A világ erdei súlyos veszélyben vannak a klímaváltozás és az emberi tevékenységek miatt, és ez a helyzet Magyarországon sem különbözik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) legújabb jelentése szerint a világ fafajainak egyharmada veszélyeztetett, és kétszer annyi fafaj van a kihalás szélén, mint az emlősök, hüllők és kétéltűk együttesen. Az erdők azonban létfontosságúak a Föld egészsége szempontjából: hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, jelentős szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében, és lassíthatnák a klímaváltozást, ha sikerülne megállítani a pusztulásukat.
Az IUCN első Globális Faértékelése szerint a világ 47.282 fafajából 16.425 veszélyeztetett, ami azt jelenti, hogy minden harmadik fafaj (34,74%) a kihalás szélén áll. A problémát fokozza, hogy a fákra leselkedő veszély nem egyenletesen oszlik el. A szigeteken élő fafajokat különösen súlyosan érinti a mezőgazdasági tevékenység, az emberi terjeszkedés, valamint az invazív fajok és betegségek. A trópusi égöv fáit pedig a klímaváltozás, az emelkedő tengerszint és a pusztító trópusi viharok fenyegetik.

A fák kihalása nemcsak a biodiverzitás csökkenését jelentené, hanem közvetlen gazdasági és társadalmi károkat is okozna. A veszélyeztetett fafajok közül több ezret építkezéshez, gyógyszerek és élelmiszerek előállításához, valamint tüzelőanyagként használják. Emellett a fák elengedhetetlenek a tápanyagok, a szén és a víz körforgásában, így kihalásuk súlyos következményekkel járna a Föld ökoszisztémáira.
A fák védelme érdekében többféle megközelítés létezik. Az élőhely-rekonstrukció mellett fontos szerepe van az ex situ fajmentésnek is, amely során a fajokat mesterséges körülmények között, például magbankokban vagy botanikus kertekben őrzik meg. Dél-Amerikában, ahol a legnagyobb a fafajok diverzitása, a mezőgazdasági erdőirtások miatt több ezer faj került a kihalás szélére.
Magyarországon is érezhetőek a klímaváltozás hatásai. A nyári középhőmérséklet az 1980-as évek óta 2 Celsius-fokkal emelkedett, ami miatt a bükkösök és fenyvesek területe rohamosan csökken. A bükkösök akár teljesen is eltűnhetnek az országból 2041 és 2071 között, míg a fenyvesek területe 20 év alatt 2.400 négyzetkilométerről 500 négyzetkilométer alá csökkent. Az erdeifenyő, Magyarország egyetlen őshonos fenyőfaja, főleg az Őrségben található, de a klímaváltozás miatt egyre kevésbé kedvezőek számára a körülmények.
A klímaváltozás lassításában az erdőtelepítések jelenthetnének megoldást, bár ennek hatékonyságát nehéz pontosan felmérni. Egy 2019-es tanulmány szerint a Föld ökoszisztémája további 900 millió hektár erdőt képes lenne fenntartani, ami 205 gigatonna szén-dioxid megkötését tenné lehetővé. Azonban egy 2024-es kutatás rámutatott, hogy sok esetben költséghatékonyabb módszer lehet hagyni a természetet, hogy magától regenerálódjon, mint aktívan erdőket telepíteni. Ez különösen igaz lehet az Andok, Közép-Afrika vagy Délkelet-Ázsia régióiban. A legjobb eredményeket a természetes regeneráció és az irányított erdőtelepítések kombinációja hozhatná.
Összességében tehát a fák és erdők védelme létfontosságú a Föld jövője szempontjából. A klímaváltozás és az emberi tevékenységek ellenére még mindig vannak lehetőségek a helyzet javítására, de ehhez globális együttműködés és hatékony stratégiák kidolgozása szükséges.
forrás: MAGRO.hu