A fa mint alapanyag emberemlékezet óta központi szerepet játszik mindennapjainkban. Az idők során számos anyag és technológia vált elérhetővé, de a fa iránti vonzalom és tisztelet továbbra is töretlen. De vajon miért tekinthető a fa örök értéknek?
A fa természetes esztétikája és melegsége egyedülálló. Nincs két egyforma darab, mivel minden fa egyedi mintázattal és színnel rendelkezik. Ez az egyediség különleges karaktert kölcsönöz minden fából készült tárgynak, legyen az bútor, padló vagy akár egy egyszerű faragvány.
A megfelelően kezelt fa rendkívül tartós anyag, amely évtizedekig, sőt évszázadokig szolgálhat. A történelmi épületek, régi bútorok és antik tárgyak bizonyítják, hogy a fa képes ellenállni az idő próbájának. Emellett a fa megújuló erőforrás, amely fenntartható erdőgazdálkodás mellett újra és újra megújulhat, ellentétben a nem megújuló anyagokkal, mint a fémek vagy a műanyagok.
A fa rendkívül sokoldalú anyag, amely számos iparágban alkalmazható. Az építőiparban használt gerendáktól és padlóktól kezdve a bútorgyártás finom részleteiig, a fa mindig megbízható és rugalmas megoldást nyújt. Emellett a fa könnyen megmunkálható, így a tervezők és mesterek kreativitása szabadon szárnyalhat.
A fa nemcsak megújuló, hanem környezetbarát anyag is. A fában tárolt szén-dioxid hozzájárul a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. Emellett a fa feldolgozása és gyártása során kevesebb energiát igényel, mint sok más anyagé, ami csökkenti a szénlábnyomot.
Emellett a fa az emberi kultúrában is mély jelentőséggel bír. A fa szimbóluma az életnek, a növekedésnek és az állandóságnak. A különböző kultúrákban a fák gyakran a mitológiák, legendák és népmesék központi elemei. Az ünnepek mint a karácsony is különleges kapcsolatban állnak a fával, amely szimbolizálja az örökkévalóságot és az újjászületést.
A technológia fejlődésével a fa új szerepekben is megjelenik. A modern építészetben egyre népszerűbbek a fából készült felhőkarcolók és passzívházak, amelyek kombinálják a hagyományos anyagot a korszerű építészeti technikákkal. Az innovatív faanyagok, mint a keresztirányban ragasztott lemezek (CLT), új távlatokat nyitnak a fenntartható építkezésben.
A tűzifa biomasszán belüli jelentősége
Magyarországnak magas az energiahordozó-importfüggősége. A kőolaj 80 %-át, a földgáz 83 %-át importáljuk, a hazai készletek korlátozottsága miatt ezek a számok tovább nőhetnek. Az Európai Unióban 2020-ig a megújuló energia felhasználási arányát − folyamatosan növekvő energiaigények mellett is − 20 százalékra kell(ene) emelni, míg hazánk 13 %-ot vállalt.
A Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020elérhető célkitűzésként 14,65 %-ot határozott meg. Érdekesség, hogy ez az arány megegyezett Magyarország éves fakitermeléséből származó faanyag energiatartalmával.
A magyarországi fakitermelés fele tűzifa, de a hasonló piaci értékű és felhasználhatóságú választékokkal (papírfa, rostfa) együtt 67%. Ugyanez az arány az EGERERDŐ Zrt. által kitermelt faanyagon belül 72% felett alakul. A megújuló energiaforrások közül a biomassza felhasználása a legelterjedtebb, mind az Unió tagállamaiban mind Magyarországon. A biomassza – kiemelten a faanyag – energetikai célú hasznosításának növelése nélkül nem teljesíthető az Unió felé tett vállalás. Magyarországon az iparilag tartósan nem hasznosítható faanyagból elsősorban lakossági ellátást és helyi fűtőművek ellátását célszerű megoldani – a jelenleginél nagyobb volumenben.
Visszatekintés a közelmúlt tűzifapiacára
Az 1990 előtti Magyarországon az ország fakitermelésének minden köbmétere értékesíthető volt. Sarangolt választékot – elsősorban papírfát – Ausztriába és Jugoszláviába exportáltunk. A tűzifa árát torzította a lakossági ártámogatás, ami elszakadt a földgázétól. A tűzifát – közvetlen és Tüzép telepen keresztül – a lakosság vásárolta meg. Az erdő- és mezőgazdaság intenzív gépesítése a hetvenes-nyolcvanas évekre teljesedett ki. Az erdőgazdálkodásban jelentős fejlődés volt az LKT típusú csuklós traktorok elterjedése. Ugyanakkor megjelentek a „kapitalista” országok gépei is. Ennek keretében több állami erdőgazdaság vásárolt nagyteljesítményű mobil aprítógépet. Az EGERERDŐ Zrt. jogelődjénél MORBARK 22, majd 23 típusok kerültek beszerzésre. Évi 10-30 ezer tonna aprítékot értékesített – elsősorban – a zagyvarónai ötvözetgyárba.
A 1990-2000 közötti időszak jelentősen megváltoztatta a fatermékek piaci helyzetét. Szinte minden településre bevezették a vezetékes gázt. Míg a lakossági gázon megmaradt a támogatás (majd a hatósági ár), a tűzifánál megszűnt.
A Tüzép telepeken kiszorította az állami szektort a magántulajdonú erdőkből kitermelt tűzifa. Az állami szektor kénytelen volt kétes fizetési morálú faszénégetőknek és önköltségi ár alatt vásárló ipari felhasználóknak (farost- és faforgács gyárak) eladni a megtermelt sarangolt választékok nagy részét.
Ezalatt sorra mentek tönkre a forgóeszköz-hiányos, elavult technológiával ellátott, jellemzően gazdaságos üzemméret alatti, állami támogatási rendszerből rendre kimaradó fűrészipari üzemek, amelyek a gyengébb minőségű és vékonyabb fűrészrönköt vásárolták. Ugyanez történt a csekély kapacitású magyarországi furnérüzemekkel is. Mindezek miatt folyamatosan csökkent a rönkkihozatal, mivel a főként külföldi fűrészipari vevők a dimenziósabb (18 cm-ről 32 cm-re nőtt a minimális rönkátmérő igény), jobb minőségű rönköt hajlandóak megvásárolni.
Megszületett az 1996. évi erdőtörvény, ami elsősorban az erdőgazdálkodótól kívánta megvédeni az erdőt. (Az ezt követő 2009. évi szintén.) Megtöbbszöröződött az erdővel borított természetvédelmi területek aránya (nemzeti park, tájvédelmi körzet), ami fokozatosan gátolja a fenntartható fakitermelést. Megszületett az 1996. évi természetvédelmi törvény, ami jogilag megalapozta a védett területen végezhető gazdálkodás túlzott mértékű korlátozását.
A 2000-2010 közötti időszak javulást hozott a fapiaci termékek – kiemelten a tűzifa – értékesítési lehetőségeiben. A szén-dioxid kvótával összefüggésben, az erdőgazdálkodási ágazat számára komoly pozíciójavulást hozott az erőműi beszállításokra induló lehetőség a kétezres évek elején (AES, Vértesi Erőmű, Pannon Power stb.). Ugyanakkor a lakossági gázárak – a hatósági ár ellenére – már jelentősen meghaladták a tűzifa fűtőérték-arányos árát. A lakosság fokozatosan tért vissza a fatüzelésre.
Az aprítéktüzelésű kazánok technológiai fejlettségi szintje megalapozta az aprítékfűtés közüzemi (elsősorban néhány száz kW-os kazánok) alkalmazásának elterjedését. Ezért nőtt a jó minőségű, vastag tűzifa minőségű anyagból előállított apríték iránti kereslet is.
A piaci folyamatok miatt csökkenő rönkarány, valamint a védett területeken – gazdasági értelemben – túltartott állományok faanyagminőségének romlása előre meghatározza a fakitermelések választék-összetételében a magas – és várhatóan még növekvő – sarangolt választékarányt. Eközben nőtt a farost és papíripari feldolgozó kapacitás és az alapanyag iránti igény, kiemelten a szlovákiai SLOVWOOD részéről.
A jelenlegi tűzifapiaci helyzet értékelése
A lakossági tűzifa alapvetően négy módon kerül a fogyasztóhoz:
- Viszonteladókon keresztül: A viszonteladóink döntő többsége fakitermelési vállalkozó is, akik az erdőtörvény és a természetvédelemi korlátozások miatt csupán évi 5-7 hónapot tudnak fakitermeléssel tölteni, ezért az általuk vásárolt tűzifa darabolásával, hasításával, értékesítésével át tudják vészelni a vegetációs időszakot.
- Nevelővágások gazdaságosan nem összetermelhető és véghasználatok vágásmaradékát saját munkájukkal összegyűjtő vevők: elsősorban a települések közelében nagy igény van ilyen lehetőségre, mert így lehet a legolcsóbban tüzelőt vásárolni. Ennek a településtől való távolsága és a fakitermelésre rendelkezésre álló rövid időintervallum szab határt.
- Erdei rakodóról, vállalkozók által termeltetett készletből vásárlás: A szállításról és az otthoni darabolásról, hasításról a vevő gondoskodik. Kissé visszaszorul, mert vagy kispénzű, de idővel rendelkezők (gyűjtött fa), vagy fizető erővel igen, de idővel kevésbé rendelkezők („konyhakész” darabolt, darabolt és hasított) tüzelő iránti kereslete nő.
- Konyhakész állapotban alsó rakodóról, vagy házhoz szállítva.
Az apríték iránt két típusú kereslet a jellemző:
- A jó minőségű apríték közüzemi fűtéshez: elsősorban szállodák, kórházak vásárolják. Készítünk pormentesre rostált aprítékot is (magasabb minőség = magasabb hatásfok).
- Koronából, vágástéri maradékból készített gyengébb minőségű apríték fűtőműveknek, erőműveknek: Az olcsóbb ár ellenére ennek a piaci lehetőségnek nagy előnye, hogy olyan faanyagot is tudunk értékesíteni, amit korábban nem hasznosítottunk. Ezt kiegészítő tevékenységként végezzük.
Felismerve, hogy a vevők magas színvonalú kiszolgálását biztosító logisztikai bázis nem elsősorban a magasabb haszon, hanem a marketing értéke miatt fontos, 2010-ben elkezdtük ennek a bázisnak a kialakítását. Az induláshoz − helyszínként − rendelkezésre állt az Eger-Felnémeti Tűzifaudvar telepünk, valamint ebben az évben lehetőségünk nyílt 50 %-os támogatási intenzitású pályázattal gépeket vásárolni. Ezek közül a legjelentősebb a Jenz Hem 582 R cippertruck mobil aprítógép, valamint a teleszkópos Merlo típusú homlokrakodónk volt. Ugyanekkor elkezdtük a telep burkolt és fedett felületének a növelését.
2012-ben a Jenz Hem 582 R cippertruck mobil aprítógép üzem közben leégett. Pótlására 2013-ban vásároltunk egy Jenz Hem 561DL típusú gépet. A 2016. évben lecseréltük a Merlo homlokrakodó gépet egy Caterpillar gépre. 2017-ben a rostált apríték hatékonyabb előállítására egy rázóasztalos rostát vásároltunk, amelyet egy magyar gépgyártó vállalkozás a saját igényeinkre tervezett meg és gyártott le. A rosta üzembehelyezése óta problémamentesen dolgozik. Az alapanyag (hosszú tűzifa) telepen belüli mozgatását, illetve az erdészeti egységeinktől történő beszállítás egy részét egy MAN rönkszállító teherautóval oldjuk meg.
További lehetőségek
Apríték: Jelenleg az éves aprítékeladásunk kb. 5.000 luttrotonna. A 2023-ban a saját aprítógépünk eladásra került. Az aprítást vállalkozóval végeztetjük, hasonló, magas minőségi elvárással (JENZ 593 COBRA). A jobb minőségű korona aprítékot az EGERERDŐ Zrt. gyöngyösi parkettagyárába szállítjuk be évi 300-400 tonna mennyiségben, a gyengébb minőségű korona aprítékot, fűrészport, illetve vágástéri apadékot a visontai erőműnek értékesítjük.
A „zöldítés” keretein belül már többéves téma, hogy Eger északi városrészének fűtését korszerűsítve a távfűtés egy részét faaprítékfűtéssel szeretnék megoldani. Ezek a helyi fűtőművek már több európai országban jól működnek. Amennyiben ez a projekt megvalósul, úgy az erre szánt faapríték mennyisége éves szinten meghaladná a több 10.000 m³ vágástéri apadék + hengeres tűzifa alapanyag mennyiséget. Az aprítéktermelés a jelenlegi alacsony volumen mellett is a legnagyobb hozzáadott értéket produkálja.
Darabolt és hasított tűzifa: Bár a darabolt és hasított tűzifa jelenlegi átlagára nem biztosít többlet hozzáadott értéket, de mivel az éves sarangolt választék értékesítésünknek jelentéktelen részét teszi ki, marketing hatása miatt célszerű fenntartani. A darabolt és hasított tűzifa előállítási volumenét elsősorban a lakossági gázár alakulása határozza meg. Némileg befolyásolta az EKÁER rendszer és az EUTR rendszer bevezetése, valamint a fatüzelésű berendezések beszerzésének állami támogatása. Jelenleg az értékesítési mennyisége jelképes, mivel a privát gazdálkodók és előállítók feltételei sokkal kedvezőbbek és „rugalmasabbak”.
Továbbra is a minél több, megbízhatóan fizetőképes vevő megtartása a cél. Kiemelt feladatnak tekintjük a lakosság tűzifaellátását. Exportra csak helyben nem eladható, vagy helyben csak olcsóbban eladható papírfát, rostfát szállítunk.
A fa második élete a Mátraparkettben
Az EGERERDŐ Zrt. mint állami erdészeti társaság, az erdő- és vadgazdálkodáson kívül másodlagos faipari tevékenységet is végez a gyöngyösi Mátraparkett üzemében.
Az üzem 1969-ben hat állami vállalat közreműködésével került alapításra Gyöngyösi Társulati Parkettagyár néven a térségben termelődő gyengébb minőségű alapanyag parkettává való feldolgozására. Az alapanyagbázis tehát adott volt, míg a piaci lehetőséget a természetes padlóburkolatok iránti igény növekedése biztosította. A gyár építése még az alapítás évében elkezdődött. A fővállalkozó a területet is biztosító és a legnagyobb részesedéssel bíró Mátrai Erdőgazdaság volt, aki ezen kívül biztosította az újonnan megépült gyár vállalati hátterét is.
Már az első évben több mint 100 ezer m2 parketta került legyártásra és értékesítésre. A keresleti kihívásoknak megfelelve a gyár termékportfóliója fokozatosan bővült: a mozaikparketta mellett csakhamar elkezdődött a csaphornyos parketta, lépcsőelemek, kerítéselemek gyártása is. Az üzem termékeit hamar megismerte a hazai vásárlóközönség. A megbízható, állandó minőség védjegyéve vált a „gyöngyösi parketta”, amely elsősorban az akkori Tüzép telepeken keresztül jutott el a végfelhasználókhoz. A hazai piacokon történő megjelenéssel szinte egyidőben megkezdődött a külföldi piacokra történő szállítás is. A célpiacok ekkor a német nyelvterület mellett Finnország és Svédország volt. Az országban az elsők között itt kezdődött el a 80-as években a 10 mm vastag lamellaparketta gyártása, melyet elsősorban exportpiacokon értékesített a gyár.
Ezekben az években a gyár két műszakban 180-200 főt foglalkoztatott. Az éves parkettatermelés elérte az 500 000 m²-t is. 1989-ben átfogó rekonstrukció zajlott az üzemben: új hőközpont és új, modern, számítógép vezérlésű szárítókamrák épültek. Modernizálásra került az elektromos hálózat, és új gépsorok is érkeztek.
A 90-es évek elején megváltoztak a piaci lehetőségek, a külföldi értékesítési irányok polarizálódtak: a német és skandináv vevők mellett megjelentek az olasz, spanyol, görög, egyiptomi vevők. Belföldön a megnyíló szakkereskedések egyre nagyobb arányt képviseltek az értékesítésben.
1992-ben változás történt a tulajdonosi szerkezetben. A Mátra-Nyugatbükki EFAG jogutódjaként átalakult EGERERDŐ Zrt. az alapító társulati tagoktól megvásárolta a gyöngyösi parkettagyárat és innentől kezdve mint az EGERERDŐ Zrt. önelszámoló egysége működik tovább a gyár. Ekkor veszi fel Mátra Parkettagyár nevet, amely később Mátraparkettre módosult.
A 2000-es évek elején a hagyományos termékek iránti kereslet erősen visszaesett, melynek hatására a gyár fokozatosan átállt az egy műszakos munkarendre. Ugyanakkor 2006-ban egy újabb beruházással megteremtődtek a nagyobb méretű svédpadló gyártásának feltételei. Eleinte még felületkezelés nélkül, de rövidesen színes hardwax olajokkal felületkezelve is kínálta ezen termékeit a Mátraparkett.
2012 fontos mérföldkő a gyár életében. Kifejlesztésre került a háromrétegű szerkezettel, teljes egészében tölgy fafajból készülő, padlófűtésre is alkalmas TRIO svédpadló. Az évtized végére az üzem éves termékkibocsátása meghaladta a 100 000 m²-t, melynek már csak kis része a még gyártásban maradt csaphornyos, lamella- és élkötegelt parketta.
A svédpadlók a különböző piaci igényekre négyféle szerkezettel készülnek: a TRIO (Tölgy3), Flexi (Tölgy2), Tömörfa (Tölgy1) és DUO (Tölgy fedőréteg+ rétegelt lemez, később Tölgy fedőréteg+fenyő hordozóréteg). A négyféle szerkezet, öt válogatásban, mintegy 40 különböző felületkezeléssel érhető el, melyek újabb változatai folyamatosan fejlesztés alatt állnak.
A Mátraparkett a fennállása óta folyamatosan fejlesztette, különösen az utóbbi évtizedekben, környezetbarát működését. Az üzem hőellátása megújuló energiaforrásra alapozott: a fűtőanyag erdei faapríték, amely az EGERERDŐ Zrt. közeli erdeiből származik. A hőellátást biztosító kazán hatásfoknövelő felújításon esett át 2016-ban, amelynek köszönhetően közel 25%-kal kevesebb a fűtőanyag felhasználás és a villamos energiafelhasználás is csökkent 30%-kal.
A dízelüzemű targoncákat az üzem teljes területén, tehát kültéren is, elektromos targoncák váltották fel. A lényegesen olcsóbb üzemeltetési költség mellett csökkent a zaj- és szennyezőanyag kibocsátás.
A megemelkedő energiaárakra válaszul, telepítésre került egy 100 kW névleges teljesítményű napelemes kiserőmű, amely mintegy 15%-ban fedezi az üzem elektromos igényét, ennyivel is tovább csökkentve a CO2 lábnyomát.
A faanyag egy olyan alapanyag, amely szinte maradéktalanul feldolgozható, felhasználható. A termékek előállítása mellett jelentős mennyiségű fűrészpor keletkezik, mely önmagában is értékes fűtőanyag, de a közkedvelt fűrészporbrikett alapanyaga is lehet. A Mátraparkett a közelmúltban fejlesztette fűrészporbrikett-gyártását és ma már a gyártás során keletkező fűrészport teljes egészében erre használja fel.
Trombitás Zoltán üzemigazgató, EGERERDŐ Zrt. MÁTRAPARKETT
Zay Zsolt kereskedelmi vezető, EGERERDŐ Zrt.
A cikk első megjelenése az Erdészeti Lapok 2024. július-augusztusi lapszámában volt.
