraútvonalakat népszerűsítő oldalán ritkán látott perspektívából világítja meg a természetjárást. Elemzésükben a túraútvonalak és a nemzeti parkok gazdasági előnyeit világítják meg. Megállapították, hogy a kirándulóhelyek nem csupán a növény- és állatvilág védelmét látják el, az erdők és tájvédelmi körzetek több milliárd dolláros bevételi forrást jelentenek olyan ágazatok számára, mint a rekreáció, az erdőgazdálkodás, ami mellett a globális felmelegedés hatásainak ellensúlyozásában is kiemelt szerepet játszanak. Az ágazat jelentőségét mutatja, hogy 20 amerikaiból 1 dolgozik valamilyen formában a szabadtéri rekreációs iparban, és ezáltal a szektor nemzetgazdasági súlya sem elhanyagolható. Évről évre nő a túrázók aránya, míg 2010-ben 32 millióan húztak túrabakancsot az Egyesült Államokban, addig 2023-ban több mint 60 millió amerikai használta az államok túraútvonalait, vagyis akár minden hatodik állampolgár. A nemzeti parkok is népszerűek, összesen 325 millió jegyet váltottak 2023-ban. Az Egyesült Államok nemzeti parkjait általában speciális funkciókra hozták létre. Ilyen módon a látogatások úgy oszlottak meg a különböző típusú parkok között, hogy az érdeklődők 38%-a keresett fel rekreációs parkokat, 32%-a történelmi és kulturális helyszíneket, 30%-a pedig természeti környezet miatt kirándult. A látogatók többféle módon hatottak a helyi gazdaságra: így például az utazási költségeken, élelmiszer vásárlás, valamint a szállásra és néha ajándéktárgyakra fordított kiadásokon keresztül. A kutatók arra az összefüggésre is felhívták a figyelmet, miszerint a túra helyszínek növelik a környékbeli ingatlanok értékét. Azok a városok, amelyek elavult ipari negyedeiket zöld zónákká alakították át, az elmúlt évtizedekben gazdasági fellendülést tapasztaltak.
Mivel a környezetvédelmi szempontok egyre inkább felértékelődnek, az elemzők kiemelik a túrázásnak azt az aspektusát is, hogy maga a gyalogos vagy kerékpáros túra a fenntartható szabadidős és rekreációs tevékenységek közé tartozik, mivel ilyenkor nem történik üzemanyagfelhasználás. Ráadásul e mozgásformák csökkentik az autótól való függőséget.
A túrázás előnye, hogy olyan szabadtéri tevékenység, amelyet az emberek gyakran inkább élménynek tekintenek, mint fizikai erőfeszítésnek. Az Egyesült Államokban készült átfogó kutatások bizonyítják, hogy a nemzeti parkok és túraösvények látogatói számos egészségügyi és jóléti mutatóban jelentős javulást tapasztaltak a fizikai aktivitásuk emelkedésével. Az Egyesült Államok Nemzeti Park Szolgálata vizsgálata a szabadtéri kikapcsolódás általános egészségügyi előnyeit. Megállapították, hogy a szabadban töltött idő egészségügyi jótéteményei tetten érhetőek a természeti elemekkel való kapcsolat, a fizikai aktivitásban való részvétel, a mentális és érzelmi egészség helyreállítása, valamint a társas kapcsolatokkal töltött idő révén. A pozitív egészségügyi hatások a társadalombiztosítási kiadások csökkenésében is jelentkeztek, a rendszeresen túrázók egészségesebbek, és ritkábban fordulnak orvoshoz, illetve betegségeik is kevésbé súlyosak a nem túrázó társaiknál.
Mennyit túrázunk Magyarországon?
A koronavírus-járványhelyzet kezdete óta a globális trendekkel összhangban Magyarországon is ugrásszerűen megnőtt a különböző túraútvonalak és a nemzeti parkok látogatottsága, ami pozitív hatást gyakorolhat a lakosság környezettudatosságára is. 2010 óta negyedével nőtt a hazai nemzeti parkok látogatóinak száma, amely tavaly már elérte az 1,6 milliót. Soha nem látott mértékben nőtt a kéktúrázó-kedv a 2010-es években, majd a koronavírus-járványt követő időszakban még jelentősebb növekedés történt az útvonalat végig járók között. Több mint másfélszer annyi, 20 ezret is meghaladó kéktúrás igazolófüzetet váltottak ki a túrázók 2020-ban, mint az azt megelőző évben. Ugyanakkor a túrázás népszerűsége már a járványhelyzetet megelőző években is emelkedett. A kéktúra mozgalom évtizedekkel korábbra nyúlik vissza, de csupán 2015-ben érte el az éves teljesítők száma a 200 főt, és ezt követően is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott iránta. 2019 már 405-en járták végig a kéktúrát. Majd ugrásszerű növekedés következett be a járványhelyzet után, 2021-ben 585-en, 2022-ben 823-an, majd 2023-ban 799-en haladtak végig az útvonalon. Az 1165 kilométeres kéktúra lényegesen hosszabb, mint amekkora távot – általában 800 kilométert – a híres zarándokúton, az El Caminon teljesítenek a vándorok. A leghíresebb magyarországi túraútvonal minden korosztályt megmozgat, a legifjabb résztvevő 7 évesen, és a legidősebb 95 évesen adta le a teljesítést igazoló telepecsételt bélyegzőfüzetét. 2024 májusában az Országos Kékkörről dokumentumfilm is megjelenik, amelyet nagy várakozás övez a szakmai szervezetek és a túrázás szerelmeseinek körében.
A teljesítménytúrák népszerűsége is kimagasló. A résztvevők és az események száma is dinamikusan emelkedett az elmúlt évtizedben. A legkorábbi e kihívások közül a Kinizsi 100 és a Gerecse 50 volt, amelyeket az 1980-s években hirdették meg először. A túrák típusa is nagy változatosságot mutat, különböző távok és nehézségi fokozatok közül lehet választani. Ennek a dinamikusan bővülő túrázási kedvnek az egyik példája a Gerecse 50 túra. 2015-ben az indulók száma a 2014-es 7 ezer fő után 2015-re meghaladta a 10 ezer főt, majd a 2015-ös és 2016-os túra tapasztalatai alapján a szervezők összesen 8 ezer főben maximalizálták a résztvevők számát a négy különböző távon.
Egy Magyarországon is jelenlévő svéd túrafelszerelés forgalmazó, a Fjällräven által készített kutatás megállapította, hogy a túrázás hazánkban is minden korosztály számára olyan szabadidős programot jelent, amely a testi és a lelki feltöltődéshez egyaránt hozzájárul. Az átélt élmények hatására azoknak a rendszeresen túrázók többsége, a felmérés alapján 60%-a jobban ügyel a környezetvédelemre, a szelektív szemét gyűjtésre és nagyobb arányban részesíti előnyben a fenntartható megoldásokat. A kutatás alapján a magyarok háromnegyede szokott túrázni, mintegy kétharmaduk pedig rendszeres természetjáró: minden második megkérdezett évente több alkalommal húz túracipőt, 15%-uk pedig elkötelezett túrázó, ők legalább havonta, de akár hetente útra kelnek. A válaszadók közel 40%-a szokott többnapos túrán részt venni, harmaduk (33%) pedig ugyan még nem próbálta, de már kifejezetten készül erre. Egyre többen szeretnének tehát hosszabb időt a természetben tölteni. E tényező a belföldi turizmus szempontjából is fontos.
Az elmúlt években nem csupán a túrázás népszerűsége növekedett, egyre nagyobb azoknak a turistáknak az aránya, akik kempingekben szállnak meg. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ statisztikái alapján ugrásszerűen, 70%-kal nőtt a kempingek forgalma 2020 és 2023 között. Érdemes látni azt is, hogy a koronavírus-járvány időszakában e szálláshelytípus volt a legválságállóbb, a legkisebb mértékben esett vissza a vendégéjszakák száma, Magyarországon ez az arány valamivel 50% alatti mérséklődést jelentett az Eurostat adatai alapján.
Hogyan készülünk a túrákra?
A túrafelszerelés gyártó által készített felmérésből az is kiderül, hogy a természetjárók több mint 40%-a előzetes tervezés nélkül, csak a túrajelzéseket követve indul útnak, a válaszadók nagyobb hányada ugyanakkor előzetes felkészülést követően – egyénileg vagy csoportosan – egy előre kiválasztott túraútvonalon halad. A felmérésben résztvevők harmada erre a célra online vagy applikáció formájában elérhető térképeket, túratervezőket használnak, utánuk következnek közel 20%-os aránnyal a hagyományos térképet használók, a fennmaradó 7% pedig vezetett túrákon vesz részt, vagy túraklubbal indul útnak. Az online vagy okostelefonon elérhető túratervezők felhasználói körében számottevő különbséget mutat a férfiak (36%) és a nők (25%) aránya.
Milyen módon túrázunk?
Nem csupán a gyaloglás az egyetlen túratípus, ahogyan kirándulhatunk, de kétségtelenül a legfontosabb az Aktív Magyarország 2020-as felmérése alapján a felnőtt magyar lakosság körében 54%-a vett részt gyalogtúrán, 34% kerékpáros túrán, 6% vízitúrán, 4% síelt vagy snowboardozott, 3% vitorlázott és 2% a lovas turizmust választotta. A síelés esetében a kutatás készítői kifejezetten a hazai sípályákat igénybe vevőkre koncentráltak. A lovastúrás esetében szintén szélesebb a bázis, de igyekeztek figyelembe venni, hogy a lovas turizmus szélesebb körű turisztikai hatásokkal jár, mint a tereplovaglás. A válaszban több túratípust is megjelölhettek a megkérdezettek, ezért vannak átfedések, de az eredményekből kijelenthető, hogy ez alapján a felmérés alapján is a felnőtt lakosság több mint fele potenciálisan aktív turista.
forrás: Oeconomus
