Egy török–magyar erdészeti együttműködés keretében nagy területű kísérlet kezdődik az állami erdészeti társaságoknál az erdők klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának megsegítésére. A témáról Szabó Tibor József erdészeti szakértőt kérdeztük.
Okozhat-e gondot a magyar erdőkben a két tonnányi, török tölgymakk alapú erdőtelepítés?
– Ezek a termések olyan fákról származnak, amik már alkalmazkodtak a melegebb és szárazabb éghajlathoz. Egyébként a Magyarországon is őshonos tölgyek, kocsányos, cser vagy molyhos tölgyek rokonai, vagyis nem fajidegenek, nem okoz kárt a telepítésük.
Igaz hogy a magyar erdőmérnökök már évtizedek óta számítanak az erdőket érintő klímaváltozásra?
– Igaz. Nem mai keletű tény, hogy a klímaövezetek észak felé tolódnak. Már 20-30 éve vizsgálta a magyar erdészet a tőlünk 500-700 kilométerre délre fekvő erdők fafajtáinak telepítését. Ráadásul a tölgyfák nemzetsége óriási, rengeteg alfajjal, nem tájidegen egy, a melegebb klímát már megszokó állomány betelepítése.
A jelenlegi, illetve a közeljövő erdőgazdálkodása, a fakitermelés után már ezeket a fajtákat kell beültetni?
– Mindenképpen, mert ha a jelenlegi erdeink a tervszerű rendszer szerint eltűnnek, akkor a mostani „anyaerdő” alapján történő telepítés rosszabb lesz, hiszen a facsemeték még jobban ki lesznek téve a klímaváltozásnak, mint az a több évtizedes erdő, amit pótolniuk kellene. Emiatt a török, melegebb éghajlathoz szokott állomány telepítése lehet a jövő az elkövetkező évszázadban.
A klímaváltozás észak felé tolódása azt jelenti, hogy például a skandináv erdészet meg a mostani magyar tölgymakktól várhatja a megújulást?
– Pontosan, az északi erdőkbe – már a lengyel, német erdőkbe is – a magyar viszonyokhoz szokott termések elültetése lesz a megoldás, ott a mi erdeink vannak több száz kilométerrel délebbre hozzászokva ahhoz a mérsékelt égövi klímához, amit most már az északi vidékek növényeinek kellene kibírnia.
forrás: blikk
