FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

COFO27

OEE Szaktudás Füzetek 4.

Az Országos Erdészeti Egyesület 154. Vándorgyűlése alkalmából – melynek idén a házigazdája a EGERERDŐ Zrt. állami erdészeti társaság és központi helyszíne Heves vármegye történelmi székhelye, Eger városa volt – megjelent a 2022-ben útjára indított OEE Szaktudás Füzetek kiadványsorozat következő, immár negyedik része, Biológiai inváziók az erdőkben címmel.

Ebben a kiadványban a terjedelmi korlátok határain belül igyekeztünk körbejárni a biológiai inváziók témakörét. Bár természetesen a magyar erdőkre koncentráltunk, de szándékosan kalandoztunk el más ökoszisztémák, más országok, sőt más földrészek felé is. Reményeink szerint jól érzékeltettük a biológiai inváziók és hatásaik rendkívüli sokféleségét. Tudni kell azonban, hogy a tárgyaltak csak töredékét teszik ki a hazánkban zajló és várható eseteknek, nem is beszélve a globális képről.

A biológiai inváziók között csak elvétve találunk olyan példát, aminek akár csak kis pozitívumát tudnánk említeni. Túlnyomó részük súlyos gazdasági károkat okoz, ökológiai hatásaik pedig sokszor kifejezetten katasztrofálisak.

Minimális esély van arra, hogy egy biológiai inváziót véglegesen meg lehessen szüntetni. Azaz a már ismert és a jövőben „bemutatkozó” inváziós fajok ellen folyamatosan kell védekeznünk, már ha nem akarjuk, hogy erdeink nem kis részében a bálványfa legyen a fő fafaj, keserűfű lágyszárú szinttel…

A globális gazdaság gőzhengerével szinte lehetetlen szembe menni, de fogyasztási szokásainkkal, természetes környezetünk iránti nagyobb tájékozottsággal és felelősségérzettel bizonyos mértékben biztosan csökkenthető a jövőbeni biológiai inváziók kockázata.

Tájékozottság és felelősségérzet… Mi a következménye, ha a bálványfa és a selyemkóró magjait szándékosan terjesztjük? Hosszabb távon biztosan jó ötlet a császárfa sztárolása? Szabad-e az erdészeknek ostorfa és kései meggy célállományt javasolni homoki termőhelyekre? Biztos, hogy mindenhova erdőt kell álmodni akár azon az áron is, hogy az igénytelen inváziós fafajú legyen? Hasonló kérdést még nagyon sokat fel lehetne tenni. De nem elég a kérdés, meg is kell ezeket válaszolni! Kinek-kinek a rá vonatkozót. Mégpedig annak tudatában, hogy a következményeket mi magunk, de még inkább a jövő nemzedékei fogják saját bőrükön érezni.

A biológiai inváziókban egy közös biztos van, mégpedig az, hogy szándékos (sok esetben átgondolatlan honosítással) vagy véletlen behurcolással kezdődnek. Azaz emberek „gerjesztik” őket. Ennek megfelelően megelőzni, illetve kezelni is csak ők tudják (tudnák). Az erdészeknek ebben az átlagnál nagyobb felelőssége, feladata, de érdeke is van.

Végezetül álljon itt Simonkai Lajos és Mátyás Vilmos évszázadon átívelő közös üzenete. Mátyás Vilmos az Erdészeti Lapok hasábjain 1986-ban „Simonkai Lajos az erdészeknek is tanítómestere volt címmel közölt cikket, melyben Simonkai 1890-ben megjelent „Hazánk tölgyfajai és tölgyerdei” című művéből idéz, némileg kiegészítve azt a tölgyhibridek felkarolása kapcsán.

Kettejük gondolatai talán sosem voltak még annyira aktuálisak, mint napjaikban: „És én szívemből kívánom, hogy ez az átvétel a gyakorlatban mielőbb testté váljék, mert a saját „fajtáinkkal” sokkal többre megyünk, ha azokat okszerűen tudjuk alkalmazni, mint bárminemű más idegen tölgyfajjal.” „Kísérleteztünk mi mindenféle fajjal, volt már akácbűvölet, mocsártölgy-, vöröstölgykampány, bálványfában látták a megváltót stb., …de nem kísérletez senki a magunk istenadta tölgyfajaival és tölgyfajtáival – mert azokat mi eddig nem láttuk az erdőtől!”

A kiadvány az OEE Szaktudás Füzetek ide kattintva tölthető le, pdf. formátumban.

(Nyomtatott formában az Erdészeti Lapok július-augusztusi összevont, az egri vándorgyűlést részletesen bemutató lapszámának tematikus különszám mellékleteként jelenik meg.)

Szerző: Dr. Csóka György SoE ERTI, Dr. Korda Márton SoE EMK, Sorozatszerkesztő: dr. Csóka György

Forrás: OEE

Előző cikk

Gábor Dénes-díj 2024 – pályázati felhívás

Következő cikk

Nemes nyár termesztési konferencia



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések