Sokat hallhattunk arról, hogy Európa a szankciókkal leginkább önmagának okoz gondot. Ez legjobban egyes országok konkrét ágazatainak példáján szűrhető le, mint ahogy a finn faipar került lejtmenetbe. Csak azért, mert hiányzik nekik az a nyersanyag, ami az orosz erdőkből érkezett. Nem képesek pótolni más beszállítóktól, pedig vannak köztük már olyanok is, akik csak átcímkézik az árut.
Immár két éve, még 2022. nyarán az ötödik szankciócsomagban vetett ki embargót Európa az Oroszországból érkező fára. Érdekes módon, például Japán vagy az Egyesült Államok, bár csökkentette a mennyiséget, mégsem állította le az orosz fa behozatalát.
Korábban Kína után Oroszország volt az EU második legnagyobb fabeszállítója, 2021-ben ezt az importot 4,6 milliárd dollárra becsülték. Finnországot érintették leginkább a szankciók, bár más európai országoknak sem kedveztek, ezek kevésbé függtek az orosz fától, vagy mint a svédek, pótolni tudták a hazai erdőkből.
A lábon lövés annyira sikeres volt, hogy a finn faipar máig küszködik, és nem képes megtalálni az orosz faanyag pótlását – gyárak zártak be, az árak pedig megugrottak.
Az oroszok ugyanakkor meglehetősen büszkén állítják, hogy nemcsak új piacokat találtak, hanem az exportjukat is növelni tudták. Ráadásul a külpiacokon megnyerték a versenyt finn fűrészáruval szemben.
A finnek 2021-ben mintegy 12 millió köbméter fűrészárut állítottak elő, mára ez a 10,5 millióra csökkent. A faárak az országban megemelkedtek, és várhatóan egy ideig még magasak is maradnak. Ennek súlyos gazdasági következményei lehetnek, hiszen e drágulás miatt csökkent az ottani vállalatok versenyképessége.
Finnország elsősorban feldolgozatlan fát, kisebb mértékben fűrészárut, valamint tűzifát importált Oroszországból. Mindegyik termékcsoportban az oroszok részesedése körülbelül kétharmados volt.
Úgy tűnik, Finnországnak egyedül a tűzifára sikerült új beszállítókat találnia (ezek a balti országok, Svédország és Dánia), a többi faimport nem megoldott. A baj ilyenkor nem jár egyedül, a finnek kénytelenek voltak a fűtésre elégetni saját papír- és építőipari fájuk egy részét is, ami bizonyosan hiányzott a fűrésztelepekről.
Az országban 2021-ről 2023-ra a feldolgozatlan fa behozatala a harmadával, a fűrészárué pedig a harmadára csökkent. Ennek az oka nemcsak a magasabb ár, hanem a világpiaci kínálat hiánya is lehetett.
Elméletileg elkezdhetett volna vásárolni Kínából, ahol van faanyag, hiszen ők növelték a behozatalt az oroszoktól. De ez a megoldás már jóval drágább, főleg a logisztika miatt, másrészt az ázsiai ország sem ellensége önmagának, számukra is sokkal jövedelmezőbb a késztermékek előállítása és értékesítése, mint a nyersanyag viszonteladása. Emellett a kínaiak kínálata nem teljesen elégítik ki Finnország igényeit a fa minőségét illetően.
Ennek eredményeként az észak-európai országban áprilisban becsukta a kapuit az évi mintegy 220 ezer köbméter fűrészáru-kapacitású merikarviai gyár, nemrég pedig létszámleépítés volt az orosz határtól 9 km-re, Lappeenranta közelében található Joutseno cellulózüzemben.
Az orosz vállalatoknak viszont kevesebb mint egy év is elég volt ahhoz, hogy megbirkózzanak az embargóval.
Az ország fűrészáruexportja 2022-ben, amikor a szankciókat bevezették, 22 százalékkal, 23,4 millió köbméterre esett, 2023 első negyedévében pedig további 21 százalékkal csökkent. Az orosz faipar azonban új piacokra talált: Európa helyett Észak-Afrikába, Japánba és Kínába szállít fűrészárut. Viszont ezek az országok a finn cégek számára is fontosak, márpedig azok a 10,5 millió köbméter megtermelt fűrészárujuk nagy részét exportálják (8,5 milliárdot [FATÁJ: helyesen nyilván milliót]).
A tavalyi év második felében tehát helyreállt az orosz kivitel, az új piacok nem csak pótolni tudták a kiesőket, a mennyiséget is növelni tudták. Ha a 2023-as év egészét vesszük, megállapítható, hogy Oroszországnak sikerült harmadával növelnie a fa és a fatermékek exportját a „baráti országokba” a 2021-es szankció előtti állapothoz képest. Ezzel 4 milliárd dolláros forgalmat értek el.
Továbbra is Kína a legnagyobb orosz fűrészáru-vásárló, a teljes export több mint 85 százaléka ide irányul. A vásárlók között a második helyen Üzbegisztánt és Kazahsztánt találjuk, de a törökök is felfedezték ezt a piaci lehetőséget, és a faexportjuk Oroszországból a 2,3-szorosára emelkedett. Az orosz szállítások emellett nőttek Kirgizisztánba, Dél-Koreába, Egyiptomba, Hongkongba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Libanonba, Iránba, Irakba, emellett megkezdődött az export Szíriába, Izraelbe és Afganisztánba.
forrás: Matus Tibor – MakronomBlog
