Először tartották meg Magyarország határain kívül a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét, amelynek ezúttal Szentegyháza városa adott otthont szombaton. A székelyföldi város kezdeményezése önreflexió is, hiszen az utóbbi évtizedek alatt a falopásokról elhíresült település lerázná magáról ezt a negatív bélyeget, és ezentúl arra összpontosítanának, hogy a felnövekvő generációk már az erdőben a megőrzendő és a tudatosan, kellő mértékkel kitermelhető kincset lássák.
A magyarországi és az erdélyi szakemberek változatos témákon keresztül közelítették meg előadásaikban az erdőpedagógiát. A mintegy 250 személyt számláló hallgatóság megismerkedhetett a romániai erdők múltbéli és jelenlegi állapotával, a közbirtokosságok helyzetével, illetve bevált magyarországi és hazai erdőpedagógiai módszerekkel. De volt szó a gyógynövények és más erdei termények hasznosításáról, a pásztorkutyák okozta problémákról, valamint a medvekérdésről is.
A konferencián Lőrincz Csaba polgármester köszöntötte elsőként az egybegyűlteket. Elmondta, az esemény megszervezésével az eljövendő nemzedéket nevelnék az erdő szeretetére, és nem titkolt céljuk, hogy a konferenciát kihasználva, későbbi tapasztalatszerzés által Szentegyházán is erdőpedagógiai központot alapítsanak. A városnak le kell vetkőznie a korábbi évek falopási botrányai miatt róla kialakult képet – vélte.
„Az erdei iskola a jövőben nélkülözhetetlen komplex didaktikai módszer. Választ kínál arra, hogyan tudjuk kicsalogatni a gyerekeket a digitális világból ebben a nagy liberalista, globalista, sérült, érzékeny világban. A mi generációnk még úgy nőtt fel, hogy tudjuk, mi az erdőgazdálkodás. De most meg kell fogni és ki kell vinni a gyermeket a természetbe, kell érezze az orrával, a kezével a dolgokat. Nem titkolt célunk, hogy a turizmusban is próbáljuk ezt kihasználni, hiszen ott is szükség van a nevelésre: az erdőt, a természetet minél kevésbé invazívan használjuk ki, élvezzük, amink van” – fogalmazott a polgármester.
Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter köszöntőbeszédében visszaemlékezett, hogy minisztersége idején vezették be a falopást megelőző nyomkövető rendszert, illetve a közoktatásban az évi egy zöld hetet, amellyel éppen az a cél, hogy kivigyék az iskolásokat a négy fal közül a természetbe: összekapcsolják az erdészetet az oktatással. A szenátor szerint ebben kiemelt szerepük van azoknak a civil szervezeteknek, amelyek elhivatottan összpontosítanak a természetvédelem és -szeretet ideológiájának terjesztésére.
Haáz Sándor, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetője legidősebb pedagógusi minőségében köszöntötte a hallgatóságot. Ismertette, hogy most már hetedik éve hagyománnyá vált az énekkarban, hogy május első szombatján facsemetéket ültetnek Szentegyháza külterületein, idén például mintegy 20 ezer fát ültettek el. Egyúttal megragadta az alkalmat, és meghívta a jelen lévőket a jövő évi májusi faültetésre.
A köszöntőbeszédek után a résztvevők Kádár Tibor-Sándor erdész, a konferencia főszervezőjének Románia erdei és kihívások, amelyekkel szembe kell nézniük a jövő generációknak című előadását hallgathatták meg. A szakember ismertette, hogy Romániában jelenleg 6,9 millió hektárnyi területet borítanak erdők, ezek közül a legkiterjedtebbek a bükkösök, amelyek az erdők 33,4 százalékát teszik ki, ezt követi a lucfenyő 22,9 százalékkal, majd 16,3 százalékkal a tölgyerdők, 15,2 százalékkal pedig a kemény lombosok. Hargita megye területét 260 ezer hektáron borítják erdők – tette hozzá. Ismertette az erdők hármas szerepét, amely az ökológiai, a szociális és a közjóléti funkcióból áll.
Az előadásából kiderült az is, hogy mi a különbség a természetes és a kezelt erdők között. A természetes erdőben magas a biodiverzitás, jó az ellenállóképesség a kártevőkkel (széltörések, rovarkárok) szemben, fejlett a vízháztartás és az erózióvédelem, illetve jól működik a rekreációs funkciója is. Ezzel szemben a kezelt erdőkben jó a faanyag minősége, maximális hatásfokot érnek el az egyes faanyagválasztékok termelésében, illetve könnyebben megközelíthetők.
Kádár Tibor-Sándor a klímaváltozás kapcsán meghúzta a vészharangot, kiemelve, hogy egyre kiterjedtebb területeken jelent gondot a szárazság, a kiszáradó erdők pedig nem termelnek oxigént, és nagyobb eséllyel keletkezik bennünk erdőtűz. Az elmúlt évek kánikulái megmutatták, hogy a rendkívül jó szárazságtűrő növények is – ilyen például az akác – ki tudnak száradni, viszont a tapasztalatok szerint a szürketölgy, akár 120 éves példányok is tökéletes egészségnek örvendnek. Tehát van remény, csak még több kutatásra lenne szükség ezen a téren – vélte.
„Levonhatjuk a következtetést: személyes véleményem az, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e erdő, hanem az, hogy lesz-e víz, ami az erdőket fenntartja, mert az erdőket nem tudjuk öntözni” – zárta elgondolkodtató kérdésfelvetésével előadását a főszervező. –
forrás: Maszol.ro
